Az MNB a szanálási célok elérése érdekében négy szanálási eszközt alkalmazhat:
- Vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések, vagy az intézmény összes vagy egyes eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek értékesítése piaci körülmények között a vételár maximalizálására törekedve;
- Áthidaló intézmény: ideiglenes jelleggel részben vagy egészben a Szanálási Alap vagy az állam tulajdonában (ellenőrző befolyása alatt) álló intézményre kerülnek átruházásra a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések, vagy az intézmény összes vagy egyes eszközei, forrásai, jogai és kötelezettségei azzal a céllal, hogy az intézmény funkcióinak, szolgáltatásainak meghatározott körét fenntartsa, majd értékesítésre kerüljenek;
- Eszközelkülönítés: amennyiben az érintett eszközök piacán fennálló helyzet, az átruházó intézmény működése vagy a bevételek maximalizálása indokolja a Szanálási Alap vagy az állam tulajdonában (ellenőrző befolyása alatt) álló intézményre kerülnek átruházásra a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei;
- Hitelezői feltőkésítés: a szavatolótőkének nem minősülő kötelezettségek a veszteségek viselése érdekében leírásra, illetve az engedélyezési feltételek teljesítéséhez és a piaci bizalom visszanyeréséhez szükséges mértékű feltőkésítéshez átalakításra kerüljenek, amennyiben arra a tőkeelemek nem nyújtanak kellő fedezetet. A hitelezői feltőkésítéssel nemcsak a szanálás alatt álló intézmény tőkehelyzete állítható helyre, hanem adott esetben az eszközeit, jogait, kötelezettségeit átvevő intézmény tőkehelyzetét is támogathatja.
A szanálási eszközök önállóan vagy együttesen is alkalmazhatóak, kivéve az eszközelkülönítést, amely mellett további szanálási eszköz alkalmazása szükséges. A fenti szanálási eszközök mellett az MNB számos szanálási jogosultsággal is rendelkezik a szanálási alapelveinek érvényesítése, illetve a szanálási intézkedések hatékony megvalósulása érdekében.