Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Tájékoztató a biztosítási technikai kamatláb változásáról

A biztosítók által alkalmazható technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló 14/2005 (III.30.) PM rendelet hatályba lépésével egy éves átmeneti idő letelte után a technikai kamatlábak maximális mértéke:

  • évi 2,9% az élet- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjánál, és díjtartalék számításánál, továbbá a balesetbiztosítási járadéktartalékok esetében;

  • évi 0% a felelősségbiztosítási járadéktartalékok esetében.


nyomtatás

A biztosítók által alkalmazható technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló 14/2005 (III.30.) PM rendelet hatályba lépésével egy éves átmeneti idő letelte után a technikai kamatlábak maximális mértéke:

  • évi 2,9% az élet- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjánál, és díjtartalék számításánál, továbbá a balesetbiztosítási járadéktartalékok esetében;

  • évi 0% a felelősségbiztosítási járadéktartalékok esetében.


Ez azt jelenti, hogy 2006. április elsejétől már csak olyan élet- ill. betegségbiztosítási termékek értékesíthetők, melyek kalkulációja során a fenti technikai kamatlábakkal számoltak, valamint a felelősségbiztosítási járadékok tartalékolása csak a fentieknek megfelelően számítható. A változás azokat a termékeket (pontosabban azok díjait, tartalékait érinti, ahol technikai kamatlábbal számolnak. Nem érinti a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek döntő többségét.


A technikai kamatláb szerepe: a biztosítók az élet- és betegségbiztosítási díjak és a matematikai tartalékok kalkulálására használják. Ezt a kamatlábat megfelelő óvatossággal kell kiválasztani, különös tekintettel arra, hogy jellegzetesen hosszú távú üzleteknél alkalmazzák ezeket. A technikai kamatláb megválasztásakor olyan feltételezésekkel élnek, hogy éves szinten, hosszú távon (akár 20-35 évig) elérhető legalább ekkora mértékű befektetési hozam a megképzett tartalékokon, ezért időnként a „garantált” jelzőt is alkalmazzák rá. Szerepe tehát ebben az értelemben kettős: prudenciális elem a biztosítók, és garanciális elem az ügyfelek számára.


Jogszabályi alapok: Az 2002/83/EC direktíva 20. cikkelye írja elő a maximális technikai kamatláb(ak) meghatározásának szükségességét. A Bit. (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX tv.) definiálja a technikai kamatlábat, és felhatalmazást ad a Pénzügyminiszternek, hogy annak maximális mértékét külön jogszabályban határozza meg.


A technikai kamatlábak legnagyobb mértékét a Bit. első (1996. január 1-i) hatálybalépése óta külön PM rendelet rögzíti, és az alábbi változások történtek 1996. óta:


46/1996 (XII.29.)     évi 5,5%

53/2001 (XII.22.)     évi 4%

14/2005 (III. 30.)     évi 2,9%


(0%)


Miért pont 2,9%?A technikai kamatláb mértéke a változó inflációs- és hozamkörnyezet hatására csökkenő tendenciát mutat. Meghatározásakor a szabályzónak az elszámolás pénznemében az adott állam által kibocsátott kötvények hozamára kell tekintettel lenni; annak maximum 60%-a lehet az alkalmazott technikai kamatláb legnagyobb mértéke. Ezt, és egyéb, piaci szempontokat (többek között az euró övezethez való csatlakozást) szem előtt tartva születtek meg a hivatkozott PM rendeletbeli mértékek. A 14/2005. (III. 30.) technikai kamatláb rendelet külön kezeli a felelősségbiztosítási járadéktartalékokat. E tartalékok kalkulálásánál 0%-os technikai kamat vehető maximálisan figyelembe. Ezt az esetleges járadék-emelési kötelezettség indokolja; így ugyanis a hozamok a megfelelő indexálásra, és egyéb emelési kötelezettségekre fordítódhatnak.


Hogyan érinti ez az ügyfeleket? Felvetődik a legfontosabb kérdés: drágulnak-e ezáltal az életbiztosítások? Természetesen drágulhatnak, de nem feltétlen úgy, és olyan mértékben, mint ahogy azt gondolnánk. A piaci verseny is fontos árazási tényező, és pusztán egy ilyen intézkedés nem jelent feltétlenül árnövekedést. A technikai kamatlábak csökkenése miatti áremelkedést alacsonyabb profitelvárásokkal, racionálisabb költség-árazással részben ellentételezni lehet, nem is beszélve a halandósági viszonyok javulásáról, mely szintén jótékony hatással lehet a kockázati életbiztosítások árazására. Az, hogy az alkalmazható legmagasabb technikai kamatláb 4%-ról 2,9%-ra csökkent, nem feltétlen jelenti, hogy minden esetben pont 1,1%-kal alacsonyabb technikai kamatláb kerül alkalmazásra,(mivel ezek nem kötelezően alkalmazandó, hanem maximum mértékek). Már sok biztosító a megelőző jogszabály változáskor (az 53/2001. (XII. 22.) hatályba lépésével) nem 4%-ra, hanem 3,5%-ra árazta be termékeit, de van példa 2%-os technikai kamatláb alkalmazására is. Kihangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az átárazott termékeket, 2006. április elsejétől értékesítik, tehát a már élő biztosítási szerződések díjait, tartalékait a technikai kamatláb maximális mértékének változása nem érinti, azok a teljes tartam alatt ugyanazokkal a díjakkal, tartalékokkal számítódnak, melyeket a megkötött szerződéshez kapcsolódó terméktervek tartalmaznak.

