Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Összefoglaló az árfolyamrögzítés új lehetőségével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról

nyomtatás

A korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelése, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Országgyűlés módosította a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló törvényt.

Az alábbiakban a program első pillérét, az árfolyamrögzítés rendszerével kapcsolatos tudnivalókat mutatjuk be.

Jelen tájékoztatót azon hiteladósoknak ajánljuk, akik mérlegelik a lehetőség igénybevételét, és döntésükhöz részletes információra van szükségük a konstrukcióval kapcsolatosan.

Az árfolyamrögzítés rendszerének lényege

Az árfolyam rögzítése esetén a devizahitelesek fizetési terhei egy átmeneti – maximum 60 hónapos – időszakra mérséklődnek, úgy hogy a forint/deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ezen időszak alatt nem jelennek meg. Az átmeneti időszak lejáratát követően a devizahitelt újra az aktuális piaci árfolyamon, a korábbi feltételek szerint kell törleszteni tovább.

Az árfolyamrögzítés időszaka alatt, – fő szabály szerint – az aktuális és a mindenkori piaci árfolyam közötti különbözetként felhalmozódott összeg lényegében további hitelfelvételt jelent

Jelentős változást jelent a korábbiakhoz képest a rögzített árfolyam feletti törlesztési hányad kiegyenlítésének módozata.

Az új „árfolyamgát” program ezt a terhet megosztja az adós és az állam között. A megosztás első szintje a svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, eurónál a 250 HUF/EUR, japán jennél a 2,5 HUF/JPY rögzített árfolyam alkalmazása. A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez kerül a forint gyűjtőszámlára.

Az aktuális törlesztőrészlettőkerészénekárfolyamkülönbözete az ügyfeleket terheli, míg a kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözetet az állam fizeti meg, azaz ennek megfizetése alól az adós mentesül.

A fogyasztók számára további védelmet jelent svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, eurónál a 340 HUF/EUR, japán jennél a 3,3 HUF/JPY legmagasabb árfolyam bevezetése, ami felett már az adósnak a tőkerészre eső árfolyamkülönbözetet sem kell megfizetnie, ezt a kockázatot az állam viseli.

Mindezekről részletes információkat olvashat az alábbiakban.

Jó ha tudja, hogy…
az árfolyam rögzítésének időszaka alatt csak az árfolyamváltozások hatásai szűnnek meg időlegesen, de az érvényes devizahitel szerződéstől függően a kamatváltozásokat a pénzügyi intézmény érvényesítheti.

Kinek célszerű megfontolni a lehetőség igénybe vételét?

Az árfolyamrögzítés lehetőségének igénybe vétele például abban az esetben lehet megfontolandó, ha jelenleg törlesztési gondok fenyegetik, de anyagi helyzete, pénzügyi lehetőségei három-öt éven belül várhatóan kedvezőbbre fordulnak, és a többletterheket akkor nagyobb biztonsággal tudja vállalni.

Az árfolyamrögzítő program egyszerre nyújtja a kétlépcsős árfolyamhatás elleni védelmet a legmagasabb árfolyam bevezetésével, illetve az állami szerepvállalás révén a fizetési kötelezettség részleges elengedését, hiszen az adósnak kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözetet nem kell megfizetnie. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyűjtőszámlahitel továbbra is magában hordozza a forintosított hitelrész jövőbeli fizetési terhének pontosan nem prognosztizálható kockázatát.

Az árfolyamrögzítésben való részvétel az adósok számára önkéntes, tehát mindenkinek magának kell felmérnie, hogy az igénybe vehető különböző lehetőségek közül, melyik bizonyul számára a legkedvezőbb megoldásnak a fizetési zavarok kezelésére.

Milyen hitelszerződésekre vonatkozik az árfolyamrögzítési program?

Az árfolyamrögzítés rendszeréhez azok a természetes személy adósok, illetve lízingbe vevők csatlakozhatnak, akiknek

  • a devizaalapú hitelszerződésük fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon bejegyzett jelzálog, vagy

  • állami készfizető kezesség vállalás („fészekrakó” hitel néven a köztudatba kerülő hitel), vagy

  • pénzügyi lízing szerződésük esetén a lízing tárgya Magyarország területén lévő lakóingatlan.

Jó, ha tudja, hogy…

  • a programban csak lakóingatlanok érintettek, tehát garázs, nyaraló, telek, stb. nem;

  • a devizában felvett és devizában törlesztetthitelek szintén nem tartoznak a program hatálya alá.

Továbbá a tartozást euróban, svájci frankban vagy japán jenben tartják nyilván, de az adós, vagy lízingbe vevő törlesztési kötelezettségét forintban teljesíti. (Továbbiakban a devizaalapú hitel, devizahitel vagy hitel alatt a devizaalapú pénzügyi lízinget, az adós alatt a lízingbe vevőt, valamint a hitelszerződés alatt a lízingszerződést is érteni kell.)

A rögzített árfolyam mértéke:

  • euro hitelek esetén 250 forint/euro,

  • svájci frank hitelek esetén 180 forint/svájci frank és

  • japán jenben fennálló hiteleknél 2,5 forint/japán jen.

Akik a programban részt vesznek, hiteleiket ezen az árfolyamon törlesztik öt évig.

Kik élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével?

Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alábbiakban felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:

  • olyan jelzáloghitelük van, amely lakóingatlanon alapított zálogjoggal, vagy állami készfizető kezességgel („fészekrakó” hitel) fedezett, vagy Magyarország területén lévő lakóingatlan;

  • a rögzített árfolyamon való törlesztés kezdőnapjáig nincs 90 napnál hosszabb ideje fennálló törlesztésielmaradásuk (egy ingatlanon fennálló több jelzálogjog esetén, valamennyi követelés tekintetében követelmény);

  • a hitelt bár deviza alapon vették fel, forintban törlesztik;

  • nem vesznek részt már máshitelkönnyítő programban (a futamidő módosítása nem minősül fizetéskönnyítő programnak), melynek eredményeként egy meghatározott időszakra kisebb havi törlesztőrészlet megfizetésére kötelesek, illetve abban az esetben, ha az ügyfél valamely fizetéskönnyítő programban részt vesz, akkor azt az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig megszünteti (így például kéri a tőketörlesztési moratórium megszüntetését);

  • a hitelösszege a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számolt, forintban kifejezett értéke nem haladta meg a 20 millió forintot;

  • a fedezetül szolgáló ingatlan nem áll végrehajtási eljárás alatt;

  • a pénzügyi lízingszerződést 2011. december 15. napja előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítés igénybevételére jogosult azon hiteladós is, akivel legalább 3 gyermek közös háztartásban él a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanban, még akkor is, ha a devizakölcsön folyósításkori árfolyamon számított összeg meghaladta a 20 millió forintot.

Ha az adósnak egyszerre több devizaalapú hitele is van, amelyek a fenti feltételeknek egyenként mind megfelelnek, akár valamennyi hitelszerződés esetében is kérheti az árfolyamrögzítést.

Jó, ha tudja, hogy…

ha a hiteladós a 90 napot meghaladó tartozását a fix árfolyamon történő törlesztés kezdő időpontja előtt legalább oly mértékben rendezi, hogy az 90 nap alá csökken, akkor részt vehet a programban. A 90 napot ilyen módon meg nem haladó tartozás összege rögtön a program részeként működő „gyűjtőszámlahitel” terhére íródik, mellyel a késedelmes tartozása megszűnik.

Hogyan lehet rész venni a programban?

Az árfolyamrögzítést írásban kell kezdeményezni annál a pénzügyiintézménynél, amelynél az érintett devizahitelszerződés(eke)t kötötték. Ha a fentiekben ismertetett feltételek fennállnak, az intézmény köteles a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést megkötni. Hiánytalan kérelem átvételétől számítva az intézmény köteles mindent megtenni, hogy 60 napon belül megtörténjen a szerződéskötés.

A szerződéskötést követően tehet a hiteladós a közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot. A fix árfolyamon történő törlesztés a tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézménynek történő bemutatását követő második törlesztési hónapban kezdődik.

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és működése

Az árfolyamrögzítés időtartama alatt a gyűjtőszámlán halmozódik fel – fő szabályként – a rögzített és a tényleges piaci árfolyam eltéréséből adódó különbözet.

A hitel törlesztőrészlete alapvetően két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből, e két rész aránya a törlesztés időszaka alatt változik.

A rögzített árfolyam alkalmazásánál a különbözetet két részre bontják a törlesztőrészlet által tartalmazott tőke és kamat (valamint kamat jellegű költség, díj) arányának megfelelően, azaz mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre (és a kamatjellegű költségekre, díjakra) vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára.

  • Az adósnak kell megfizetnie a törlesztőrészlet által tartalmazott tőke arányának megfelelő különbözetet.

  • Míg az államot terheli a törlesztőrészlet által tartalmazott kamat vagy kamatjellegű díj, költség arányának megfelelő különbözet, azaz az adóst menetesítik ennek megfizetése alól.

A különbözetet a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlán forintban tartja nyilván, a felgyülemlett összeget és kamatait az adósnak szintén forintban kell törlesztenie, de csak a rögzítés, vagyis az 5 év lejárta után.

A legmagasabb árfolyam

Meghatározásra került mindhárom devizanem esetében egy olyan legmagasabb árfolyam is, melyet, ha a tényleges piaci árfolyam meghalad, akkor e legmagasabb árfolyam feletti résszel már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább. Ebben az esetben a gyűjtőszámlára a rögzített és a legmagasabb árfolyam közötti különbözet kerül. (Példával szemléltetve: ha egy euro hitelt rögzített árfolyamon törleszt az adós és az aktuális piaci árfolyam egy adott törlesztőrészlet megfizetésekor 350 forint/euro, akkor a gyűjtőszámlára a megállapított legmagasabb, tehát 340 forint/euro és a 250 forint/euro rögzített árfolyam közötti különbözet alapján kalkulált összeg kerül.)

Az egyes devizák esetében a legmagasabb árfolyamok a következők:

  • euro esetén 340 forint/euro

  • svájci frank esetén 270 forint/svájci frank

  • japán jen esetén pedig 3,3 forint/japán jen.


Nagyításhoz kattintson a képre!

A gyűjtőszámla hitel kamatozása

A gyűjtőszámla megnyitása tehát lényegében egy új, késleltetett törlesztésű forinthitel felvételét jelenti, melynek kamatozása a rögzítés időtartama alatt 3-havi BUBOR-ral (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) egyenlő. A rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt a gyűjtőszámla kamata 3 havonta kerül tőkésítésre. A rögzítési időszak után azonban ennek a hitelnek a kamata piaci kamatozásúvá válik, mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával. A gyűjtőszámlahitel-tartozás az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget jelent, amit az adósnak a devizahitel-törlesztése mellett kell teljesítenie.

A visszafizetés „képlete” tehát a következő:
Az árfolyamrögzítés időszakaalatt az adós fizeti = a devizahitelét a rögzítettárfolyamon
Az árfolyamrögzítés időszaka után az adós fizeti = a devizahiteléből még fennálló tartozását immár az aktuális forint/deviza árfolyamon + a gyűjtőszámlán felhalmozódott összegeket + annak kamatait a szerződésben rögzített futamideig.

A gyűjtőszámlahitel futamideje

A gyűjtőszámlahitel törlesztésének futamideje illeszkedik az adós devizahitel-szerződésének futamidejéhez annyiban, hogy annál nem lehet rövidebb. Hosszabb azonban igen, a pénzügyi intézmény ugyanis úgy köteles megállapítani ennek futamidejét, hogy a visszafizetés ne jelentsen aránytalanul magas havi törlesztési terhet az adós számára. Ez gyenge forint esetén a futamidő évekkel történő meghosszabbítását is eredményezheti.

