Tájékoztató a törvényi elszámolásról - 2017. évi tevékenység

A Testület számára még 2017-ben is feladatot jelentett a törvényi elszámolással kapcsolatos pénzügyi jogviták felülvizsgálata. A 2015. január 1. óta beérkezett elszámolással kapcsolatos kérelmek és elindított új eljárások száma az év végére 16.775-re emelkedett az előző évi 16.651-ről. A hagyományosnak mondható békéltető eljárástól lényegesen eltérő ezen feladatkörében a Testület az elszámolással kapcsolatos jogviták rendezésének elsődleges jogorvoslati fórumaként három ügytípusban járt el. A 151. ügytípus esetében a helyes elszámolás megállapítását, a 152. ügycsoportba tartozó ügyeknél a panaszeljárás lefolytatását és a 153. ügytípus ügyeinél az elszámolási kötelezettség fennállásának megállapítását kérhette a kérelmező. 

2017. év folyamán 74 db új kérelmet nyújtottak be a kérelmezők, további 50 ügyben pedig a bíróság - az ügyben hozott testületi határozat ellen benyújtott jogorvoslat eredményeként - kötelezte a Testületet új eljárás lefolytatására. Ezek voltak a megismételt eljárások. A 2016-ban be nem fejezett 78 üggyel együtt összesen 202 ügyben került sor az eljárás lefolytatására, melyből az év végén 14 ügyben nem történt meg a lezárás. 

Tekintettel arra, hogy a 2014. évi XL. tv. (elszámolási tv.) az elszámolással kapcsolatos panasz előterjesztésének végső időpontját főszabályként 2015. december 31. napjában határozta meg, továbbá az elszámolás felülvizsgálatának kérelmével is csak szigorú határidők betartásával lehetett a Testülethez fordulni, az elszámolással kapcsolatos ügyek a 2015. és 2016. évben döntő többségében lezárásra kerültek. Ebből eredően a 2017-ben benyújtott új kérelmek elkésettként kerültek értékelésre.

A lezárt ügyek között a kérelmezők szempontjából kedvező döntéseknek, az egyezségi és a kötelezést tartalmazó határozatoknak az előző évhez képest 8,91 százalékponttal magasabb volt az aránya. A megszüntetett ügyek 65 százaléka (104 ügy) a kérelem megalapozatlansága miatt végződött ilyen eredménnyel, a kérelem elkésettsége miatt 12,5 százalékuk. 

Az ügyek érdemi felülvizsgálatára vagy a Testület határozatát hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására kötelező bírósági végzések miatt (megismételt eljárások), vagy a követeléskezelőkkel szemben az elszámolás teljesítése iránt indult eljárások okán került sor. 

A MEGISMÉTELT ELJÁRÁSOK

Az érdemi határozatokat hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására kötelező bírósági végzésekből az állapítható meg, hogy a megismételt eljárások elrendelését a bíróságok azért látták indokoltnak, mert úgy ítélték meg, hogy a Testület a kérelem elutasításának pontos, mindenre kiterjedő indoklását nem fejtette ki elég részletesen.

Az elszámolás helyességének vitatására irányuló kérelmek alapján hozott bírósági végzések eredményeként lefolytatott megismételt eljárásokban kivétel nélkül személyes meghallgatásra került sor annak érdekében, hogy a felek szóban is egyeztethessék álláspontjaikat, megbeszélhessék esetleges egyezségi ajánlataikat.

Ezekben az ügyekben az eljáró tanácsok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a megismételt eljárás során tartott meghallgatáson a kérelmező elszámolással kapcsolatos kifogásai teljes körben megtárgyalásra kerüljenek és a tárgyalás eredményeként felmerült tényekre (adatokra, számítási műveletekre) figyelemmel hozzák meg az érdemi határozatot. A határozat indokolásában kitértek a határozat meghozatala során releváns tényekre és azok értékelésére, továbbá mindezeknek a határozat rendelkező részével való okszerű viszonyára.

Voltak olyan bírósági határozatok is, melyek Testület határozatának hatályon kívül helyezése mellett a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére kötelezték, szerencsésebb esetekben meghatározva azokat az adatokat, szempontokat, amelyek figyelembevételével kellett az új elszámolást elkészíteni. A szolgáltatók eleget tettek a bírósági határozatban foglaltaknak, azonban a kérelmezők szinte minden esetben az új elszámolással szemben is újabb panasszal éltek, mert a kérelmezők szerint a szolgáltatók nem a bírósági határozatban foglaltaknak megfelelően készítették el az új elszámolást. Az eljáró tanácsok ezekben az ügyekben a bírósági határozatban foglaltak alapulvételével vizsgálták felül az új elszámolást, illetve az elszámolással szemben támasztott igény megalapozottságát. Az „új elszámolással” szembeni Testület előtti felülvizsgálati eljárásban az érintett pénzügyi intézmények nem zárkóztak el az elszámolás adatainak módosításától, amennyiben a kérelmező a bírósági határozat alapján meg tudta jelölni a javítandó adatokat, számítási műveleteket. 

A KÖVETELÉSKEZELŐKKEL SZEMBEN INDÍTOTT ELJÁRÁSOK

A követeléskezelőkkel szembeni ügyekben a kérelem tárgya az elszámolásra kötelezett pénzügyi intézmény (a követelést engedményező) által megállapított fogyasztói túlfizetések követeléskezelő általi elszámolásának nem teljesítése volt. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a követeléskezelők elszámolási kötelezettsége – az elszámolási törvény vonatkozó rendelkezéseinél fogva - nem volt automatikus. A követeléskezelőknek csak külön – az elszámolási törvényben előírt elévülési határidőn belül benyújtott – elszámolás iránti kérelem alapján volt a törvény alapján elszámolás készítési kötelezettségük. Számos ügyben a kérelmezők a törvényben meghatározott igényérvényesítésre nyitva álló határidő lejártát követően nyújtották be igényüket a követeléskezelőnél. Gyakran a követelést engedményező pénzügyi intézmény e tárgykörben történő tájékoztatását figyelmen kívül hagyták és csak késve fordultak a követeléskezelőhöz az elszámolás iránti igényükkel. Ezekben az eljárásokban mégis viszonylag sok egyezség született, mert ugyan a tisztességtelenül felszámított összegek iránti elszámolási kötelezettségre irányuló kérelmezői igényt a követeléskezelők általában nem ismerték el – a törvény igényérvényesítésre előírt elévülési rendelkezésére hivatkozással -, azonban a személyes egyeztetések eredményeként több esetben a nyilvántartott tartozás megfizetésére - részletfizetés biztosítása mellett – követelés elengedést is biztosítottak, a tisztességtelenül felszámított összeget meghaladó mértékben.

A NEM PERES ELJÁRÁSOK AZ ELSZÁMOLÁSI ÜGYEKBEN

Az elszámolással kapcsolatos ügyekben 81 nemperes eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem érkezett a Testülethez, így az összes jogorvoslati igény a 2015-ben és a 2016-ban érkezettekkel együtt 2.443-ra emelkedett.

Az eljáró bíróságok 2017. december 31-ig az ügyek 97,87 százalékában tájékoztatták jogerős döntésükről a Testületet, mindössze 51 ügy maradt folyamatban.

A 2017. december 31-ig jogerősen befejezett nem peres eljárás közül 592 esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasításra került sor.  Az érdemi felülvizsgálat eredményeként hozott jogerős végzések 82 százalékban a bíróságok helybenhagyták a Testület határozatát. Új eljárás lefolytatására kötelezés 249 ügyben (14 %) történt.