Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

A fizetés elmaradásának következményei

nyomtatás
A fizetés elmaradásának következményei

A hitelek törlesztése során – különösen a hosszabb futamidejű hitelszerződések esetén – adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor az adós rövidebb vagy hosszabb ideig nem képes a szerződésnek megfelelően törleszteni. Amennyiben hosszabb időn keresztül marad el a törlesztőrészletek megfizetése, az végső soron akár a szerződés hitelező általi felmondásához és - jelzálogfedezetű hitelek esetében - a fedezetként felajánlott ingatlan elvesztéséhez is vezethet.

Mintatájékoztatók

A követeléskezelési gyakorlat során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 14/2012. számú ajánlás alapján 2013. május 1-jétől a hitelezőknek fizetési nehézségek észlelése esetén és a szerződés felmondás előtt mintatájékoztatókat javasolt az adósok számára megküldeni. Érdemes a tájékoztatókban szereplő hasznos tanácsokról annak esetleges kézhez vétele előtt is megismerkedni.

  • A fizetési nehézségek esetére szóló mintatájékoztató a fizetési nehézséggel rendelkező ügyfelek számára tartalmaz hasznos információkat
    Amennyiben elolvassa, segítséget kap annak mérlegeléséhez, hogy mit tegyen ilyen helyzetben, mire figyeljen, amikor döntést hoz, milyen lehetőségei vannak fizetési nehézségek esetén.
  • A hitelszerződés felmondása előtti mintatájékoztató a felmondás előtt ügyfelek számára tartalmaz hasznos információkat arra vonatkozóan, hogy mit kell tennie ebben a helyzetben, milyen lehetőségei vannak, illetve mire figyeljen, amikor döntést hoz.

Mit tegyünk fizetési késedelem esetén?

A legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül VEGYE FEL A KAPCSOLATOT a pénzügyi intézményével, és ÍRÁSBAN KÖZÖLJE, hogy mi okozza a késedelmet. Az intézmény meghatározott feltételek teljesítése esetében segítséget fog nyújtani Önnek, annak érdekében, hogy rendezhesse helyzetét és újra maradéktalanul teljesíteni tudja törlesztési kötelezettségét. Fizetési késedelem esetén tehát lehetőség van ÁTHIDALÓ MEGOLDÁSOK igénybe vételére. A pénzügyi intézmény erre irányuló döntése meghozatalakor figyelembe veszi az adós aktuális fizetőképességét és korábbi fizetési fegyelmét.

Mit tesz a hitelnyújtó, ha az adós nem fizet?

Az alábbi ábra a banki gyakorlatban általánosnak mondható folyamatot és határidőket mutatja be. Fontos tudni azonban, hogy minden ügy egyedi elbírálásban részesül, így az Ön esetében ettől eltérő folyamat is megvalósulhat.

Milyen további költségek, díjak terhelhetik Önt?

A szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a kezesnek, továbbá a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.

Érdemes lenne minden lehetséges módon megpróbálni elkerülni a felmondást a következők miatt is:

A felmondást követően a kamatot és a késedelmi kamatot a hitelintézet már nem a havi törlesztőrészlet után, hanem az egy összegben kimutatott teljes tartozás összege után számolja. Így kiemelkedően megemelkedik a felszámolt kamatok, késedelmi kamatok miatt a tartozás összege.

A tartozás a következő behajtási és végrehajtási költségekkel növekedhet:

  • késedelem miatti felszólítások díja
  • behajtással kapcsolatos személyes felkeresés díja
  • a követeléskezeléssel megbízott vállalkozások munkadíjai
  • behajtás jutalék
  • a felmondáshoz kapcsolódó közjegyzői okirat díja
  • a fizetési meghagyás illetéke
  • ügyvédi munkadíj, költségátalány
  • közjegyző által kiadott hiteles kiadmányok díja
  • szakértői díj
  • végrehajtási jog bejegyzésének költsége
  • végrehajtáskérelmi illeték
  • végrehajtási előleg
  • a végrehajtás foganatosításának költségei
    • végrehajtói munkadíj
    • végrehajtói költségtérítés, költségátalány
  • a fentieken túlmenően a Végrehajtói Kamarát is általános költségátalány illeti meg

A késedelemmel összefüggésben felmerülő valamennyi költséget az adósnak kell megfizetnie!

