Nagy Koppány
Belső megtakarítások hatása az infláció elleni küzdelemben – jelentős tartalékok és lehetőségek a hosszútávú megtakarításokban Magyarországon
Kihívás
Magyarországon a háztartások hosszútávú megtakarításai az uniós átlag ötödét sem érik el. Mindeközben a lakossági megtakarítások jelentős része inflációnak kitett látra szóló betétbe és készpénzbe áramlik, ez utóbbi ráadásul nem vesz részt hatékonyan a gazdaság finanszírozásában. Másfelől a demográfiai folyamatok elkerülhetetlenül maguk után vonják az idősebb korosztályok részarányának emelkedését, és így a GDP-arányos nyugdíjkiadások növekedését. Az előrejelzések szerint a hazai nyugdíjkiadás 2070-ig a másfélszeresére emelkedik, a GDP 12,4 százalékát fogja elérni, amely 4 százalékpontos kiadás növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. Ennek a finanszírozási igénynek egy része a kiegészítő nyugdíjrendszer fejlesztésével kiváltható lenne.
Háttér
Hiányzik egy erős intézményi befektetői láb, amely a kisösszegű megtakarításokat összegyűjtve csatornázza be a gazdaságba, amely szolgálhat tőzsdefejlesztési célokat, az államadósság belső finanszírozását, ezzel javítva versenyképességünket. Az inflációra és a hosszútávú megtakarításokra is ható kérdés, hogy a munkáltatók milyen formában fizetik és motiválják munkavállalóikat. Ha a béremelések egy része közép- és hosszú távú megtakarításokban csapódik le, akkor az mérsékli az inflációs nyomást.
Következtetés
Az elsődleges eszközökön túl érdemes olyan gazdaságpolitikai lépésekben is gondolkodni, melyek közvetetten támogathatják a célkitűzések elérését. Célszerű a friss pénzek, béremelések legalább egy részét hosszú- és középtávú megtakarítások, biztosítások irányába terelni, munkáltatókat és munkavállalókat egyaránt ösztönző elemekkel. Ilyen ösztönző lehet az önkéntes pénztári befizetések, csoportos biztosítások a SZÉP kártyához hasonló kedvezménye, amely a munkáltatónak költségmegtakarítást jelent a megnövekedett bérigények kielégítése során. Ezzel szemben - az egyéni SZJA kedvezmény megtartása mellett - kivezethető lenne a jelenleg a munkáltatók által befizetett összegekre járó SZJA kedvezmény, ami nem motiválja hatékonyan a munkáltatókat. A költségvetési hatás így közel semlegessé tehető, miközben többletbefizetéseket is eredményezhet az intézkedés, amely a külső egyensúly szempontjából is pozitív a külső államadósság csökkentése révén. Az elsődleges ösztönző lépések mellett szükséges egy átfogó intézményi reform is, amelyre az MNB Jóléti Alap koncepciója adott javaslatokat. Ez hatékonyan ötvözi az egyéni és foglalkoztató nyugdíjrendszer előnyeit, vonzóvá tehető a fiatal generáció és a munkáltatók számára egyaránt, valamint lehetőséget teremt a pénztárak mögött álló banki és biztosítói háttérintézményeknek is. A Jóléti Alapok az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak fúziós beolvadásával, tevékenységbővítéssel, vagy új alapítással jönnének létre, amely egyszerűsítené is a pénztári rendszert Magyarországon. Az Alapok egyéni jóléti számlát vezetnének több szolgáltatási céllal, ilyen a nyugdíj, egészség, önsegélyező és lakáscél. A Pareto-elv mentén egy lépcsőzetes bevezetéssel a legnagyobb vállalatokkal és pénztárakkal érdemes elindulni. A vállalatok és pénztárak 20 százalékának bevonásával a munkavállalók 86 százaléka és a pénztári szektor tagjainak 78 százaléka válna elérhetővé.
Az EU háztartásainak nyugdíjkiegészítő és életbiztosítási tartalékai a GDP arányában
