Összefoglaló
Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett hozzánk piaci elemzőktől az általunk használt, a bérek alapfolyamatát meghatározó módszerekre vonatkozóan, különös tekintettel a fehéredés korrekciójára. Az általunk kidolgozott fehéredési becslési módszereket bemutattuk már az Inflációs Jelentések egy-egy keretes írásában, azonban ez szükségképpen csak vázlatos leírást tett lehetővé. A jelen írásban úgy szeretnénk bemutatni a becsléseket, hogy azok viszonylag könnyen reprodukálhatók legyenek.
A tanulmányban röviden bemutatjuk a béradatok esetleges torzítottságát korrigáló három módszerünket. Ennek a torzításnak a gazdaság fehéredése lehet az oka. Mivel közvetlenül nem figyeljük meg a fehéredést, a módszereink indirektek. Mindhárom esetben felállítjuk a bérek adatgeneráló folyamatának egy modelljét. Ezen folyamatokban törést tapasztalunk 2006 második felében. Az egy adott módszer által kapott, fehéredéssel korrigált idősornak azt a fiktív béridősort nevezzük, amely akkor valósult volna meg, ha az adatgeneráló folyamatban nem következik be a törés. Az első módszer az ágazati bérkülönbségekre, a második a létszám-kategóriákra, míg a harmadik a béreloszlás becslésére alapul. A három módszer mind mértékében, mind lefutásában hasonló becslést ad a fehéredésről. A torzítás mértéke jelentősebb lehetett 2006-ban, majd fokozatosan lecsengett. A bérindexek még a fehéredési korrekció után is jelentősnek tekinthető dinamika-emelkedést mutattak a vizsgált periódusban. Így nem mondhatjuk, hogy a KSH által publikált bérstatisztikában megfigyelhető gyorsulás teljes egészében a gazdaság fehéredését célzó kormányzati intézkedések hatásának tudható be.
JEL: J30, J31.
Kulcsszavak: fehéredési hatás, munkaerő-piac, bérek.