Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Internetes csalások

nyomtatás
Internetes csalások

Az interneten zajló banki ügyintézés térnyerésével egy időben természetesen megjelentek az ezzel kapcsolatos visszaélések is. Az internetes csalások módszerei és a védekezés eszközei folyamatosan változnak, fejlődnek, ami fokozott felelősséget ró a szolgáltatást nyújtó intézményekre, de a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekre is.

Az internetes csalások tipikus esetei a különböző megtévesztő e-mailek, honlapok.

Trójai program

Előfordulhat, hogy csalók e-mailben arra kérnek minket, hogy a küldött linkre kattintva - még ha nem is válaszolunk a levélre - látszólag egy "banki alkalmazást"nyitunk meg, valójában azonban ártó szándékú szoftvereket, vírusokat töltünk le a számítógépre, amelyek megpróbálják leállítani a víruskereső- és tűzfalprogramokat.

A trójai program észrevétlen települ a számítógépre, és megszerzi a fontos információkat (ügyfél-azonosítók és jelszók). A megszerzett adatokat csalóknak küldi el, akik ezekkel követik el a csalásokat. Azonban a trójai programmal szemben nem vagyunk teljesen védtelenek, megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes a kártékony programok behatolását megakadályozni.

Adathalászat (data phishing)

Az egyik legjellemzőbb bűncselekmény, az "adathalászat". A csalók, mintha az intézmény nevében járnának el, különböző eszközökkel (telefonhívás, e-mail) ravaszul ráveszik a gyanútlan számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát, azaz, adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Ezekkel aztán belépnek az ügyfél internetbankjába, és onnan előre megszervezett számlákra utalják az ügyfél pénzét.

Tudnunk kell, hogy az intézmény soha nem kéri el az ügyfél titkos adatait e-mailben, illetve semmilyen formában! Ha kétségeink vannak, hívjuk fel számlavezető intézményünk telefonos ügyfélszolgálatát információért, segítségért.

Megtévesztő honlap (pharming) – Biztos jó helyen járok, ez az én bankom?

Gyakran előfordul, különösen a már említett „adathalász” szélhámosok esetében, hogy ügyes e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis intézményi, internetbanki oldalakra csalják. Ezek nagyon hasonlítanak a számlavezető intézmény internetes oldalára, és az ügyfél, aki itt biztonságban hiszi magát, könnyen kiadja titkos adatait, például úgy, hogy belép az ál-banki oldalon az internetbankjába – beütve a szükséges kódokat. Az ál-banki oldal valóban bejuttatja őt az igazi internetbankba, így az ügyfél észre sem veszi, hogy becsapták, hogy megszerezték az adatait.

Fontos tudni, hogy a valós intézményi honlapok esetén a böngésző alsó sávján/felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző kis lakat ikon, továbbá az ilyen oldalak elérésekor és használatakor a normál http helyett https védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény webszervere között.

Honnan ismerhetjük fel a csaló e-maileket, honlapokat?

A megtévesztő szándékkal küldött e-mailek - akár magyar, akár idegen nyelvű - gyakran sürgős adatmegadásra, aktualizálásra szólítanak fel, esetleg valamilyen fenyegetést is megfogalmaznak (pl. "Ha nem adja meg az adatait, zárolják a számláját.").

Mi a teendő gyanú esetén?

Legyünk mindig gyanakvóak, ha olyan e-mailt/üzenetet kapunk, melyben arról tájékoztatnak minket, hogy az intézmény szolgáltatásaihoz használt adatainkat adjuk meg e-mailben küldött linkre kattintva vagy egy telefonszámon. Ezt sose tegyük, helyette haladéktalanul értesítsük számlavezető szolgáltatónkat.

Amennyiben a szolgáltató nevében megtévesztő módon érkezett e-mailre/üzenetre már megadtuk azonosítónkat, jelszavunkat, mihamarabb tiltassuk le azokat, és kérjünk információt pénzügyi intézményünktől.