Budapest, 2023. január 19. – A folyó fizetési mérleg hiánya 2022 harmadik negyedévében az európai energiaárak növekedésével párhuzamosan emelkedett. Az elmozdulás mértéke megfelelt a régiós országokban is jellemző folyamatoknak. Rekordmértékű, a negyedév során több mint 3,2 milliárd eurós nettó FDI-beáramlás mellett a gazdaság GDP-arányos nettó külső adóssága a historikusan alacsony szintet jelentő 5,6 százalékra mérséklődött. A nemzetközi tartalékok szintje szeptemberben 38,7 milliárd euro volt, amely szint továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság mértékét.
2022 harmadik negyedévében Magyarország folyó fizetési mérlegének négy negyedéves hiánya a GDP 7,3 százalékát, a gazdaság külső finanszírozási igénye a GDP 4 százalékát tette ki. A külső egyensúlyi mutatók régiós országokhoz hasonló elmozdulása a nyár folyamán tetőző energiaárak miatt romló áruegyenlegre vezethető vissza, miközben a szolgáltatásegyenleg többlete és a jövedelemegyenleg változása egyaránt a külső egyensúly javulásának irányába hatott.
A gazdaság külső finanszírozási igényét a negyedév során döntően a rekordnagyságú, 3,2 milliárd eurót meghaladó nettó közvetlentőke befektetés finanszírozta, de kismértékben az adósságjellegű források beáramlása is hozzájárult. Az emelkedő külső finanszírozási igény a magánszektor pénzügyi megtakarításának csökkenésére vezethető vissza, miközben az állam finanszírozási igényének mérséklődése – a harmadik negyedévi gázbeszerzés miatt vélhetően csak átmenetileg – megtorpant.
Az átértékelődésnek és a nominális GDP jelentős bővülésének köszönhetően a nettó külső adósságráta tovább csökkent, és 2022 szeptemberében historikusan alacsony szintre, 5,6 százalékra süllyedt. A nemzetközi tartalék 38,7 milliárd euróra emelkedett, így továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság szintjét.