Az árazás mellett a technikai kamatláb képezi egy fontos garanciális elem, a többlethozam visszajuttatás egyik alapját. Ez azt jelenti, hogy az elért hozam technikai kamatláb fölötti része meghatározott hányadát – minimum 80 százalékát – az ügyfeleknek vissza kell juttatni. Nem mindegy tehát, hogy mennyi a többlethozam. Alacsonyabb technikai kamatlábhoz (ugyanolyan feltételezések mellett) nagyobb tartalék, kisebb garantált hozamrész, viszont nagyobb többlethozam rész tartozik.


Példa

Az alábbi fiktív számpélda annak szemléltetésére szolgál, hogy egyetlen paraméter, a technikai kamatláb változása milyen módon befolyásolhatná a díjakat, tartalékokat. Mivel minden biztosító másképp áraz, kicsi a valószínűsége, hogy pont ilyen díjakkal, tartalékokkal találkoznánk.

Egy 40 éves férfi díjai és tartalékai (haláleseti, vegyes életbiztosítás tekintetében) az alábbiak szerint alakulnak 10 éves tartamot, 1 milliós biztosítási összeget feltételezve (A KSH által megjelentetett 1994-es halandósági tábla alapján, változatlan költséggel számolva. A tartalék az első éves tartalék, a változás mértékét a 4%-os technikai kamatú értékekhez viszonyítottuk).


2,90%

4%

Változás

haláleseti

vegyes

haláleseti

vegyes

haláleseti

vegyes

Nettó egyszeri díj

89 946

761 277

84 611

688 218

6%

11%

Bruttó egyszeri díj

128 417

799 748

122 718

726 324

5%

10%

Nettó éves díj

10 618

89 869

10 437

84 897

2%

6%

Bruttó éves díj

15 469

96 338

15 447

91 426

0%

5%

Egyszeri díjas nettó tartalék

85 716

781 730

81 091

713 593

6%

10%

Egyszeri díjas bruttó tartalék

93 462

789 475

88 538

721 040

6%

9%

Éves díjas nettó tartalék

3 472

85 637

3 367

81 391

3%

5%

Éves díjas bruttó tartalék

-23 959

58 206

-24 191

53 832

-1%

8%

A fentiekkel hasonló kondíciókkal (10 éves tartam, évi 1 millió Ft járadék) a járadékbiztosítások díjai és tartalékai az alábbiak szerint alakultak:


2,90%

4%

változás

Nettó egyszeri díj

8 470 924

8 106 543

4%

Bruttó egyszeri díj

8 925 679

8 541 737

4%

Egyszeri díjas nettó tartalék

7 745 598

7 446 738

4%

Egyszeri díjas bruttó tartalék

7 753 344

7 454 185

4%

Mit jelent ez a biztosítók számára? A termékek átárazása, a többféle technikai kamatlábhoz tartozó szerződés-nyilvántartás, eszköz-forrás menedzsment mindenképp többletterheket ró a biztosítókra. Az árazásnál kétféle (ellentétes hatású) szempont áll egymással szemben: az óvatosság, és a termék eladhatósága. Mindezek mellett az is figyelembe veendő, hogy egy következő csökkentéskor nem kell a termékeket ismét átárazni egy megfelelően alacsony technikai kamatláb-választás következményeként. A piacon az átárazás előtt elsősorban a 3,5%-os termékek domináltak a legutóbbi rendelet-változás óta. Az átárazáskor tudunk 2,9%-os, de 2%-os technikai kamatlábakról is.

Mivel a változás csak a 2006. április elseje után eladott szerződéseket érinti, ezért a korábban kötött szerződések díjának és tartalékának kalkulálásakor a szerződésben szereplő mértékeket kell alkalmazni a szerződés teljes tartamára. Az életbiztosítási szerződések hosszú távú volta miatt a piacon jelenleg élő szerződések tartalékának 54%-a 5%-nál nagyobb technikai kamatlábhoz kötődik, és az átlagos technikai kamatláb (a különböző technikai kamatlábhoz tartozó tartalék mértékekkel súlyozva) 4,5 %.


Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

T: 489-9235, 06-30-9216-361

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem