Budapest, 2020. március 31. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei márciusi számában megjelent tanulmányok az infláció mérésével kapcsolatos 21. századi kihívásokkal, az euroövezet gazdaságpolitikái közötti koordináció hiányának következményeivel, a magyarországi kártyás fizetési mód regionális eltéréseivel és a magyar készpénzkereslet változásának elemzésével foglalkoznak. A kötetben további egy-egy esszé taglalja a 2019. évi közgazdasági Nobel-díjasok munkásságát, illetve a bitcoin általánosan elfogadott fizetőeszközzé válásának akadályait.
Matolcsy György, Nagy Márton, Palotai Dániel és Virág Barnabás tanulmányukban azzal foglalkoznak, hogy a 21. század megatrendjei, mint a digitalizáció, a globalizáció átalakulása, az idősödő társadalmak vagy épp a klímaváltozás, a gazdaságok működésébe milyen új törvényszerűségeket hoznak, ezzel korábban nem ismert kihívások elé állítva az infláció mérését. Vizsgálódásuk kiindulópontja, hogy az elmúlt időszakban a világ számos nagy jegybankja foglalkozott az inflációs célkövető keretrendszerek újragondolásával. Tanulmányukban első lépésként azonosítják az infláció mérésében jelentkező új típusú torzításokat, és felhívják a figyelmet a fogyasztóiár-alakulást meghatározó új törvényszerűségekre, illetve a technológiai változások kínálta lehetőségekre. Bemutatják, hogy a 21. század megatrendjeinek előnyeit kihasználva a közgazdasági elméletek is újból, az elmúlt évtizedben tapasztaltnál erősebb támaszokat nyújthatnak a gazdaságpolitikai döntéshozók számára.
Lehmann Kristóf, Nagy Olivér, Szalai Zoltán és H. Váradi Balázs írásukban kifejtik, hogy az euroövezet gazdasága az elmúlt három évtizedben jelentősen eltávolodott a maastrichti kritériumok logikájától. Rendszerszintű problémára utal a monetáris és fiskális politika közötti megfelelő koordináció hiánya, valamint a szektorális összefüggések figyelmen kívül hagyása is. Megállapítják, hogy a jelenlegi politikai és jogi keretek között a monetáris kondíciók lazítására korlátozott mozgástér áll az Európai Központi Bank rendelkezésére. Így a gazdasági élénkítésben középpontba került az aktívabb fiskális politika szükségessége, ami azonban tovább élezheti az egyes tagországok gazdaságpolitikusai közötti vitát.
Kajdi László és Nemecskó István a kártyás fizetési mód Magyarországon belüli regionális eltéréseit vizsgálják. Bemutatják, hogy az elfogadói hálózat fejlesztése főként a keleti, nagyobb városoktól távolabbi térségekben szükséges. A kártyás forgalomban nagyfokú koncentráció mutatkozik a nagyvárosoknál és a fontosabb turisztikai desztinációknál, illetve a főváros mellett Északnyugat-Magyarországon használják legintenzívebben a kártyás fizetést. A lakossági kártyabirtoklási arány a közép-magyarországi régióban a legnagyobb, az észak-alföldi térségben pedig a legalacsonyabb.
Végső Tamás nemzetközi kutatások tükrében vizsgálja a Magyarországon forgalomban lévő készpénzállomány elmúlt években tapasztalt erős növekedését. Bemutatja, hogy a fejlett világ túlnyomó részében – az elektronikus fizetések népszerűbbé válása ellenére – hasonló folyamat figyelhető meg, melynek hátterében főként a megtakarítási célú készpénztartás áll. Néhány külföldi állam példájának szemléltetése mellett kísérletet tesz a hazánkra jellemző speciális tényezők azonosítására, valamint kitér arra is, hogyan változhat a jövőben a készpénz szerepe.
Major Klára esszéjében a 2019. évi közgazdasági Nobel-díjasokat méltatja, munkásságuk jelentőségét bemutatva. Bugár Gyöngyi és Somogyvári Márta írásukban arra keresik a választ, hogy a bitcoin miért nem terjedt el általános fizetőeszközként, és hogyan vált ehelyett kockázatos befektetési formává.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma ezen kívül négy könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank