Külföldön biztosítják a határon átnyúló bank betéteseit

Budapest, 2021. december 10. - „Egy most induló bank olcsó pénzküldést, devizaváltást és betétet is kínál, de itthoni központjukat, magyar ügyfélszolgálatukat egyelőre nem találjuk. Bízhatunk bennük?” (V. Boróka, Diósd). Több bank itthon nem önálló központtal (leányvállalatként) vagy fióktelepként, hanem határon átnyúló hitelintézetként van jelen. Fióktelepeknél az MNB legalább fogyasztóvédelmi, a pénzmosás kiszűrésére vagy épp a pénzforgalmi szabályok betartására vonatkozó ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik.

A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó intézmények működését – pl. tőkéjük meglétét, belső folyamatainak szabályozottságát, vezetőiket, informatikai vagy fogyasztóvédelmi biztonságosságukat stb. – viszont teljes egészében az EU másik tagállama (illetve Norvégia, Svájc, Izland vagy Liechtenstein) területén lévő jegybank/pénzügyi felügyelet engedélyezi és az is felügyeli őket.

Ezek indulását így csak be kell jelenteni a magyar jegybanknak, amely az uniós szabályok alapján alapesetben arra sem láthat rá, hogy az adott hitelintézet ténylegesen szolgáltat-e itthon, hány ügyfele és mekkora állománya van, illetve pl. mennyi és milyen típusú ügyfélpanaszok érkeztek be hozzá.

Ha egy határon átnyúló bank megsérti a hazai jogszabályokat, az MNB az anyaországa szerinti pénzügyi felügyelet felé élhet jelzéssel az intézkedés érdekében, intézkedés hiányában az Európai Bankhatósághoz fordulhat. A magyar jegybanknak csak akkor van önálló fogyasztóvédelmi intézkedési jogköre, ha a határon átnyúló bank jogsértése súlyosan veszélyeztetné a hazai bankrendszer stabilitását vagy az ügyfelek érdekét.

Egy hazai törvénymódosítás nyomán tavaly karácsony óta a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó bankoknak is lehetővé kell tenniük, hogy igényünk esetén magyarul intézhessük panaszügyeinket náluk. Az MNB emellett ajánlásban jelezte: elvárja, hogy a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó bankok pl. ügyfélszolgálatukon, telefonos információs vonalaikon, honlapjukon is magyar nyelven, megfelelő minőségben nyújtsanak tájékoztatást, szolgálják ki az ügyfeleket.

Ha e bankoknál elutasítják pénzügyi panaszunkat, ezután uniós anyaországukban, az ottani nyelven (esetleg angolul) kell jogorvoslatot keresnünk. Jellemzően az itthoni, bíróságokon kívüli ingyenes alternatív vitarendező Pénzügyi Békéltető Testület sem tud segíteni nekünk nemzetközi (FIN-Net) pénzügyi vitarendezési partnerei révén. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó bankok ugyanis általában nem tesznek olyan nyilatkozatot náluk, amely szerint alávetnék magukat vitarendező döntéseiknek.

Ha egy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó bank valami miatt esetleg nem tudná kifizetni betétünket, nem az itthoni Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), hanem a székhelye szerinti ország betétbiztosítójának felelőssége és anyagi terhe kártalanításunk. Fióktelepek esetén az OBA együttműködési megállapodást köthetne a másik országbéli betétbiztosítóval, s ennek révén szükség esetén magyarul adna tájékoztatást és segítséget a hazai fióktelep betéteseinek. Határon átnyúló intézményeknél viszont még ilyen lehetőség sincs.

Csakis közvetlenül e külföldi betétbiztosítóhoz fordulhatunk emellett akkor is, ha pl. szeretnénk megtudni, hogy az adott banki termék az anyaország szabályai szerint a betétbiztosítás alá tartozik-e (ez pl. befektetéssel kombinált megtakarítási konstrukcióknál nem mindig egyértelmű).

Banki szerződéskötés előtt ne csak a termékek, hanem a szolgáltatásokat kínáló pénzügyi intézmény jellemzőit is tekintsük át. Vizsgáljuk meg, hogy itteni leánybankról, fióktelepről vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó hitelintézetről van-e szó! Utóbbiaknál az Európai Bankhatóság honlapján megnézhetjük azt is, hogy az anyaországuk betétbiztosítójának mekkora vagyona van egy esetleges kártalanításra, s végiggondolhatjuk azt is: van-e kockázat akkor, ha pl. egy, az OBA-nál jóval kisebb vagyonnal rendelkező másik betétbiztosító akár egyetlen bank esetében elvileg tízmilliós ügyfélkör kártalanítására vállalkozna.