A késedelem elsődleges költsége a KÉSEDELMI KAMAT, mely a késedelmes tartozást terheli. Aktuális mértékéről az ügyfél tájékoztatást kap a fizetési felszólító levélben. A hitelezők további költséget számíthatnak fel a késedelem következtében, általában a tartozás behajtásával kapcsolatban felmerült költségeik fedezésére. Tipikusan ilyen a FELSZÓLÍTÓ LEVÉL DÍJA, vagy a MONITORING DÍJAK. A felszámított díjak szintén megtalálhatóak a fizetési felszólításokban.

A jelzáloghitel-szerződések esetében - amennyiben a zálogszerződés módosítása miatt az áthidaló megállapodás létrejötte érdekében szerződésmódosítás szükséges - jelentős díjtétel lehet a kapcsolódó KÖZJEGYZŐI DÍJ is, de a SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS DÍJA valamennyi szerződéstípusnál felmerülhet.

Jó, ha tudja, hogy a késedelemhez kapcsolódó díjak és költségek összességében azt eredményezhetik, hogy a tartozása gyorsan és nagymértékben megnő.

Tartozáshalmozódáshoz vezet az is, ha a tartozásának csak egy részét fizeti. Mindig fizessen annyit, amennyit csak tud!

Fontos tudni, hogy a fizetési késedelem során tájékoztatást kaphat hitelezőjétől arról, hogy mekkora a tartozása. Amennyiben tartozása megközelíti a hitel fedezeteként terhelt ingatlan értéket, és Ön továbbra sem tud fizetni, az nagy valószínűséggel azt eredményezheti, hogy a fedezet értékesítése után Önnek hitelezője felé további tartozása marad, melyet szintén köteles megfizetni.

A fizetési késedelem tényének rögzítése a KHR-nyilvántartásban

Ha a TARTOZÁS mértéke MEGHALADJA a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és ez a minimálbér összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennállt, hitelezője MEGKÜLDI a késedelem tényére vonatkozó információkat a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).

Jó, ha tudja, hogy a késedelem tényének a KHR-ben történő rögzítése azt is eredményezheti, hogy később nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételekkel kaphat újabb hitelt, amíg szerepel a nyilvántartásban. Ezt célszerű elkerülni!

Hol van szükség fokozott körültekintésre?

Bármilyen fizetési nehézséggel is küszködik, vigyázzon azokkal a megoldásokkal, amelyeket nem hitelintézetek kínálnak!

A fizetési nehézséggel küzdők számának növekedésével egyidejűleg több olyan vállalkozás kezdte meg működését, amelyek a bajban lévő adósok megbízásából, díjazás ellenében tárgyalásokat kezdeményeznek vagy folytatnak a hitelt nyújtó pénzintézetekkel a szerződésmódosítások érdekében. A vállalkozások eljárása a hatályos jogszabályok szerint engedélyköteles alkuszi (azaz „ügynöki”) tevékenységnek minősülhet. Sok ilyen módon működő vállalkozás azonban sem a megfelelő feltételekkel, sem a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel nem rendelkezik, és tevékenységük kimenete is kétséges. Előfordul olyan eset, hogy a megbízási díjat az adóstól átveszik, de a szerződés módosítását a vállaltak szerint mégsem intézik el. Ha gondot jelent a hitel törlesztése, és segítségre van szüksége, a legjobb megoldás, ha legelőször a hitelt eredetileg nyújtó pénzintézetet keresi fel, és érdeklődik a lehetséges megoldásokról.

Óvakodjon a fogyasztói csoportoktól is (vásárlási célú, önkéntes társulási forma), amely nem bank! A csoportokat szervező cégek ugyanis hitelt nem nyújthatnak, készpénzt a tagoknak nem adhatnak át. Kérdezzen rá a hitel ajánlatot adó vállalkozás MNB engedélyszámára és kérje az MNB segítségéet annak ellenőrzésében. (MNB ügyfélszolgálatának elérhetősége: 06-80 203-776)

Mire figyeljen?

  • Ha a hitel törlesztőrészletének szerződésszerű teljesítése tartósan problémát okoz, mielőbb keresse fel a hitelt folyósító pénzügyi intézményt, és jelezze problémáját.
  • Használja az MNB háztartási költségvetés-számító programját! Ennek segítségével megállapíthatja, hogy bevételei mennyiben fedezik kiadásait, továbbá fel tudja mérni, hogy mely kiadásait tudná csökkenteni törlesztőképessége megőrzése érdekében.

