Pénzügyi számlák

Változások a pénzügyiszámla-statisztika adatközléseiben 2014. júniusban

Az MNB által negyedéves gyakorisággal közzétett "A nemzetgazdaság pénzügyi számlái (pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományai és tranzakciói)" elnevezésű statisztika tartalma, felépítése és publikációs ideje változik a 2014. június 30-án megjelenő teljes körű adatközléstől kezdődően. A változásokat egyrészt a nemzeti számlákra vonatkozó új nemzetközi statisztikai módszertani szabványok alkalmazása (módszertani átállás) indokolja, másrészt ezzel párhuzamosan általános adatfelülvizsgálatra is sor kerül a pénzügyiszámla-statisztikában. Az alábbiakban ismertetésre kerülnek a módszertani átálláshoz kapcsolódó főbb változások, illetve az átfogó adatrevízióban leginkább érintett területek. A változások átvezetésre kerülnek a pénzügyi számlák által átfogott teljes idősoron. Az átállást követően az új tartalmú és szerkezetű adatsorok lesznek csak elérhetők a jegybank honlapján. A jelen összeállítás célja, hogy a statisztika felhasználói előzetesen tájékozódjanak a pénzügyi számlák új adatközlési tábláinak felépítéséről, a módosuló adatkörökről.

1. A statisztikai módszertani váltáshoz kapcsolódó főbb változások

1.1. Változások a pénzügyi instrumentumok tartalmában és szerkezetében

A módszertani váltás következtében alapvetően nem változik a pénzügyi számlákban szereplő eszközök és kötelezettségek tartalma és felépítése, a legtöbb instrumentum az eddigiekkel azonos módon és adattartalommal jelenik meg az új adatközlésekben is. A bekövetkező változások a Monetáris arany és SDR (S.1), a Biztosítástechnikai tartalékok (AF.6), illetve a Pénzügyi derivatívák (AF.7) instrumentumokat érintik. A monetáris aranyra és az SDR-re vonatkozó módszertani szabályok közeledtek a többi instrumentumra érvényes szabályozáshoz, ami a pénzügyi számlák egységes és szimmetrikus felépítése irányába hat. A pénzügyi derivatívák, illetve a biztosítástechnikai tartalékok pedig növekvő jelentőségüknél fogva tartalmilag és részletezésben bővülnek.

A legfőbb tartalmi változás (a fizetésimérleg-statisztikával összhangban), hogy a Monetáris arany (AF.11) és az SDR (AF.12) nem csak pénzügyi eszközként, hanem kötelezettségként is kimutatásra kerül. Ezáltal megszűnik az eltérés a nemzetgazdaság belföld, illetve külföld felől bemutatott pénzügyi számlái között, ami abból adódott, hogy a régi módszertan szerint a monetáris arany és az SDR a rezidensek (központi bankok) eszközei között szerepelt, de nem volt a külföld (nem rezidensek) kötelezettsége. Az SDR allokálása és megszüntetése tranzakcióval történik az új módszertan szerint, nem pedig egyéb volumenváltozással.

A pénzügyi számlákban eddig kifejezetten meg nem figyelt, új pénzügyi instrumentumok a munkavállalói részvényopciók, illetve a szabványosított garanciákkal kapcsolatosan képzett tartalékok. Mivel ezen instrumentumok szerepe a hazai gyakorlatban jelenleg csekély, a munkavállalói részvényopciókra vonatkozóan egyelőre nem készül becslés a pénzügyi számlákban, a szabványosított garanciára vonatkozóan pedig csak az államháztartás által nyújtott garanciákkal kapcsolatos tartalékokra készül becslés, ami megjelenik a pénzügyi számlák adatközléseiben (AF.66).

Néhány esetben változik a pénzügyi instrumentumok csoportosítása és részletezése is. A korábbi Nem részvény értékpapírok (AF.3) főinstrumentum helyett bevezetésre kerülő Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (AF.3) kategória már nem tartalmazza a pénzügyi derivatívákat, azok külön főinstrumentumként szerepelnek az eszközök és kötelezettségek között (Pénzügyi derivatívák, AF.7). A Biztosítástechnikai tartalékok (AF.6) főinstrumentum tartalma kibővül a szabványosított garanciákkal kapcsolatosan képzett tartalékokkal (AF.66).

Az alábbi táblázat a pénzügyi számlákban alkalmazásra kerülő új pénzügyi instrumentumlistát mutatja.

1.2. Változások a gazdasági szektorok tartalmában és szerkezetében

Az új módszertan szerint összeállított pénzügyi számlákban változik a határvonal a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalatok szektora között (tartalmi változás), illetve a pénzügyi vállalati szektor a korábbiaknál részletesebben, több alszektorra bontva jelenik meg (szerkezeti változás).

