Budapest, 2019. szeptember 3. – Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenységében a klasszikus hatósági munka mellett hangsúlyossá vált a folyamatos felügyelés, s a piaci szereplők egyéb pozitív eszközökkel – pl. fogyasztóbarát keretrendszerrel – való ösztönzése. A jegybank elemzi a hitelkártyák és utasbiztosítások egyes általános szerződéses feltételeit, szorgalmazza egy önálló követeléskezelési törvény kialakítását, s a változó kamatozású hitelek fix kamatozásra való átalakítását.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint a fogyasztóvédelmi felügyelésben egyre hangsúlyosabb szerepet kap az információs technológia fejlődésével kapcsolatos kihívásokra való felkészülés, illetve az ügyfelek pénzügyi kultúrájának fejlesztése. A hagyományos hatósági ellenőrzések mellett egyre nagyobb teret nyer a folyamatos felügyelés, s a piaci intézmények magatartásának egyéb eszközökkel – így a Minősített Fogyasztóbarát pályázattal, ajánlásokkal – való befolyásolása. Hangsúlyosan ellenőrzi a jegybank az új uniós előírások – pl. MiFID II/MiFIR, IDD stb. – betartását is a piaci szereplőknél – derül ki a jelentésből.

Az MNB tavaly összességében közel 250 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, s 137 fogyasztóvédelmi figyelmeztetés keretében jelezte kifogásait az általa felügyelt pénzügyi intézmények felé.

A pénzpiacokon változatlanul a háztartási (jelzálog)hitelek kamatkockázata ad kihívást. Bár tavaly év végére az új lakáshitel-kihelyezések bő 60 százaléka már minősített termék volt, s az új lakáshitelek 97 százalékának kamatát egy évnél hosszabb időre fixálták, a teljes jelzáloghitel-állomány közel háromötöde még változó kamatozású.

A pénzügyi intézményeknél lévő késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma kétharmadára (kb. 164 ezerről kb. 109 ezerre) esett a 2019-et megelőző 5 évben. Számos követelés teljesítővé vált vagy megszűnt, miközben a késedelmes szerződések jelentős része pénzügyi vállalkozásokhoz került. Az MNB idén ajánlásban szabályozta a követeléskezelési tevékenységgel kapcsolatos elvárásait, indokoltnak tartja ugyanakkor egy önálló törvény kialakítását e tevékenység szabályozására.

A fogyasztóvédelmi vizsgálatok alapján a hitelezésnél továbbra is probléma a teljes hiteldíj-mutató (THM) kiszámítása, feltüntetésének módja, továbbá a reprezentatív példa bemutatásának hiánya. Az MNB tavalyi, a fair banki előírások betartását ellenőrző témavizsgálata a vizsgált intézmények döntő részénél - jellemzően kisebb súlyú - hibákat talált. A jegybank kockázatokat lát a kombinált – hitelkártya és személyi kölcsön vagy áruhitel jellegű – konstrukciókkal kapcsolatos ügyféltájékoztatási gyakorlatban. Az MNB (akár későbbi közérdekű kereset előkészítéseként) jelenleg elemzi a hitelkártya-szerződések különböző kikötéseit. Új feladatot jelent a piacra lépő innovatív fizetéskezdeményezési és számlainformációs szolgáltatók felügyelése is.

A biztosítási piacon a fogyasztóvédelmi felügyelés a konstrukciókkal kapcsolatos ügyféltájékoztatás (kiemelten a szerződéses évfordulós értesítők) megfelelő teljesítésére, a valós ügyféligényeknek való értékesítésre, illetve a biztosítók online/innovatív kommunikációjára összpontosít. Továbbra is tapasztalható sajnos, hogy a nem megfelelő tájékoztatás és az értékesítés módja miatt egyes ügyfelek nem az igényeiknek megfelelő biztosítást kötnek. A felek hibájából sokszor az online kommunikáció sem hatékony, ami nehézségeket okozhat a fogyasztóknak. A közérthetőbb biztosítói tájékoztatást erősítette ugyanakkor a nem életbiztosítási terméktájékoztatók és a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok (KID) kötelező bevezetése.

A lakásbiztosítók lanyha piaci versenyét az MNB Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás bevezetésével élénkítené, emellett elemzi az utasbiztosítási károk bejelentésével kapcsolatos jelenlegi biztosítói korlátozások jogszerűségét is. A nyugdíjpénztáraknál az MNB a pénztártagok díjterhelését pontosabban bemutató díjterhelési mutatót dolgozott ki a hatékonyabb tájékoztatás érdekében.

Jelentősen erősíti a tőkepiac átláthatóságát a fogyasztók számára a MiFID II. előírásainak bevezetése. Az (olykor jelentős tőkeáttételű) CFD és bináris ügyletek korlátozásának vagy tiltásának szerepkörét idén nyártól az MNB vette át az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól (ESMA). Az ügyfelek biztonságát és a konstrukciók fizetőképességének erősítését szolgálta a jegybank ingatlanalapokra vonatkozó idei ajánlása.

Tavaly közel 21 ezer ügyfél kapott díjmentes, független segítséget az ország minden megyeszékhelyén elérhető Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat munkatársaitól. A pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó, Pénzügyi Navigátor néven elérhető tájékoztatórendszer 2018-ban új csatornával bővült, az aktuális felhasználói trendeket figyelembe véve mobilapplikációt fejlesztett az MNB. A testre szabható program segítségével immár mobilplatformon is elérhetők a pénzügyi döntést segítő tartalmak, keresők és kalkulátorok.

Folytatódott a Civil Háló Támogatási Program, amelynek keretében az MNB az elmúlt évben is pályázati lehetőséget biztosított civil szervezetek és felsőoktatási intézmények számára a tudatos pénzügyi döntések elősegítése céljából.

A pénzügyi kultúra fejlesztését segítő jegybanki program keretén belül 2018-ban 3 nagy szezonális, valamint egy nemzetközi programhoz kapcsolódó ügyféltájékoztató kampányra került sor, amelyekhez az MNB Pénzügyi Navigátor Partnerei is csatlakoztak. A kereskedelmi-szolgáltató szektor vezető szereplőinek jóvoltából kampányonként közel 800 áruházban és 500 postafiókban jelenhettek meg a jegybank aktuális pénzügyi fogyasztóvédelmi üzenetei.

Magyar Nemzeti Bank

Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés

171630_QR.png