A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) megtárgyalta az MNB szakértői által készített 2013. évi „Jelentés a fizetési rendszerről” című kiadványt. Az MT értékelése szerint a hazai felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák 2012-ben magas megbízhatósággal működtek, ezzel hatékonyan támogatták a fizetési és elszámolási forgalom zökkenőmentes lebonyolítását, ami kiemelt fontosságú a pénzügyi stabilitás szempontjából. A 2012-ben elvégzett átfogó felvigyázói értékelések is megerősítették, hogy a három hazai felvigyázott rendszer alapvetően megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Mindeközben zökkenőmentesen lezajlott a napközbeni elszámolás bevezetése, amely számos pozitív változást hozott a hitelintézeti ügyfelek számára.
Az MT megállapítja, hogy a felvigyázott fizetési rendszerekben az elszámolási és kiegyenlítési kockázat az év során alacsony maradt. A napközbeni elszámolás bevezetését követően a résztvevők napközbeni likviditás- és tételkezelésükben alkalmazkodtak a változásokhoz, ugyanakkor ez egy fokozatos tanulás eredménye volt. Felvigyázói elvárások és az időközben hatályba lépett uniós rendelet alapján folyamatban van az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési infrastruktúra átalakítása, ennek megfelelően 2013 végéig a hazai központi szerződő fél funkciót ellátó KELER KSZF Zrt. feltőkésítése megtörténik, továbbá megszűnhet a KELER KSZF Zrt.-t és a KELER Zrt.-t közötti készfizető kezességvállalás is. Az átalakítást követően a KELER Csoport felépítése kockázati szempontból átláthatóbbá válik, valamint teljes mértékben megfelel majd az új jogszabályi követelményeknek.
Az MT egyetért azzal, hogy a hazai pénzforgalom hatékonysága a készpénzmentesítés érdekében tett intézkedésekkel nagymértékben növelhető, bizonyos társadalmi rétegek esetében ugyanakkor kellő körültekintéssel, körülményeik figyelembe vételével kell eljárni. A pénzforgalom elektronizálása támogathatja a rejtett gazdaság visszaszorítását és a gazdaság növekedését. Ezen kívül a készpénzmentesítés csökkentheti a pénzügyi kirekesztettséget és segítheti a hazai pénzügyi kultúra fejlődését. Ezért mindenképpen érdemes lépéseket tenni az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúrával való lefedettség növelése érdekében. Ebből a szempontból fontos mérföldkő a fizetésikártya-elfogadó hálózat fejlesztésére elinduló megyei program. A fizetési kártya használat széles körű elterjedéséhez azonban állami szerepvállalásra és a bankközi jutalékok szintjének a szabályozására is szükség van. Az MT fontosnak tartja, hogy az előző jelentés megjelenése óta bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték szerkezete előnyben részesíti az elektronikus fizetési módok használatát. Ennek érdekében a készpénzfelvételre és az elektronikus fizetési módokra vonatkozó illeték közötti relatív különbség fenntartása szükséges, esetlegesen tovább is növelhető.
Az MT lényegesnek tartja és támogatja a rejtett gazdaság visszaszorításának érdekében a készpénz-forgalom csökkentésére irányuló intézkedéseket.
Az MT álláspontja szerint a „helyi pénzként” közismert forgatható utalványok közeljövőben elfogadásra kerülő szabályozása megfelelően kezeli a jegybank által korábban azonosított kockázatokat. Az MNB kezdeményezésére megszületett szabályozás megteremti a forgatható utalványpiac átlátható, kiszámítható és biztonságos működési kereteit, amellyel támogatja a jelenleg már működő utalványrendszerek iránti bizalom fenntartását.
Budapest, 2013. június 4.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank