Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Tájékoztató a lakosságnak nyújtott pénzügyi szolgáltatások piacán 2010. II. félévében tapasztalt árazási tendenciákról

nyomtatás

I. Összefoglalás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 1. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Felügyelet tevékenységének célja (…) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.

A Felügyelet törvényben rögzített feladatának teljesítése érdekében folyamatosan nyomon kíséri a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal szemben tanúsított magatartását és azonosítja a pénzügyi piacokon jelentkező fogyasztóvédelmi jellegű anomáliákat. Ebben fontos szerepet tölt be a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú monitoring tevékenysége, lényegében a piac, valamint az intézményektől bekért adatok folyamatos monitorozása, a fogyasztói beadványok adatainak és az egyéb rendelkezésekre álló információknak az elemzése.

A fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység fókuszában az előre meghatározott szempontok alapján kiválasztott

  • intézmények;
  • tipikus, a fogyasztók széles köre által igénybe vett termékek és szolgáltatások;
  • a termékeknél, szolgáltatásoknálalkalmazott költségek, díjak, kamatok;
  • az értékesítési csatornák;
  • a piaci szereplők tájékoztatási és hirdetésitevékenységének

rendszeres figyelemmel kísérése és elemzése áll.

Az intézményektől származó, illetve a Felügyeleten rendelkezésre álló adatok értékelése alapján a lakosságnak nyújtott pénzügyi szolgáltatások piacán 2010. II. félévében tapasztalt árazási tendenciákkal kapcsolatban a legfontosabb megállapítások a következők:

  • a 2010. június 30-a és 2010. december 31-e közötti vizsgált időszakban  az ügyfelek széles körét érintő kiemelkedő mértékű és trendszerű áremelkedés a lakossági piac jelentős pénzügyi szolgáltatóinál nem volt azonosítható,

  • a pénzpiaci szektor szereplői a hitelkamatok általános emelése helyett jellemzően a betéti kamatok alacsonyabb szinten tartásával, illetve az éven belüli és a látra szóló kamatlábak csökkentésével igyekeztek kamatmarzsukat növelni,

  • a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez kapcsolódó díj-, illetve költségnövekedések mind a pénzpiaci, mind a biztosítási szektorban jellemzően a fogyasztói árindex emelkedésén belül maradtak, azt követték le,

  • valamennyi szektorban számos új termék került bevezetésre, ami továbbra is arra utal, hogy az intézmények az igénybe vehető szolgáltatások körének bővítésével igyekeznek megfelelni a fogyasztói ügyfélkör igényeinek, és e mellett az elektronikus és internetes szolgáltatások igénybevételétkedvezőbb árazássalösztönzik,

  • elsősorban a hitelezési tevékenységben figyelhető meg a termékkonstrukciók jelentős átalakítása, amelyben meghatározó szerepet játszanak a 2010. első félévében hatályba lépett jogszabály-módosítások; ez elsősorban a jelzálog alapú devizahitelezés megszűnését és helyette új forintalapú hiteltermékek és adósságrendező hitelek megjelenését vonta maga után,

  • a biztosítási szektorban – bár a hitelezéshez hasonló markáns változások nem észlelhetőek – az új termékkonstrukciók alapján megfigyelhető a unit-linked termékek és befektetési termékkel kombinált egyéb biztosítási termékek változatlan népszerűsége.

Bár az egyes szektorokon belül az egyedi intézmények gyakorlatában tapasztalt változások a felsoroltaknál jóval szerteágazóbbak, és az általános tendenciákból egyedi intézményi kivételek lehetségesek, összefoglalóan megállapítható, hogy 2010. második félévében kiemelkedő mértékű és a fogyasztók széles körét kedvezőtlenül érintő ármozgások nem voltak tapasztalhatóak. Figyelmet a betéti termékek árazása érdemel, ahol – jelentős egyedi különbségek mellett – általánosnak tekinthető az intézmények kamatcsökkentési, illetve profit-marzs növelési törekvése.

A lakossági termékek jelentős részénél – összeg, lejárat, kockázat stb. alapján – számos esetben egyedi feltételek mellett történik az ügyletkötés, így az egyes fogyasztó az általános tendenciákhoz képest érzékelhet eltérő irányú változásokat is.

