Budapest 2020. április 22. – A hazai kereskedelmiingatlan-piacon a 2019-es évet is jellemző, rendkívül élénk bérleti-, befektetési- és fejlesztési aktivitásában a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus-járvány jelentős törést okoz. Ennek leglátványosabb és már rövid időn belül megjelenő következményei a bezárt szállodák, a bevásárlóközpontok látogatószámának minimálisra csökkenése, a gyárleállások és az irodák helyett otthon végzett munka. Ezen felül a járványnak tartós, szemléletbeli változásokat eredményező hatásai is lehetnek, melyeket még jelentős bizonytalanság övez és nem lehet előrejelezni. Ez a bizonytalanság középtávon negatívan hathat a piacra.
Az elmúlt évek értéknövekedés irányába mutató piaci fejleményeit követően, 2020 elején a koronavírus-járvány váratlan sokként rázza meg mind a hazai, mind a globális kereskedelmiingatlan-piacokat. A piaci szakértők körében konszenzus mutatkozik abban, hogy a leginkább kitett szegmensek a szállodák és a kiskereskedelmi ingatlanok piaca, de minden szegmensben jellemző lehet, hogy a vállalatok (bérlők) nem lesznek képesek szerződés szerint teljesíteni fizetési kötelezettségeiket. Az ebből fakadó pénzügyi stabilitási kockázatok azonnali kialakulásának és potenciális tovagyűrűzésének elkerülését segítette az MNB által szorgalmazott és a Kormány által 2020. március 18-án elrendelt elővigyázatossági törlesztési moratórium bevezetése. A kilátásokat illetően bizonytalan, hogy a járvány meddig tart és milyen károkat okoz a gazdaságban, amelyek minden bizonnyal hatással lesznek a kereskedelmi ingatlanok piacára is. A járványhelyzetben már rövid távon megmutatkozó munkavégzési és fogyasztási változások után – mint az otthoni munka és az online vásárlások előtérbe kerülése – bizonytalanság övezi a hosszú távú hatásokat, amelyekkel a keresleti és kínálati oldalon számolni kell. Ez a bizonytalanság is negatívan hat a piacra.
Az előző évek tendenciáját követve, a hazai kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szegmensét 2019-ben is élénk bérleti-, befektetési- és fejlesztési aktivitás jellemezte. Továbbra is fennállt, hogy a kereslet késve alkalmazkodó kínálattal találkozott, ami a kihasználatlansági ráták csökkenését, a bérleti díjak emelkedését eredményezte. Az új kínálat piacra érkezése mindegyik ingatlantípus esetén alulmúlta a várakozásokat, továbbra is jellemző a kivitelezések csúszása. Kiemelkedő fejlesztési aktivitás a budapesti irodapiacot, illetve a szállodaszektort országosan jellemzi. A kihasználatlan területek aránya a piac valamennyi szegmensében végig a valaha mért legalacsonyabb szintjén tartózkodott az év folyamán. 2019 végére a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája 5,6 százalékos szintre süllyedt, a fővárosban és környékén található ipari-logisztikai ingatlanoké pedig 1,9 százalék volt. Az év végi fejlesztési adatok, a következő 2–3 évre jelentős, a fennálló állomány 16 százalékát kitevő kínálatbővülést jeleztek előre a budapesti irodapiacon és az országos szállodakapacitás esetében is. 2020 márciusában azonban a hazánkban is megjelenő a koronavírus-járvány leállásokat, további csúszásokat és megnövekedett kihasználatlanságot okozhat a folyamatban lévő kivitelezéseknél. Rövid távon a kialakult helyzet következménye a bérleti kereslet csökkenése, elhalasztása lesz, továbbá a járvány idejére bérleti díjkedvezményekkel és jelentős bevételkiesésekkel kell számolni minden szegmensben. A szállodák bevételei néhány hét leforgása alatt nullára csökkentek, így a hotelberuházások közül sok leállhat vagy el sem fog indulni. Hosszú távon kérdés, hogy mennyire fognak az iparágak átalakulni, vagyis lesz-e tartós hatása a válságnak a fogyasztási szokásokra, foglalkoztatási trendekre, ellátási láncokra.
A kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma 2019-ben is elérte az 1,8 milliárd eurót, a befektetések 75 százaléka hazai szereplőkhöz kötődött. A koronavírus-járvány a befektetési aktivitásra is csökkentőleg fog hatni, emellett elsősorban a hosszú távon stabil jövedelmet biztosító, prime ingatlanok kerülhetnek az érdeklődés középpontjába. A hazai nyilvános ingatlanalapok likvid eszközeinek 2019 harmadik negyedévében látott csökkenése az év végére megállt, azonban 2020. március elején ismét megnövekedett a befektetési jegyek visszaváltásának volumene. A márciusi tőkekiáramlás ellenére az alapok likviditása stabil maradt, aminek további fenntartását 2020. április elejétől az MNB is segíti azzal, hogy lehetővé tette a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein. Emellett az MNB 2020 márciusában felmentést adott a hitelintézeteknek a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) alól, melyben 2020-tól a nem-problémás deviza projekthitelállományok is figyelembevételre kerülnek. A 2020. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentésben az MNB friss banki kérdőívek alapján méri fel a koronavírus szektor finanszírozására gyakorolt hatását.
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/kereskedelmiingatlan-piaci-jelentes