Kinek adható ki a banktitok?

Budapest, 2020. március 26. - Apósom halála után a bank még a hagyatéki közjegyzőnek sem adta ki a bankszámlaadatait, mondván, haláleseti kedvezményezettje volt. Ez jogos? – érdeklődött M. Diána Komlóról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőitől. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője válaszolt.

Banktitoknak minősül minden olyan, az ügyfélről a pénzügyi intézménynél lévő adat, amely annak személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, üzleti kapcsolataira, a bankszámlaegyenlegére, forgalmára vagy akár a bankkal kötött különböző szerződéseire vonatkozik.

Külső félnek, vagyis harmadik személynek a következő esetekben adhatja át a banktitkot egy bank.
Ha az ügyfél erre előzőleg írásban felhatalmazást adott.
Ha olyan intézmény kéri, amely törvény alapján, saját eljárásai lefolytatása érdekében jogosult kezelni ezeket az információkat. Így pl. adóhatóság, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálat, illetve akár a bankokat felügyelő MNB is hozzáférhet az egyedi ügyféladatokhoz.
A törvény a banktitok kezelésére jogosultak között a közjegyzőt, az önkormányzati adósságrendezési eset kapcsán eljáró bíróságot is felsorolja, azzal a kikötéssel, hogy a banktitok kiadását írásban kell kérniük az adott banktól. Kérelmükben pontosan meg kell jelölniük, hogy milyen adatokat használnának fel és milyen célra. A kikért adatokat természetesen ezek a banktitok megismerésére jogosultak sem adhatják tovább automatikusan, hanem saját eljárásuk – pl. a közjegyző a hagyatéki ügy – végeredményét, s az azzal kapcsolatos döntésüket közölhetik csak az érintett további szereplőkkel (pl. egy hagyatéki eljárás egyéb jogosultjaival).
Az adott hitelintézet adhat ki a banktitokkörbe tartozó ügyféladatokat még a vele szerződésben álló közvetítőnek is arról, hogy az utóbbi által közvetített pénzügyi szolgáltatás kapcsán hogyan teljesít (?zet) az ügyfél.
Szintén nem jelenti a banktitokra vonatkozó előírások megsértését, ha egy ügyfél a hitelszerződése mellé például még hitelfedezeti életbiztosítást is köt egy a csoporthoz tartozó biztosítóval, és a két intézmény megosztja egymással a – kizárólag az ennek kapcsán szükséges – ügyféladatokat.

Ha az ügyfél megszünteti folyószámláját egy banknál, az legfeljebb a polgári törvénykönyvben megszabott elévülési időig – azaz 5 évig – őrizheti meg még banktitkait, utána azonban meg kell semmisítenie azokat. Ugyanígy legfeljebb 5 évig tarthatja meg a bank azokat a bizalmas ügyféladatokat, amelyeket úgy kapott meg, hogy végül nem is kötött szerződést az adott fogyasztóval. Tipikusan ilyen eset, ha valaki hitelt igényelne egy banktól, ehhez számos információt közöl magáról, de valamiért elutasítják kérelmét, esetleg ő áll el a kölcsönszerződés megkötésétől.

A hitelintézet megszűnése esetén e titkot értelemszerűen jogutódja veszi át. Ha pedig úgy zárna be, hogy nincs jogutódja, akkor a banktitokra vonatkozó irat keletkezésétől számítva 60 év múlva is csupán levéltári kutatók láthatnak majd bele ezekbe a privát és személyes üzleti információkba.