II. Az egyes szektorokra vonatkozó megállapítások

1. Pénzpiaci szektor

A szektort érintő megállapításoknál kiemelt súllyal szerepelnek a lakossági pénzügyi piac meghatározó intézményei. A pénzpiaci szektor intézményei – a hitelintézeti és takarékszövetkezeti formában működő intézmények, illetve a pénzügyi vállalkozások – ügyfelei által a leggyakrabban használt hitel- és betéti termékek, valamint a számlavezetési szolgáltatások esetében az alábbiak állapíthatók meg:

1.1 Hitelintézetek, takarékszövetkezetek

Hitelek

A hitelezés esetében a jelzálog alapú devizahitelezés megszűnése volt a legnagyobb változást eredményező esemény a szektor kínálatában. A deviza-alapú termékek megszűnésével párhuzamosan a forinthitelek termékkínálata gyarapodott. Mindez az új kihelyezések – elsősorban nem árjellegű – feltételeinek szigorodásával is együtt járt. A szigorítások jelentős része az év második felében lépett életbe.

A monitoring tevékenység alapvetően a fogyasztók által legnagyobb volumenben igénybe vett terméktípusokra koncentrált, így elsősorban a lakáscélú hitelek és fogyasztási hitelekre vonatkozóan készült elemzés, kiegészülve a korábbi súlyához képest jelentősen visszaeső szabad felhasználású termékekkel. Tekintettel arra, hogy az árfolyamhatásoktól tisztított lakossági hitelállomány az új folyósítások jelentős visszaesése miatt folyamatosan csökkent 2010-ben, illetve az alacsony kockázatú, hitelképes ügyfelek száma is hasonló tendenciát mutatott, a pénzügyi intézmények a hitelfelvételi kedv megtartása érdekében nem hajtottak végre jelentős díjtételemeléseket. A már meglévő hitelek kamatainak változtatása során is fokozott figyelemmel jártak el annak érdekében, hogy az esetleges emelések hatására ne emelkedjen a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleik száma.

A konjunkturális hatások mellett a hiteltermékek esetén a jogszabályi környezet változása is a fogyasztókra előnyös módosításokat eredményezett, mert az előtörlesztés után felszámítható díjak mértékében a szolgáltatóknak a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 24.-25. §-aiban meghatározott maximum értéknek megfelelően kellett beárazniuk az előtörlesztésért felszámolható költségeket.

A lakáscélúhitelek piacán az új folyósításokon belül a forinthitelek egyeduralkodóvá válása mellett a hitelköltségmutatók csökkenése jellemezte a piacot, követve a 3 havi BUBOR változásait. Az év második felétől tartósan 10 % alatti volt a lakáscélú hitelek THM értéke. Az év végére a piac meghatározó szereplői által felszámított költségek alig 1 %-pont szélességű sávban szóródtak az év eleji jelentős eltéréseket mutató állapothoz képest.

Meglévő termékek esetében érzékelhető volt némi változás, ám ezek többsége a referenciakamat módosulásából fakad, azaz a szerződésben rögzített kamatképzési metódus nem változott, így saját döntési körben végrehajtott emelés jelei közvetlenül nem jelentkeztek.

Adott hónapban fedezet mellett nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hiteldíjmutatóinak alakulása - 2010

A fogyasztásihitelek kamatszintje is csökkent az év eleji mértékéhez képest, de ezzel együtt is 30 % felett volt a szektor átlaga. A változások nem voltak szoros összhangban a BUBOR változásával. Viszont itt is felismerhető volt az a tendencia, hogy a piac meghatározó szereplői közelítették az év végére az árazási szintjeiket.

Adott hónapban megkötött személyi kölcsönszerződések átlagos THM-szintje - 2010

A deviza hitelezés háttérbe szorulásával párhuzamosan a forint alapú szabad felhasználásúhitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, s ezzel párhuzamosan csökkentek a költségeik az év során. Az év utolsó harmadában a szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója szinte alig változott, a 10,3 % körüli értékeket mutatott.

Adott hónapban megkötött szabad felhasználású hitelszerződések átlagos THM-szintje – 2010

Betétek, megtakarítások

Az elemzett időszakban jól érzékelhetően megváltozott a betétek kamatszintjére jellemző korábbi tendencia. Míg 2010 első félévében a betétek kamata a 3 havi BUBOR folyamatos csökkenésével együtt mozogva követte a piac változását, addig júniustól egy erőteljes elszakadás vette kezdetét. A júniusban bekövetkezett drasztikus eltávolodás (3 havi BUBOR 5,23 %, a szektor átlag betétkamata 4,55 %) eredményeként létrejött marzs kissé szűkült az év utolsó hónapjaiban, de az eltérés továbbra is markánsan jelzi, hogy az év második felében a betéti kamatok csökkentésével javította a szektor jövedelmezőségét.

A vizsgált időszak alatt a betétek esetében az alábbi általános tendenciák észlelhetők:

  • betéti kamatok általános csökkentése, ami különösen a különböző futamidejű betétek közül a rövidebb futamidejű és a látra szóló betéti kamatoknál tapasztalható,

  • a kamat mértékének változatlansága mellett a kamatsávokhoz tartozó elvárt betétösszeg mértékének megemelése,

  • a már meglévő állományokhoz képest a hitelintézet számára állománynövekedést jelentő betétekre adott magasabb, akciós kamatszintek alkalmazása.

A takarékszövetkezetekkel kiegészített bankszektor rövidlejáratú betéteinek és a 3 havi BUBOR viszonya 2010-ben

Az év utolsó hónapjaiban felgyorsult az átrendeződés a megtakarítási termékek szerkezetében, egyre több bank vezette be a tartós befektetési számlát (TBSZ), és kínált hozzá külön betéti konstrukciót, illetve egyéb megtakarítási számlát.

Számlavezetés, pénzforgalmi szolgáltatások

A számlavezetés esetében az intézmények a meglévő termékeikre vonatkozóan jellemzően az egyes díjak és költségek infláció mértékében történő emelését hajtottak végre. E mellett érvényesítették a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások díjaiban (pl. postai költség, sms-küldés díja) bekövetkező külső változásokat is.

A Hpt. 210. § (12) bekezdése alapján új díj- vagy költség bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. Az intézmények nyilvános kondíciós listája alapján a meglévő termékkörben ennek ellenére tapasztalható „új költségelem” bevezetése, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a korábban biztosított kedvezményeket – 0 Ft-os költségelem – az intézmények megszűntették, és helyette tényleges költséget alkalmaztak.  

E mellett a díjak átrendeződése körében tapasztalható gyakorlat az, hogy a bankszámlához igénybe vehető új szolgáltatások után kerülnek felszámításra új díjak. Ezek a plusz szolgáltatások azonban a fogyasztó választása szerint, opcionálisan vehetők igénybe.

A számlavezetés tekintetében a vizsgált időszakban a következő főbb változások voltak megfigyelhetők:

  • az új típusú számlacsomagok megjelenése;

  • a netbanki szolgáltatások különböző díjkedvezményekkel történő előtérbe helyezése;

  • a személyes ügyintézés helyett az elektronikus és internetes szolgáltatások igénybevételének ösztönzése kedvezményekkel (az internetes számlák legtöbb esetben díjmentesek).

1.2. Pénzügyi vállalkozások

A pénzügyi vállalkozások közül 2010 júniusában 138 rendelkezett lakossági ügyfélkörrel, amelyek a lakosság körében jellemzően hitel- és lízingkihelyezéssel foglalkoznak.

A pénzügyi vállalkozások üzleti tevékenyégét a vizsgált időszakban az alacsony tőkeellátottság, illetve a refinanszírozási források elapadása határozta meg. Ez jelentős mértékben visszavetette az új ügyletek megkötésének lehetőségét. A pénzügyi vállalkozások 2010. év végéig szóló üzletpolitikai lépései leginkább a kivárásról, illetve a kondíciók változatlanul tartásáról tanúskodnak.

A forgalmazott termékek feltételrendszereiben nem érzékelhető jelentős változás, alapvetően a refinanszírozó bankok által végrehajtott módosításokat hárították tovább ügyfeleikre. A pénzügyi csoportokhoz tartozó szereplők a csoport árképzési gyakorlatával összhangban módosították költségeiket.

Az új kihelyezések számának csökkenése, és a fennálló ügyletekkel kapcsolatos megnövekedett feladatok miatt néhány új, állománykezeléshez, behajtáshoz kapcsolódó költségelemet vezetett be a szektor (pl. a behajtási folyamathoz kapcsolódóan az adós személyes felkeresésének díja).

Új termékek bevezetésére csak néhány esetben került sor. A termékkínálat változását alapvetően a jogszabályi változások és a források kimerülése határozta meg.

A pénzügyi vállalkozások körében leginkább tapasztalható jelenség a jól fizető adósok honorálása. Annak érdekében, hogy a már meglévő szerződések állományában a problémás, késedelmes ügyletek aránya ne növekedjen, különféle fizetési kedvezményeket adtak ügyfeleiknek, melyek elsősorban a devizaügyletekhez kapcsolódtak. 

2. Biztosítási szektor

A biztosítási szektor, illetve a biztosítási termékek sajátosságaiból adódóan a biztosítók esetében bonyolultabb megállapítani a kondíció-, illetve szerződéses feltétel változását, a különböző új, illetve kiegészítő módozatoknál az ügyfelek által fizetendő díjakra, valamint a díjak ellenében a biztosítók által nyújtott szolgáltatások körére vonatkozó hatását.

A monitoring tevékenység során szükséges volt figyelemmel lenni a biztosítási termékek azon sajátosságaira, amely alapján

  • a nem-életági biztosítások esetében csak a vagyontárgy értékkövetésén alapuló indexálás változása eredményezhet a már meglévő szerződésekben biztosítási díj emelkedést;

  • a biztosítók által a meglévő termékekre vonatkozóan bejelentett díjtétel és költségváltozások csupán a módosítást követően kötött szerződésekre vonatkozhatnak, a már folyó szerződések biztosítási díjaira nem hatnak ki;

  • az életbiztosítási szerződések egyedi szolgáltatásainak (pl.: kezdeti költség rendkívüli befizetés esetén, UL terméknél eszközalapdíj stb.) igénybevételére vonatkozó költségek a szerződési feltételben meghatározott kereteken belül mozoghatnak, mely változásokból eredő költségnövekedés azonban nem a biztosítás díjában jelentkezik, hanem azt a szolgáltatási összegből vonja le a biztosító.

A biztosítók árazási lépéseinek elemzése a szektor sajátosságaihoz igazodva az alábbi termékcsoportokra vonatkozott:

Életág

  • ún. „poolos” hagyományos életbiztosítások
  • unit-linked életbiztosítások

Nem-élet ág

  • lakás/otthon biztosítások

  • szárazföldi casco biztosítások

  • utas biztosítások

Az elemzési  körbe bevont biztosítók tevékenységi körük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

  • Csak Életági biztosítók: 10 db
  • Csak Nem-életági biztosítók: 14 db
  • Kompozit biztosítók (mindkét fő biztosítási ágban működő): 9 db

A vizsgált időszakban az életági termékek esetében 3 biztosító jelzett kondíció, illetve indexálási változást.

A nem-élet ági termékcsoportoknál megállapítható, hogy a lakás/otthonbiztosítás esetében 7 biztosító, a szárazföldi casco biztosítás tekintetében 5 biztosító, az utasbiztosításra vonatkozóan 1 biztosító jelzett kondíció, illetve indexálási változást.

A 2010. második félévére vonatkozó időszakban 11 biztosító számolt be új termék, illetve módozat bevezetéséről.Ezek között 5 kompozit, 3 nem-élet ági és 3 életági biztosító található.

3. Tőkepiaci szektor

Az elemzési körbe 58 társaság – 21 befektetési szolgáltatást végző bank, 31 befektetési vállalkozás és 6 árutőzsdei szolgáltató – került bevonásra. A szolgáltatók a korábbi jövedelmezőségük biztosítása mellett erősen érdekeltek a szükséges tranzakciós és állományi volumenek fenntartásában, bővítésében, ezért ezen a részpiacon erősödő termék-, jutalék- és díjverseny, illetve az ügynökhálózat-fejlesztése említhető meg általános tendenciaként.

A tőkepiaci szektorban szolgáltatást nyújtó társaságok díjjegyzékeiben szereplő költségelemek közül a szolgáltatásaikat igénybe vevő fogyasztók felé felszámított költségelemek közül a következők módosítása érinti leginkább az ügyfeleiket:

  • számlavezetési megbízások díjai
  • az értékpapírok adásvételére vonatkozó díjak
  • a pénzügyi műveletek díjai

A szolgáltatók elsősorban az értékpapírok adásvételével kapcsolatos díjaikat változtatták meg a vizsgált időszak alatt. A kondíciók változásai az egyszerűbb díjstruktúra kialakítása irányába mutattak, az előforduló emelések mellett a szolgáltatók díjcsökkenései is megfigyelhetők. Az anyabankokhoz nem kapcsolódó, független befektetési vállalkozások díjtételeik kialakításakor a hirdetményeikben feltüntetett kondíciók mellett az egyedi megállapodások lehetőségét is egyre gyakrabban tűntették fel, növelve árazási mozgásterüket.

Az értékpapírok (befektetési jegyek) megvásárlásától számított néhány napon belüli visszaváltás esetén alkalmazott „büntető” jutalékok esetében volt érzékelhető a forgalmazók viszonylag nagyobb részére jellemző díjtételemelés.

Az elemzés alapján megállapítható, hogy a tőkepiacon szolgáltatást végző társaságok körében a 2010 második felében tapasztalt árváltozások esetében a szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfeleket érintő jelentős mértékű, általános költségemelés nem történt.

Budapest, 2011. február 11.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem