Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Fórum beszélgetések 2015.10.08.

nyomtatás

1. Kedves Inflációs Szakértő ! Azt szeretném kérdezni, hogy az amerikai olajkitermelés visszafogása miatt mekkora olajáremelkedésre számít a jegybank?

Az olaj ára az elmúlt időszakban visszafogott szinteken alakult, melyhez a historikusan magas kitermelés is hozzájárult. Egyes elemzések azt vetítik előre, hogy az amerikai kitermelés mérséklődhet, mely az olaj árának emelkedését vonhatja maga után. Az MNB feltételes előrejelzést készít, melyben az olajárakra vonatkozóan a határidős jegyzésárakat alkalmazza. A határidős jegyzésárakba beépül minden információ (így az amerikai olajkitermelés visszafogása is) az olajárakkal kapcsolatosan.

A legutóbbi, szeptemberi Inflációs jelentésben alkalmazott feltevés enyhén emelkedő pályát vetít előre, mely szerint 2015 végére 49,7 dollár/hordó, míg 2016 végére 56 dollár/hordó közelébe emelkedhet az olaj ára.

2. Kedves Inflációs szakértő! És ha már itt tartunk az is nagyon érdekelne, hogy mi van a gáz árával, mert ha az olaj emelkedni kezd akkor búcsút inthetünk a rezsicsökkentésnek ... ?

Az elmúlt időszakban a világpiaci gázárak az olajárakkal párhuzamosan mérséklődtek. Az alacsony importárak támogatják az elmúlt években mérséklődő lakossági gázárak hosszú távú fenntarthatóságát.

A gáz árának meghatározása szabályozói hatáskörbe tartozik. Az elmúlt években a kormányzat elkötelezett volt a hatósági árak mérséklésében és alacsonyan tartásában. Így a lakossági gáz árának változására jelenlegi információink és feltevéseink alapján előrejelzési horizontunkon sem számítunk.

3. Sziasztok, egy nem technikai kérdésem lenne: az utóbbi időben a munkaerőpiac feszesebbé válására utaló jeleket látunk. Tapasztalataitok szerint van-e, és ha igen, milyen hosszú átfutással hatása ennek az inflációra?

2013 eleje óta folyamatosan feszesebbé vált a munkapiac, a munkapiaci feszesség mélypontról való elmozdulását a versenyszféra bérdinamikájának élénkülése is kísérte. Ökonometriai vizsgálataink szerint szignifikáns, egyidejű kapcsolat áll fenn a munkapiac feszessége és a bérezés között. A feszesség növekedése tehát már az elmúlt negyedévekben is hatással lehetett a bérezésre, azaz a munkapiac felől érkező inflációs nyomásra. Azonban annak ellenére, hogy a munkapiai feszesség megközelíti a válság előtti szintjét, a bérdinamika mérsékelt maradt. Várakozásaink alapján a munkapiac feszesedése középtávon élénkülő bérdinamikát okozhat.

A bérek emelkedése egyrészt a vállalati költségek alakulását befolyásolja, másrészt a lakossági jövedelmek emelkedésén keresztül keresletoldali inflációs hatásokat okozhat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy több tényező is arra utal, hogy a válságot követően a bérnövekedés felől jelentkező inflációs hatás mérsékeltebb lehet. Egyrészt a béren kívüli termelési költségek (pl. nyersanyag, energia) csökkenése ellensúlyozhatta a nominális bérek növekedését. Másrészt a kormányzati intézkedések révén rugalmasabbá vált a munkapiac, ami tompíthatja a feszesség bérekre gyakorolt hatását. Ehhez a munkát terhelő adók csökkenése is hozzájárulhatott. Végül az inflációs várakozások mérséklődése, ill. horgonyzódása is elősegíthette, hogy a bérezés jobban összhangba kerüljön az inflációs céllal.

4. Tisztelt Várhegyi Judit! Abban az esetben, ha az Auchan 10 százalékos béremelése nyomán (a sajtóban megjelent információk szerint) ugyanekkora mértékben emelnék a minimálbért is jövőre, az számszerűsítve milyen hatással lenne az inflációra?

A minimálbér emelés mértékéről egyelőre nincs információnk. Az intézkedés hatását érdemben befolyásolja egyrészt, hogy annak mértéke hogyan viszonyul a termelékenység alakulásához másrészt, hogy a minimálbérek emelkedése mennyire okoz tovagyűrűző hatásokat a magasabb bérek esetében. A kereskedelmi szektorban a lakossági fogyasztás élénkülésével a termelékenység javulására számíthatunk, ami növelheti az ágazatban érintett vállalatok mozgásterét. A jövő évi bérekkel kapcsolatos előzetes felmérések továbbra is óvatos béremelésekre utalnak.

