Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A szanálásról röviden

nyomtatás

Mi a szanálás?

A 2007-ben kezdődött globális pénzügyi válság rámutatott, hogy a bajba jutott bankok és egyéb pénzügyi intézmények esetleges krízishelyzeteinek kezelésére hatékonyabb szabályozás szükséges, mely az értékeket, a társadalmilag fontos pénzügyi funkciókat jobban megőrzi.

A válság során a kormányok ugyanis Európa szerte és azon kívül is súlyos összegeket fordítottak a közpénzekből pénzügyi ágazataik támogatására, bankjaik megmentésére a pénzügyi stabilitás megőrzése, a további reálgazdasági visszaesés megfékezése és a betétesek védelme érdekében, mely esetenként az államok túlzott eladósodásához is vezetett. Azokban az esetekben pedig, amikor nem került sor bankmentésre (mint például a Lehman Brothers esetében), a fizetésképtelenség bekövetkezése és a felszámolás elindulása a pénzügyi rendszer egészére súlyos fertőző hatást gyakorolt. Ennek megismétlődését elkerülendő, meg kellett teremteni a fiskálisan költséges bankmentések és a pénzügyi rendszer stabilitására káros, nem kellően hatékony felszámolások alternatíváját.

Az Európai Unió ezt a célt követve megalkotta a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítási és szanálási irányelvét (BRRD). Az irányelvben szabályozott eszközökre különösen a fizetésképtelenség megelőzése vagy annak negatív következményeinek minimalizálása érdekében van szükség, ami az érintett pénzügyi intézmény rendszerszinten jelentős funkciói folyamatosságának megőrzésével érhető el. Ez utóbbiak közül kiemelendő a biztosított betétesek megtakarításainak (100.000 euróig, azaz körülbelül 30 millió forint értékig) teljes védelme nem csak értékükben, de a folyószámlákhoz, betétekhez való folyamatos hozzáférés tekintetében is. Ehhez kapcsolódik továbbá a szanálás másik alapelve, miszerint egy hitelező sem járhat rosszabbul szanálás során, mint felszámolás esetén járt volna. A 2014 júliusában elfogadott magyar szanálási törvény ezen uniós irányelv alapján írja elő a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó szanálási szabályokat.

A fő irányvonal, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői teherviselést erősíti egy nehéz helyzetbe kerülő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során. Szintén az adófizetőket „védi” a Szanálási Alap létrehozása, amelynek jóvoltából a szanálás egyes költségei a teljes hitelintézeti és befektetési vállalkozási szektorra „porlaszthatók”, így egyfajta közös teherviseléssel a piaci szereplők egymásért is felelnek majd.

A szanálás tehát olyan speciális fizetésképtelenségi eljárás, amely a pénzügyi intézmény vagy csoport átszervezésére, szerkezetátalakítására irányul, és az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére, valamint az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. A szanálási eszköztár elkerülhetővé teszi azt, hogy egy bajba került intézmény fizetésképtelensége a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, tovagyűrűző válságot vagy jelentős negatív hatást okozzon.

A szanálás eszközei

a)     vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedésének, vagy a szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek értékesítése.

b)     áthidaló intézmény alkalmazása: egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, vagy egy, vagy több szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek az átruházása az áthidaló intézmény részére.

c)      eszközelkülönítés: a hatóság egy vagy több szanálási vagyonkezelőre ruházhatja át a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.

d)     hitelezői feltőkésítés: - révén az intézmény tulajdonosai után a nem biztosított hitelezők és kötvényesek viselik a terheket, az ő követeléseik szűnnek meg részben vagy alakulnak tőkévé és ők válnak ezáltal tulajdonossá az intézményben.

Ezen eszközök alkalmazásának köszönhetően egy nehéz helyzetbe kerülő intézmény (vagy legalábbis annak legfontosabb részei, funkciói) valószínűleg nem is kerül végelszámolás vagy felszámolás alá, hanem biztonságosan folytatni tudja normál működését, ügyfelei kiszolgálását, és a pénzügyi rendszer stabilitása is megőrizhető.

A szanálás az MNB szervezetében

A törvény szanálási hatóságként Magyarországon az MNB-t jelöli ki. A szanálási funkció az MNB Szervezeti és Működési Szabályzata alapján – az uniós követelményeknek megfelelően – a felügyeleti funkciótól elkülönítve, a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök irányítása alá tartozik.  

Az MNB vezetőinek elérhetősége itt olvasható.

Kapcsolódó anyagok