Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD)

nyomtatás

Az OECD 1961-ben jött létre az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet) jogutódjaként, amely eredetileg 1948-ban a Marshall-segély kezelésére, irányítására és a háború utáni európai gazdasági konszolidáció elősegítésére jött létre. Az európai újjáépítés lezárultával 1961-ben a szervezet átalakult és kibővült az Egyesült Államokkal, valamint Kanadával. A szervezet alapokmánya az OECD Konvenció. A legutóbbi időkig harminc ország, 2010 szeptembere óta 33 ország (köztük Magyarország) a tagja. Az OECD székhelye Párizs. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet a tagországok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai szakmai fóruma. A szervezetben kialakított elemző, kutató bázis sajátos tudásával, a globális gazdasági folyamatok folyamatos elemzésével és a szakpolitikai irányok kijelölésével segíti a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikájának formálását, és megújítását, szükség esetén új típusú válaszok kialakítását. Tevékenységét tekintve koordinatív szervezet, sem pénzforrásokkal, sem nemzetek feletti jogkörrel nem rendelkezik. Döntéseit konszenzussal hozza, semmilyen szankcionálási joga nincs. Az OECD fő céljai között szerepel a fenntartható gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság és a liberális kereskedelem és tőkemozgás előmozdítása, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése, és mindezeken keresztül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése.

Az OECD Szervezeti felépítése

Legfőbb irányító szerve a tagállamok állandó képviselőiből álló nagyköveti szintű Tanács, (Council) amelyet a szervezet főtitkára elnököl. Fontos szerv még a Tanács döntéseit előkészíteni hivatott Végrehajtó Bizottság.  A Tanács általában évente egyszer miniszteri szinten is összeül, hogy a tagállamok politikai szinten is irányt tudjanak szabni a szervezet számára és jóváhagyhassák a szervezet legfőbb stratégiai célkitűzéseit is. Az OECD munkája több mint 200 szakbizottság és munkacsoport keretében zajlik, átfogva a tagállamok kormányzati politikájának csaknem teljes spektrumát. Így a gazdaságpolitikán, a pénzügyi piacokon túlmenően a kereskedelempolitika, a környezetpolitika, a munkaerőpiaci politika, egészségpolitika, agrárpolitika, vidékfejlesztés, innováció és tudományos kutatás, energiapolitika, oktatáspolitika, hivatalos segélypolitika és számos más területen is az OECD aktívan tevékenykedik a tagállami kormányzati, üzleti és tudományos képviselők bevonásával. Az OECD szakbizottságain keresztül olyan hálózatot jelent a tagállamok kormányzati szereplői számára, ahol az OECD Titkárság szellemi kapacitásait is felhasználva a résztvevő országok megoszthatják egymással szakpolitikai problémáikat, tapasztalataikat és közösen igyekezhetnek az új globális vagy regionális kihívásokra megfelelő szakpolitikai válaszokat kialakítani.

Az OECD tagállamainak gazdaságpolitikáját rendszeresen nyomon követi, elemzi és ajánlásokat fogalmaz meg számukra a többi tagállam bevonásával. Rendszeresen készülnek szakpolitikai értékelések is a tagállamok, így a Magyarország által követett politikákról, különösen például a környezetpolitikáról, energiapolitikáról, oktatáspolitikáról és a kutatás-fejlesztés politikájukról. Ezek a tanulmányok, elemzések és ajánlások a szakmai vitát követően nyilvánossá válnak és optimális esetben beépülnek az adott tagállam nemzeti szakpolitikájába is.

Az OECD és Magyarország

Magyarország hivatalosan először a rendszerváltoztatást követően, 1991-ben létesített kapcsolatot a szervezettel, Lengyelországgal és Csehszlovákiával egyidejűleg a “Partnerek az átmenetben (PIT)” c. program keretében. A program során kiemelt hangsúlyt kapott az OECD és tagállamai tapasztalatainak felhasználása a korszerű hazai piacgazdaság jogi és intézményi kereteinek megteremtésében, így többek között a forint konvertibilitásának feltételrendszere, a pénzpiacok kereteinek kialakítása, a költségvetési folyamat reformja.  A piacgazdaság kereteit biztosító új jogszabályok, törvények megalkotásánál (pl.: a devizatörvény, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a biztosítási törvény, a csődtörvény, a számviteli törvény stb.) olyan szakmai-technikai segítséget nyújtottak, amely lehetővé tette, hogy a tagországokban felhalmozódott ismeretanyag a lehető legjobban hasznosuljon a magyar jogalkotási folyamatban. 1996. május 7-én Magyarország hivatalosan is az OECD tagjává vált.

Az MNB és az OECD

Az MNB kezdettől fogva rendszeresen részt vesz a számára fontos és releváns OECD bizottságok munkájában. Ezek elsődlegesen a világgazdaság legfontosabb folyamatait értékelő és a globális fő irányokat megvitató Gazdaságpolitikai Bizottság, (Economic Policy Committee), az egyes tagállamok nemzeti gazdaságpolitikáját és fejleményeit értékelő Gazdasági Fejlődést Vizsgáló Bizottság, (Economic and  Development Review Committee) és a Pénzügyi Piacok Bizottsága, (Committee on Financial Markets). 

Az MNB e munkafolyamat keretében nagyban hozzájárul az évente kétszer megjelenő OECD Economic Outlook előkészítéséhez, közreműködésével készül el az általában kétévente megjelenő magyar országtanulmány is, amelyben az OECD szakbizottsága a gazdaság egészét átfogó értékelő jelentést készít. Az MNB szorosan együttműködik az OECD-vel a pénzügyi kultúra terjesztésével és erősítésével kapcsolatos feladatainak teljesítésében is.