Budapest, 2020. január 17. – Magyarország külső finanszírozási képessége 2019 harmadik negyedévében enyhe emelkedést mutatott. Szintje változatlanul meghaladja a régiós országokban jellemző értékeket. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet növekedésének hatására szintén javulást mutat, amiben meghatározó szerepet játszott a dinamikusan bővülő ipari termeléssel összhangban növekvő export. A működőtőke folytatódó beáramlása mellett az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődött.
A gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége 2019 harmadik negyedévében a GDP 1,1 százalékára emelkedett, miközben – a korábbi időszak mérséklődésével szemben – a folyó fizetési mérleg egyenlege is javult. Az emelkedő külső egyensúlyi mutatók mögött elsősorban a külkereskedelmi többlet bővülése állt, amit a dinamikusan bővülő ipari termelés és a készletek leépítése is támogatott. Eközben a historikusan erős beruházási aktivitás az importbővülést is magasan tartotta. Az EU-transzferek felhasználása mérséklődött a negyedév során, míg a jövedelemegyenleg enyhe javulása is folytatódott.
A finanszírozási adatok alapján a harmadik negyedévben – a hazai vállalatok kifektetése mellett is – folytatódott a nettó működőtőke-beáramlás, miközben tovább csökkent a nettó külső adósság. Utóbbi folyamathoz elsősorban a devizatartalék – átértékelődés hatásával is támogatott – emelkedése járult hozzá. A nettó külső adósságráta így szeptember végén a GDP 8,4 százalékára csökkent. A devizatartalék jelentős növekedésétől elmaradt a rövid külső adósság EU-transzferekhez kapcsolódó emelkedése, így a nemzetközi tartalék 28,4 milliárd eurós nagysága továbbra is érdemben, több mint 9 milliárd euróval meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A megtakarítási folyamatok alapján a külső egyensúlyi mutatók javulása a harmadik negyedévben a vállalatok finanszírozási igényének mérséklődésével áll összhangban. A hazai vállalatok jelentős készlet-csökkentést hajtottak végre javítva finanszírozási pozícióikat. A lakosság megtakarítási rátája változatlanul magas, a GDP 5 százaléka körül alakul. A magas megtakarítási ráta fennmaradását a MÁP+ értékesítésének elindítása is támogatta. A lakosság állampapír-állományának bővülése a forint- és devizakötvény visszavásárlásokon keresztül is hozzájárult az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.