Hogyan hat a deviza/forint árfolyam változása a gyűjtőszámlán felhalmozódó összegre?

A tényleges és a rögzített árfolyam közötti különbözet mértéke a forint devizához viszonyított gyengülésétől és erősödésétől függően változik. Előfordulhat, hogy a rögzítés öt éves időtartama alatt lesz olyan periódus, amikor a svájci frank, az euro vagy a jen árfolyama a rögzített árfolyam alá csökken (a forint erősödése), de elképzelhető olyan időszak is – és jelenleg inkább ez a tendencia a jellemzőbb – hogy a tényleges piaci árfolyam jóval meghaladja a rögzítettet (a forint gyengülése).

Ennek alapján:

  • amennyiben a rögzített árfolyam tartósan alacsonyabb a tényleges piacinál az árfolyamrögzítési időszakot követően az adósnak törlesztenie kell a gyűjtőszámlán felhalmozott összeget és annak kamatait is;

  • fordított esetben, tehát ha a rögzített árfolyam magasabb, az adós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztést, de a többletfizetés a gyűjtőszámlahitel törlesztésére kerül elszámolásra.

Fontos, hogy az adós függetlenül az árfolyam számára kedvező vagy kedvezőtlen alakulásától a 60 hónap alatt a rögzített árfolyamon törleszt.

Ez alól kivétel, ha tartósan erős forint mellett a gyűjtőszámla egyenlege még a 60 hónap lejárata előtt megszűnik, mert akkor az adós a rögzített árfolyamnál kedvezőbb piaci árfolyam mellett törleszt tovább.

Jó ha tudja, hogy…

az árfolyam alakulása és a forint egyes devizákhoz viszonyított erősödése/gyengülése olyan tényezők, melyek előre nem láthatóak, a programba való belépés kedvező kimenetele tehát nem garantálható.

Határidők számítása – milyen időszakra vonatkozik az árfolyamrögzítés?

A kérelem benyújtásának határideje

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötését írásban kell kezdeményezni.

A jogszabály meghatározza, hogy az árfolyamrögzítésre irányuló kérelmet, mely adósok, milyen időponttól nyújthatják be. Tehát a kérelmek benyújtásának legkorábbi időpontjaa jogszabály szerint:

  • közszférában dolgozók esetében 2012. április 1., azaz a törvény hatályba lépését követően azonnal,

  • a nem közszférában dolgozók esetében a hitel célja szerint megbontásra kerül

    • a lakáscélú hitellel, és pénzügyi lízinggel rendelkezők esetében 2012. június 1.;

    • nem lakáscélú devizahitellel (szabad felhasználású devizahitellel) rendelkezők esetében 2012. szeptember 1.

Az intézmény döntése szerint a kérelem a fenti időpontok előtt is befogadható, ezzel kapcsolatosan érdeklődjön a hitelezőjénél. Az intézmények felkérést kaptak arra, hogy a nem közszférában dolgozók kérelmét lakáscélú hitellel és pénzügyi lízinggel rendelkezők esetében 2012. május 2-tól, míg nem lakáscélú hitellel rendelkezők esetében 2012. augusztus 1-től fogadják be.

A programból - a jelenlegi szabályok szerint - kiszállni  csak a teljes hiteltartozás végtörlesztésével lehet.

Az árfolyamrögzítés időtartama

Az árfolyamrögzítés választása esetén a fix árfolyamon történő törlesztés maximum 60 hónapos futamidőre (azaz öt évre) biztosított. Azonban a hiteladós kezdeményezheti, hogy a pénzügyi intézmény szüntesse meg a rögzített árfolyamon történő törlesztést, melyre először a rögzített árfolyam kezdő időpontjának kezdetétől számított 36. hónapot követően van lehetősége, és legutoljára a záró időpontot megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető.

Arögzített árfolyam melletti törlesztés kezdő időpontjaa jogszabálymegfogalmazása szerint: „a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap”.

Egy példával illusztrálva ez azt jelenti, hogy ha Ön devizahitel-szerződése alapján minden hónap 5-én törleszt, és a tartozáselismerő nyilatkozatot 2012. szeptember 4-én bemutatja a pénzügyi intézménynél, akkor - még szeptember 5-én nem, de - az októberi törlesztést már a fix árfolyamon teljesíti. Ennél a példánál maradva, ha nyilatkozatát csak szeptember 6-án – a havi rendszeres törlesztési napot követően – sikerül leadni, akkor először csak novemberben - soron következő második törlesztési esedékességi napon - tud a rögzített árfolyam szerint fizetni, hiszen az első törlesztési esedékességi nap ebben a változatban október 5-e lesz.

A záró időpont a kezdő időponttól számított 60 hónap. Ha devizahitelének lejárata korábbi, mint a 60 hónap lejárta, akkor a záró időpont a devizahitel lejárata.

A záró időpontot követően az adós a hitelt újra a tényleges árfolyamon törleszti tovább, és megkezdi a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg egyidejű törlesztését is.

Milyen költségei vannak az árfolyamrögzítő programban való részvételnek?

A hitelkeret-szerződés megkötéséért, és az azt megelőző hitelbírálatért, továbbá a szerződésszerű teljesítése esetén a pénzügyi intézmény az adóssal szemben semmilyen járulékot vagy díjat (pl. külön számlavezetési díj) nem érvényesíthet az ügyleti kamaton kívül. Ugyancsak nemérvényesíthetköltséget a pénzügyi intézmény, ha a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése miatt maga az eredeti devizakölcsön-szerződést is módosítanikell.

A keretszerződés megkötését követően a közjegyző előtt tetttartozáselismerő nyilatkozat kiállításáért közjegyzői munkadíjat és költségét a hitelező köteles állni.

Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően?

A hiteltartozás összege

Amennyiben belépett a programba, a rögzítés periódusának megszűnését követően a havi fizetési kötelezettség két részből tevődik majd össze.

  • Az egyik: a devizahitelszerződés törlesztése, mely újra az aktuális, piaci árfolyamon történik. Mivel a forint/devizák egymáshoz képesti árfolyamának alakulása nagyon változó, megjósolhatatlan, hogy a rögzítés lejártát követően milyen mértékű lesz a devizahitel törlesztő részlete.

  • A másik: a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettség, mely abban az esetben áll fenn, ha a gyűjtőszámlán tartozás halmozódott fel a rögzítés időszaka alatt. Ez esetben a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – nem haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15%-át.

Ha tehát a rögzítés időszakában utolsó részletként 70.000 forintot fizetett, akkor a gyűjtőszámlahitel törlesztése mértékét 70.000 x 0,15 vagyis maximum 10.500 forintban állapíthatják meg. Ez az összeg tartalmaz tőkét és kamatot is.

Az egyes hitelek futamidejének alakulása

1. A devizahitel törlesztése az eredeti szerződés szerinti futamidő szerint folytatódik tovább.

2. A gyűjtőszámlahitel futamideje a bemutatott törlesztési korlátok figyelembevételével kerül meghatározásra, de nem lehet hosszabb, mint az eredeti devizakölcsön futamideje +30 év.

3. További, a két hitel (a devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) törlesztesztésére együtt érvényes korlát, hogy a törlesztés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A hiteladós 75 életévét meghaladhatja a gyűjtőszámlahitel futamideje abban az esetben, ha több hiteladós van az eredeti devizaalapú hitelszerződésben, és legalább egy hiteladós nem tölti be a 75. életévét a gyűjtőszámlahitel futamideje alatt.