  • A kiadásoknál vegye figyelembe, hogy a közüzemi számlák befizetésének elmaradása esetén a szolgáltatók előbb vagy utóbb az ilyen tartozást is az ingatlanra terhelik.

  • Amennyire lehetséges, kerülje a tartozáshalmozódást, igyekezzen minél előbb olyan, saját maga és a hitelnyújtó intézmény számára is megfelelő megoldást találni, mellyel elejét veheti a tartozáshalmozódásnak.

  • A késedelem esetére vonatkozó eljárási szabályokról kérdezze meg az ügyintézőt, különösen, ha úgy érzi, valami nem feltétlenül világos!

  • Ahelyett, hogy kétes piaci szereplőkhöz fordulna áthidaló kölcsönért, tájékozódjon a saját pénzügyi intézménye által nyújtott hasonló célú lehetőségekről.

  • Amennyiben Ön által korábban nem ismert társasághoz fordulna áthidaló megoldás érdekében, célszerű azzal kapcsolatosan tájékozódni, hogy az rendelkezik-e az MNB engedélyével. Javasolt, hogy áthidaló megoldás érdekében csak engedéllyel rendelkező, az MNB által felügyelt vagy regisztrált intézménnyel kössön szerződést! A döntés meghozatalában támpontként szolgálhat az áthidaló hitel feltételeinek, költségeinek, THM-jének a tanulmányozása.


A behajtási szakasz

A késedelem első 90 napja az ún. behajtási szakasz, ekkor az intézmények ügyfélkapcsolati módszerekkel igyekeznek kapcsolatba lépni az ügyféllel, abból a célból, hogy információt kaphassanak a késedelem okára vonatkozóan.

Jó, ha tudja, hogy a törlesztőrészlet megfizetését elmulasztó ügyfelüket a pénzügyi intézmények levélben, esetleg SMS-ben vagy telefonon keresik meg. Tanácsos az ilyen kapcsolatfelvételre mielőbb telefonon és írásban is reagálni, hiszen a pénzügyi intézmények általában írásban is kérik a fizetési probléma bejelentését, a telefonon történő egyeztetés pedig a leggyorsabb lehetőség a pénzintézet tájékoztatására. Segítséget, áthidaló megoldást csak ezt követően áll módjukban nyújtani. Az áthidaló megoldás kérelmének formájáról és módjáról tájékozódjon a hitelt folyósító pénzügyi intézménynél, jelezze, hogy mi okozza a késedelmet (pl. munkahely elvesztése, tartós betegség stb.) és, hogy milyen összegű havi befizetésekre van lehetősége.

A követeléskezelés

A tartozás megfizetésének 90-180 napos késedelme esetén, amennyiben az értesítések, egyeztetések nem vezettek eredményre, a hitelnyújtó intézmények a hátralékos ügyfelek kezelésével gyakran bíznak meg követeléskezelő társaságot.

A követeléskezelés alapvetően kétféle módon történhet:

  • a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által (pl. behajtási, hátralékkezelési osztály)
  • megbízott követeléskezelő útján

Jó, ha tudja, hogy a legtöbb esetben még ekkor is mód van az olyan végrehajtáson kívüli, alternatív fizetéskönnyítő megoldási lehetőségek igénybe vételére, mint például a részletfizetés, az ingatlan önálló értékesítése, a futamidő vagy tőkefizetési türelem meghosszabbítása. Célszerű tehát e szakaszban is együttműködni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a hitelszerződés hitelező általi felmondása.

A Magatartási Kódexben foglaltak alapján az azt aláíró pénzügyi intézmények a tartozás követeléskezelőnek történő átadásakor a követelt összeg megnevezése mellett a tőke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek összegeit is kötelesek feltüntetni. E rendelkezés biztosítja azt, hogy a követeléskezelő társaság annyit követeljen az adóstól, mint amit maga az intézmény is igyekezne behajtani.

A fizetési meghagyás

Együttműködés, megoldás vagy megegyezés hiányában a pénzügyi intézményeknek lehetőségük van úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében is érvényesíteni követeléseiket. Ez egy olyan közjegyzői eljárás, amely során fizetésre szólítják fel a késedelmes adóst, és amely ellen 15 napon belül az adós élhet jogorvoslati jogaival. Ellentmondás hiányában az adós köteles a fizetési meghagyásban rögzített tartozás megfizetésére. Ha az adós a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él az illetékes közjegyzőnél, abban az esetben a követelés vitatottnak tekintendő, és perben folytatódhat az eljárás.

A végrehajtás menete

Ha a fizetési meghagyás, vagy a perben meghozott ítélet jogerőre emelkedett, azt követően lehetőség van a végrehajtási eljárás megindítására. A végrehajtási eljárás megindítását megelőzően, a végrehajtás elkerülése érdekében a hitelezők általában felveszik az ügyféllel a kapcsolatot.

Amennyiben sikeres a kapcsolatfelvétel, és az ügyfél is együttműködő, akkor közösen kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Ekkor nem csupán az aktuális helyzetet veszik figyelembe, hanem az adós korábban tanúsított fizetési fegyelmét is. Abban az esetben, ha nem eredményes az egyeztetés, akkor írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatokra, illetve a tartozás kiegyenlítésének elmaradásakor bekövetkező jogi eljárásokra.

Amennyiben a hitel tartozása a végrehajtási fázisba jut, akkor tételes listát készítenek a tartozásokról.

A végrehajtás csak az után indulhat el, ha a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta. A szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, a kezesnek és a zálogkötelezettnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.

A végrehajtást mindig a pénzügyi intézmény kezdeményezi és a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv az adós lakóhelye szerinti végrehajtó részére adja át. A végrehajtás általában kiterjed az adós vagyonára, jövedelmére, ingóságaira és végül ingatlanaira is.

A végrehajtásnak illetéke és egyéb költségei vannak, amely a követelés összegéhez hozzáadódnak, így azt az adósnak kell megfizetnie.

A bank árverések útján is értékesítheti a szerződés megkötésekor fedezetként kikötött vagyontárgyakat, annak érdekében, hogy a fennálló tartozás megtérüljön. Ingatlanok esetében az adósok és készfizető kezesek vagyonának számító ingatlanjai is árverés alá vonhatók.

Az árverés elrendelése után először egy értékbecslő meghatározza az ingatlan értékét, melynek alapján meghatározzák a kikiáltási árat. Lakóingatlan esetén legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes ajánlat. Az önkormányzatoknak lehetőségük van elővásárlási jogukkal élni az árverések során. Amennyiben ezen jogukkal élnek, az ingatlant kötelesek az adós számára bérbe adni. Ezt a beavatkozást Önnek az árverést megelőzően az önkormányzattól kell igényelni és az önkormányzat jóváhagyása esetén élhet (tehát nem automatikusan) ezen új lehetőséggel.

Sikeres árverés után köteles kiköltözni az ingatlanból és az ingatlant kiürített állapotban átadni a végrehajtást kérőnek (pl. korábbi hitelnyújtónak). Amennyiben ez nem történik meg, úgy a végrehajtást kérő a hatóság (rendőrség) közreműködését kérheti.

A lefoglalt ingatlan csak akkor értékesíthető, amennyiben a követelés kielégítése egyéb vagyontárgyakból nem lehetséges, vagy az csak aránytalan hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha a tartozás összege kevesebb, mint 500 ezer forint, vagy kevesebb, mint 1 millió forint, de a lakóingatlanra zálogjog is be van jegyezve - esetén a lakóingatlan becsértékének megállapítása, illetve az árverés kitűzése csak abban az esetben történhet meg, amennyiben Ön a végrehajtó által korábban engedélyezett részletfizetést nem teljesítette.

A lakóingatlanokkal szembeni végrehajtást, annak súlyos szociális és egyéb következményei miatt időszakonként jogszabály (moratórium) tiltja. A kilakoltatási és árverési moratórium feloldásával lehetővé válik, hogy végrehajtást rendeljenek el a nem fizető hitelekkel rendelkezőkkel szemben.

Nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni azt a fedezeti ingatlant, amely tulajdonjogának NET részére történő átruházásához a hitelező hozzájárult, és erről szóló elvi hozzájáruló nyilatkozatát a Nemzet Eszközkezelő Zrt.-nek megküldte.