Az új módszertani szabványok alapján bővül a statisztikai értelemben vett pénzügyi szolgáltatók köre és így a Pénzügyi vállalatok (S.12) szektor tartalma. A korábbiaktól eltérően pénzügyi vállalatnak kell tekinteni az új statisztikákban a nyilvánossággal kapcsolatban lévő pénzügyi közvetítők mellett azokat a vállalatokat is, amelyek szűk körben, jellemzően vállalatcsoporton belül végeznek pénzügyi szolgáltató tevékenységek. Ezeket a vállalatokat a Nem pénzügyi vállalatok szektorból (S.11) át kell sorolni a Pénzügyi vállalatok szektorába (S.12). A vállalatcsoporton belül passzív pénzügyi közvetítést folytató, holding vagy csoportfinanszírozó jellegű vállalatokat – amennyiben önálló intézményi egységnek minősülnek – a Pénzügyi vállalatok (S.12) szektoron belül az újonnan létrehozott Zárt körű pénzügyi közvetítők (S.127) alszektorba kell besorolni. A nem pénzügyi vállalatok közül a pénzügyi vállalatok közé kerülnek át a kizárólag külföldiekkel kapcsolatban lévő, külföldi vállalatcsoport-tagok között passzív pénzközvetítő funkciót betöltő speciális célú vállalatok (SCV-k) is. Az átsorolások hatására jelentősen csökken a nem pénzügyi vállalati szektor pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek állománya és ennek megfelelően növekszik a pénzügyi vállalatok pénzügyi vagyona a pénzügyi számlákban. A változások első sorban az SCV-kel együttes pénzügyi számlákban jelentkeznek.

Az új nemzetközi módszertani szabványok a Pénzügyi vállalatok (S.12) szektort a korábbi 5 alszektor helyett 9 alszektorra bontják, egyéb gazdasági szektorok részletezettsége változatlan marad. A pénzügyi vállalati alszektorok közül a Központi bank (S.121) alszektor megegyezik a korábbival, a régi Egyéb monetáris intézmények alszektor, az Egyéb pénzügyi közvetítők alszektor, illetve a Biztosítók, pénztárak alszektor mindegyike 2-2 alszektorra bomlik az új módszertani előírások alapján. Ezek mellett új alszektorként jelenik meg a Zárt körű pénzügyi közvetítők (S.127) alszektor.

Az alábbi táblázat a pénzügyi számlákban alkalmazásra kerülő új szektorlistát mutatja.

1.3. Egyéb, az adatok tartalmát érintő módszertani változások

A nemzeti számlákra vonatkozó régi módszertani előírások szerint a magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést, a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvételét egyszeri tőketranszferrel kellett megjeleníteni, ami az átvett vagyon összegével javította az államháztartás nettó finanszírozási képességét és rontotta a háztartásokét a vagyonátvétel időszakában. Az új módszertani szabályok szerint a vagyonátvétel nem befolyásolhatja a szektorok egyenlegét, az átvett nyugdíjvagyonnal azonos összegű egyéb kötelezettséget (AF.89) kell képezni a központi kormányzat mérlegében a háztartásokkal szemben. Ezt az egyéb kötelezettséget a nyugdíjfizetések időszakában kell csökkenteni.

2. Általános adatfelülvizsgálathoz kapcsolódó változások a pénzügyi számlákban

A nemzetközi módszertani szabványok változásainak átvezetésével egyidejűleg új adatforrások beépítésére és adatjavításokra is sor kerül, illetve felülvizsgálatra kerülnek a pénzügyi számlákban alkalmazott becslési, számítási eljárások. Ez első sorban a háztartások (S.14) és a nem pénzügyi vállalatok (S.11) adatait érinti. Kiegészítésre kerülnek a háztartások közvetlenül meg nem figyelt külföldi eszközeire, befektetéseire vonatkozó becslések, így változik a háztartások külföldi készpénzének, betéteinek és tulajdonosi részesedéseinek állománya és forgalma. Az ezekre vonatkozó korábbi becslések módosítását új adatforrások (adóbevallások, külföldi banki adatok) rendelkezésre állása indokolja. Változnak továbbá a háztartások nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, illetve nem pénzügyi vállalatoktól felvett hiteleinek adatai, valamint a háztartások vállalati részesedésire vonatkozó becslések, amit a vállalati éves beszámolók korábbinál intenzívebb felhasználása, illetve a számítási eljárások pontosítása tesz lehetővé. A vállalati adminisztratív adatforrások (adóbevallások, éves beszámolók) információinak teljesebb felhasználása, illetve az adatjavítások adnak lehetőséget arra is, hogy a nem pénzügyi vállalatok egymás közötti hitel, részesedés és egyéb követelés kapcsolatait pontosabban elhatároljuk és becsüljük.

3. Változások az adatok megjelenítésében, részletezettségében

A 2014. I. negyedévi teljes körű pénzügyi számlák közzétételétől kezdődően az adatközlés határideje a tárgyidőszakot követő 4. hónap első munkanapjáról a 3. hónap utolsó munkanapjára változik. Ugyanakkor az államháztartásra és a háztartásokra vonatkozó előzetes pénzügyi számlák közzétételi rendje változatlan marad. A teljes körű pénzügyi számlák összeállítási idejének csökkentését a fizetésimérleg-statisztika publikációs határidejének korábbra kerülése teszi lehetővé.

A módszertani váltással kisebb mértékben változik a publikált táblák felépítése, az 1. pontban ismertetett, új módszertani előírások szerinti szektor- és instrumentum-bontás kerül megjelenítésre. A publikáció gerincét továbbra is az idősoros táblák adják, amelyek gazdasági szektoronként mutatják a pénzügyi eszközök állományi és forgalmi adatait. A negyedéves idősorok mellett újdonságként éves idősorokat is közzéteszünk. További változás, hogy a speciális célú vállalatok (SCV-k) nélküli, normál negyedéves adatközlési táblák mellett SCV-kel együttes változat is elérhető lesz minden idősoros táblából. Az SCV-k nélküli táblákban az Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125), a Pénzügyi kiegészítők (S.126) és a Zárt körű pénzügyi közvetítők (S.127) alszektorok összevontan, Egyéb pénzügyi vállalatok elnevezés alatt jelennek meg, áttekinthetőségi és adatvédelmi okokból.