E két futamidő korlát a gyűjtőszámlahitelszerződés mértékére meghatározott 15%-os plafonnál is erősebb, így amennyiben e két határidő másként nem lenne betartható, akkor a hitelező jogosult a 15%-ot meghaladó mértékben megállapítani a gyűjtőszámlahitel után fennálló fizetési kötelezettséget.

Jó ha tudja, hogy

a hitelező a rögzített árfolyam záró időpontjától számított 15 napon belül köteles írásban értesíteni az adóst a gyűjtőszámlahitel-szerződés futamidejéről és első kamatperiódusára érvényes havi törlesztőrészlet forint összegéről.

Vállalható-e a megállapítottnál magasabb törlesztőrészlet fizetése a rögzített árfolyamon való törlesztés lezárultát követően?

A vonatkozó jogszabály értelmében az adós kérheti hitelezőjétől, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg törlesztésére a fentebb meghatározott mértéket (15%) meghaladó mértékben kerüljön sor. Abban az esetben, ha a hiteladós a rögzítés időszaka után biztonsággal tudja magasabb összeg fizetését is vállalni, akkor erről írásban kell értesítenie hitelezőjét a rögzítés záró időpontját megelőző legalább 60 nappal. Erre irányuló kérelmében meg kell, hogy határozza azt is, melyik az a magasabb összeg melynek törlesztését vállalja. Az összeg kalkulálásakor, vegye figyelembe, hogy a devizahitel szerződéséből fennálló fizetési kötelezettségét is teljesítenie kell!

A döntést a leírtak szerint ráér majd később is meghozni, hiszen az előzetes értesítés csak a rögzítés lejártát megelőző 3-4. hónapban kell majd elküldenie.

Mi történik a rögzített időszak alatti késedelmes törlesztés esetén?

A programban való részvétel az adós részéről azzal a kötelezettséggel jár, hogy a fix árfolyamon számolt törlesztőrészleteket rendszeresen fizeti. Amennyiben ezzel 90 napot meghaladó késedelembe esik, vagy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést súlyosan megszegi, a pénzügyi intézmény a szerződést felmondhatja. Ez az adós számára az árfolyamrögzítés megszűnését és a gyűjtőszámlán addig felhalmozódott összeg azonnali, egyösszegű kifizetését jelenti. A pénzügyi intézmény általi felmondás azonban a nemfizető adós eredeti, devizahitel-szerződésére vonatkozó felmondást is megalapozza.

Fontos, hogy tudja…

  • a programba belépést követően, a megállapított törlesztőrészletekre a fizetési kötelezettsége továbbra is folyamatosan fennáll;

  • ha késedelembe esik, a 91. napon a hitelező felmondhatja a szerződést, ekkor egy összegben esedékes lesz a teljes tartozás!

Átléphetnek-e az új rendszerbe azok, akik 2011. december 31-ig nyújtották be igényüket a rögzített árfolyamon való törlesztésre, és gyűjtőszámlahitel szerződést kötöttek?

Azon adósokra, akik 2011. december 31-ig jelezték igényüket a rögzített árfolyamon való törlesztésre és erre vonatkozóan hitelkeret-szerződést kötöttek, külön kérelem nélkül vonatkoznak az új, fent bemutatott szabályok.A módosítások 2012. június 1. napjától lesznek érvényesek ezen adósokra, melyekről a pénzügyi intézményeknek 2012. április 30-ig tájékoztatást kell nyújtaniuk gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződéssel rendelkező adósaik számára.

Az adósoknak lehetőségük van írásban kérni 2012. május 15-ig, hogy rájuk az eredeti feltételrendszer alkalmazása legyen érvényes. Ezt azonban érdemes átgondolni, hiszen a „régi” rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet teljes összege az ügyfeleket terheli, míg az „újban” a kamat- és kamatjellegű díjakat költségek árfolyam-különbözetre eső részét az állam és az intézmény átvállalja, valamint meghatározásra került az ügyféllel szemben maximálisan alkalmazható árfolyam.

Leginkább a japán jen hitelekkel rendelkező adósoknak érdemes mérlegelni, hogy a magasabb védőárfolyam miatt, rövidtávon 25 %-kal megnövekedő forintban fizetendő törlesztő összeget képesek-e a továbbiakban a kritikus 90 napos késedelembe esés nélkül teljesíteni, s így élvezni az árfolyamvédelem mellett nyújtott részleges tartozás elengedés és a másodlagos védőgát nyújtotta biztonságot.

A rögzített árfolyamon való törlesztés 2012. április 1-je előtti feltételei itt olvashatóak.

SZÁMPÉLDÁK

Az alábbiakban modellezett példákon keresztül mutatjuk be a gyűjtőszámlahitel működését, valamint a kapcsolódó fizetési kötelezettségek alakulását.

  • Mindhárom példában a felvett hitel összege (15 millió Ft-nak megfelelő svájci frank), és a felvétel időpontja (2008 januárja) azonos.

  • Az 1. példában a futamidő 15 év, míg a másodikban 20 év. Az 1. és a 2. példát összehasonlítva az eltérő futamidő hatása figyelhető meg.

  • Az 1. és 2. példában az árfolyamrögzítés kezdő időpontjában nincs késedelem, azonban a 3. példában az árfolyamrögzítés kezdő időpontjában a 90 napot meg nem haladó késedelem mértéke egy havi törlesztőrészlet és az arra vonatkozó késedelmi kamat mértéke. Az 1. és a 3. példa közötti eltérés a 90 napot meg nem haladó késedelem mértéke, így az 1. és 3 példa összehasonlítása a késedelem hatását kívánja szemléltetni.

A példák csak illusztrációk ahhoz, hogy milyen várható fizetési tételekkel kell számolni. Nem kalkulál az egyedi paraméterekkel, sem az időközben bekövetkező kamat-, árfolyam- és egyéb változásokkal, valamint a rögzítés időpontjától kezdve folyamatosan 240 Ft/CHF piaci árfolyamot feltételez! Továbbá a választott paraméterek a hátralévő futamidőre feltételezett átlagos paraméterként értelmezettek!

Eredeti hitelszerződés feltételei

1. példa

2. példa

3. példa

A felvett hitel összege (158 Ft/CHF)

15 000 000 Ft

(94.947 CHF)

15 000 000 Ft

(94.947 CHF)

15 000 000 Ft

(94.947 CHF)

A felvétel időpontja

2008. január

2008. január

2008. január

A hitel futamideje

180 hónap

240 hónap

180 hónap

Az induló kamat mértéke*

4,60 %

4,60 %

4,60 %

Első törlesztőrészlet mértéke (158 Ft/CHF)

115 500 Ft

95 700 Ft

115 500 Ft

*A kamat – a hitelkonstrukció függvényében – változhat a hitel teljes futamideje alatt!

Az árfolyamrögzítés időszaka

1. példa

2. példa

3. példa

Első rögzített árfolyamon való törlesztés időpontja

2012. szeptember

2012. szeptember

2012. szeptember

Az első rögzített árfolyamon történő törlesztéskor a 90 napot meg nem haladó késedelem mértéke

(240 Ft/CHF):

0 Ft

0 Ft

194 540Ft

A rögzített árfolyamon (180 Ft/CHF) fizetett törlesztőrészlet

145 200 Ft

123 750 Ft

145 200 Ft

Feltételezett piaci árfolyamon (240 Ft/CHF) fizetett törlesztőrészlet

193 600 Ft

165 000 Ft

193 600 Ft

Gyűjtőszámlahitel kamata az árfolyam rögzítésének időszaka alatt

7,00%

7,00%

7,00%

Devizahitel tőketarozása az első rögzített árfolyamon való törlesztés időpontjában (240 Ft/CHF)

17 690 600 Ft

(73.711 CHF)

19 562 200 Ft

(81.509 CHF)

17 690 600 Ft1

(73.711 CHF)

Devizahitel tőketarozása az utolsó rögzített árfolyamon való törlesztés időpontja után

(240 Ft/CHF)

11 075 200 Ft

(46 147 CHF)

15 423 100 Ft

(64 263 CHF)

11 075 200 Ft

(46 147 CHF)

1: Az itt feltüntetett tőke mértéke a késedelmes tőke mértékét nem tartalmazza, tekintettel arra, hogy az ebben az időpontban már a gyűjtőszámlahitel terhére rendezésre került.