Aktuálisan az infláció érdemben elmarad középtávú céljától, illetve a gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitások jellemzik. Így egy minimálbér-emelés a bérek emelkedésén keresztül elősegítheti a gazdaság élénkülését és az inflációs cél elérését.

Vizsgálataink szerint a bérnövekedés felől jelentkező inflációs hatások kisebbek a válságot követően (lásd 3. kérdésre adott válasz). A pontos hatások számszerűsítéséhez az intézkedések részleteinek ismerete szükséges. Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy a minimálbér-emeléseket a kormányzat egy komplex intézkedés keretében kezdeményezte. Ilyen volt a munkahelyvédelmi akcióterv, amely célzottan az érintett munkavállalói csoportok esetében tompította a költségoldalon megjelenő inflációs hatásokat.

5. Kedves Szakértők! Az utóbbi időben sajtóinformációk alapján figyelem az MNB kamatpolitikáját és arra lennék kíváncsi, hogy ilyen drasztikus és hosszan tartó kamatcsökkentési periódus miért nem érezteti hatását az infláción?

A 2012 nyár végétől megvalósított fokozatos kamatcsökkentések következtében a jegybanki irányadó kamat összességében 565 bázisponttal, historikusan alacsony szintre csökkent.

A rendkívül alacsony költségkörnyezetre is reagálva megvalósított kamatcsökkentések lehetővé teszik, hogy előretekintve az infláció a jegybank céljával összhangban alakuljon.

A jegybanki kamatváltozások némi késleltetéssel jelentkeznek az árakban (jellemzően 1 év után), így az elmúlt időszaki kamatcsökkentések és a kialakuló historikusan alacsony kamatkörnyezet a következő években is éreztetik hatásukat. Becsléseink alapján a teljes kamatcsökkentési ciklus az éves átlagos infláció mértékét tavaly 1,1 százalékponttal növelhette, idén pedig 1,6 százalékponttal emelheti meg. Kamatcsökkentések nélkül mind az elmúlt évi, mind az idei infláció számottevően negatív tartományba (-1 százalék alatt) süllyedhetett volna, felvetve egy tartós deflációs periódus kialakulásának kockázatát.

A válság hatására a világ számos országában sérült a transzmissziós mechanizmus, ami azt jelenti, hogy a jegybanki döntések lassabban vagy korlátozottabban érvényesülnek a gazdaságban. Emögött alapvetően a gazdasági szereplők válságot megelőző, túlzott mértékű eladósodása, majd emiatt a válság kitörését követő elhúzódó mérlegkiigazítási folyamata áll, melynek során a gazdasági szereplők jelentős mértékben növelik megtakarításaikat és visszafogják fogyasztási-beruházási kiadásaikat. Ezáltal a mérlegalkalmazkodás során a hagyományos monetáris politika hatékonysága csökken, ami mindaddig fennáll, amíg a magánszektor nem fejezi be a mérlegalkalmazkodást és nem áll helyre a bankrendszer egészséges működése. Magyarország esetében a monetáris politika kamatcsatornája mellett sokáig az árfolyamcsatorna megfelelő működése is korlátozott volt a devizában denominált adósság magas aránya miatt.

A Magyar Nemzeti Bank számos célzott intézkedéssel igyekezett javítani a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ezek közül a legfontosabb, hogy a devizaalapú lakossági jelzálog és autóhitelek forintra történő átváltását követően a kamatcsatorna relatív szerepe erősödött, így a forintosítás előretekintve a monetáris politika hatását erősíti Magyarországon. A piaci alapú hitelezési fordulat bekövetkezését jelentősen hátráltathatják a bankok mérlegéből ki nem tisztított nemteljesítő projekthitelek, azonban a MARK Zrt. elindulásával sor kerülhet a projekt hitelportfólió megtisztítására. Emellett a Növekedési Hitelprogram, valamint az NHP+ az elmúlt időszakban megállította a vállalati hitelállomány visszaesését, és a vállalatok beruházási kedvét erősítő hitelfeltételeket teremtett. Ezek a programok tovább ösztönözhetik a gazdasági szereplőket, hogy mérséklődjön a gazdasági válság során érdemben megnövekedett kockázatkerülés, enyhüljenek a hitelezési kondíciók, és ezáltal helyreálljon és egy egészségesebb dinamikával folytatódjon a hitelezési aktivitás.