Az árfolyamrögzítés időszakának lejártával

1. példa

2. példa

3. példa

Rögzített árfolyamon való utolsó törlesztés időpontja:

2017. május

2017. május

2017. május

Árfolyamvédelem utáni devizahitel törlesztőrészlete feltételezett piaci árfolyamon (240 Ft/CHF)

193 600 Ft

165 000 Ft

193 600 Ft

Gyűjtőszámalhitel egyenlege a rögzített árfolyamon való törlesztés lejárta után (folyamatos 240 Ft/CHF-fel számolva)

1 708 200 Ft

1 068 800 Ft

1 906 200 Ft

Gyűjtőszámlahitel kamata az árfolyam rögzítésének időszaka után

12,00%

12,00%

12,00%

Gyűjtőszámlahitel havi törlesztőrészlet

21 730 Ft2

14 840 Ft3

21 760 Ft4

Gyűjtőszámlahitel hátralévő futamideje

155 hónap

128 hónap

210 hónap

Gyűjtőszámlahitel futamideje a devizahitel futamidejét meghaladja

87 hónappal

0 hónappal

142 hónappal

Teljes havi törlesztés együttes összege

215 330 Ft

179 840 Ft

215 360 Ft

2: A fentebb bemutatott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó törlesztési szabály szerint annak törlesztőrészlete a rögzített árfolyamon fizetett törlesztőrészlet 15%-a, azaz 21 780 Ft lehet. Ennek a törlesztőrészlet mértéknek megfelelően számolt gyűjtőszámlahitel futamideje az eredeti, devizahitel futamidejét 87 hónappal, azaz 7,25 évvel haladja meg, mely alapján a maximális 30 évvel történő meghaladásnak eleget tesz. Az 1. példa továbbá feltételezi, hogy az adós a gyűjtőszámlahitel lejáratakor nem tölti be 75. életévét!

3: A fentebb bemutatott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó törlesztési szabály szerint annak törlesztőrészlete a rögzített árfolyamon fizetett törlesztőrészlet 15%-a, azaz 18 560 Ft lehet. Továbbá a gyűjtőszámlahitel futamideje nem lehet rövidebb, mint az eredeti, devizahitelből hátralévő futamidő. A devizahitel hátralévő futamidejére, 128 hónapra számított törlesztőrészlet 14 840 Ft, mely kisebb, mint a devizahitel rögzített árfolyamon fizetett törlesztőrészletének 15%-a. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlahitel futamideje az eredeti, devizahitel futamidejét nem haladja meg, így nem ütközik a maximális 30 évvel történő meghaladás korlátjába. A 2. példa továbbá feltételezi, hogy az adós a gyűjtőszámlahitel lejáratakor nem tölti be 75. életévét!

4: A fentebb bemutatott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó törlesztési szabály szerint annak törlesztőrészlete a rögzített árfolyamon fizetett törlesztőrészlet 15%-a, azaz 21 780 Ft lehet. Ennek a törlesztőrészlet mértéknek megfelelően számolt gyűjtőszámlahitel futamideje az eredeti, devizahitel futamidejét 142 hónappal, azaz mintegy 12 évvel haladja meg, mely alapján a maximális 30 évvel történő meghaladásnak eleget tesz. A 3. példa továbbá feltételezi, hogy az adós a gyűjtőszámlahitel lejáratakor nem tölti be 75. életévét!

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem