Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Koronavirus

nyomtatás

Azonnali segítség, hogy a jövő sikere a Tiéd lehessen!


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti az új koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági sokkhatások kezelését a lakosság, a vállalatok és a pénzügyi szektor védelmében. Az MNB ezért már eddig is számos intézkedéssel és javaslattal állt elő, hogy a világjárvánnyal összefüggő pénzügyi válság minél kisebb reálgazdasági veszteségeket okozzon. A jegybank folyamatosan azon dolgozik, hogy további intézkedésekkel segítse a nehéz helyzetbe kerülő piaci szereplőket, és kész minden támogatást megadni a koronavírus negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében.

A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseinek bejelentése (video)

HÍREK ÉS KÖZLEMÉNYEK

 

Az MNB 3000 milliárd új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére

2020.04.07. | A MNB Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ami az idei várható GDP 6 százaléka. A teljes összegből 1000 milliárd forint a mikro, kis- és középvállalkozások számára az új NHP Hajrá! programban lesz elérhető, illetve további 1500 milliárd forinttal javította eddig a jegybank a bankrendszer likviditását, ami elsősorban az állampapír-kibocsátásokat segíti. 250 milliárd forintot fizetett be az MNB osztalékként, és 250 milliárd többletet jelent, hogy nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. A jegybank az intézkedéssorozattal megerősíti Magyarország pénzügyi rendszerét, amivel hazánk visszakerülhet a dinamikus, gyors felzárkózási pályára.

LAKOSSÁGOT ÉRÍNTŐ INTÉZKEDÉSEK

 

LAKOSSÁGI HITELMORATÓRIUM

Az MNB üdvözli a Kormány törlesztési moratórium kapcsán meghozott döntéseit, amik a lakossági ügyfelek védelmét szolgálják. A háztartások ideiglenes likviditási zavarának átvészelését segíti elő az újonnan kihelyezett személyi hitelek teljes hiteldíjmutatójának (THM) érdemi csökkentése is. Tekintettel arra, hogy az adósoknak később kell megfizetni a tartozásukat, egyértelmű pénzügyi előnyük keletkezik a halasztott (kamatos kamat nélküli) fizetésből. Ez a pénzügyi előny az összes hitelfelvevőnél a jegybank számításai szerint 50 milliárd Ft-ot tehet ki.

1. MIT TAKAR A KORMÁNY ÁLTAL BEJELENTETT FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A Kormány által bejelentett fizetési moratórium biztosítja a hiteladósok számára azt a lehetőséget, hogy hitelszerződésből, kölcsönszerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, és díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg fizetési haladékot kapjanak. Tehát nem kerül sor a tartozások elengedésére sem a tőketartozás, sem a kamattartozás, sem a díjtartozás tekintetében. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a moratórium végét követően a futamidő meghosszabbítása mellett köteles az adós megfizetni.

A kormányrendeletek szerint nem minősül hiteladósnak az állam, az önkormányzat és – a pénzügyi vállalkozások és a befektetési alapok kivételével – a Magyar Nemzeti Bankról szóló CXXXVII. törvény 39. §-a szerinti törvények hatálya alá tartozó intézmények, azaz a bankok, befektetési vállalkozások, biztosítók és egyéb pénzügyi ágazatbeli szervezetek. Tehát kizárólag ezen személyek számára nincs lehetőség a fizetési moratórium igénybevételére. Mindenki más, így a természetes személyek (fogyasztók) és az előzőekben fel nem sorolt egyéb személyek (vállalkozások függetlenül a társasági formától, mérettől) egyaránt élhetnek fizetési moratóriummal.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési moratórium egy lehetőség, Ön nem köteles azzal élni. Amennyiben tehát úgy ítéli meg, hogy pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, vagy el szeretné kerülni a fizetési moratórium igénybevételével járó következményeket (lásd: 7. kérdés), természetesen nincs akadálya annak, hogy folytassa a törlesztést.

 

2. MILYEN IDŐSZAKRA VONATKOZIK A FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A fizetési moratórium kezdetét és végét a fizetési moratóriumról rendelkező kormányrendeletek határozzák meg. Eszerint a fizetési moratórium kezdete 2020. március 19. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, de annak időpontját a jövőben a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Tehát a fizetési moratórium igénybevételének lehetősége attól függetlenül beáll, hogy a hitelnyújtó erről értesítette volna Önt bármilyen formában, például levélben vagy a netbanki felületen.

 

3. MELY HITELSZERZŐDÉSEKET ÉRINTI A MORATÓRIUM?

 

Pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek

A kormányrendeletek e tekintetben általános szabályként azt rögzítik, hogy a fizetési moratórium azon hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti, amelyek tekintetében 2020. március 18. napján 24 órakor már fennállt a szerződés és addig bezárólag sor került a folyósításra. Így hitel-, kölcsön és lízingszerződésekre vonatkozik a fizetési moratórium. Ez magában foglalja a magánszemélyek és vállalatok által bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól felvett bármely hitelszerződést, kölcsönszerződést és pénzügyi lízingszerződést: lakossági jelzáloghiteleket és ingatlan-lízingeket, gépjárműhiteleket és gépjárműlízingeket, személyi kölcsönöket, áruhiteleket, hitelkártya-szerződésekhez kapcsolódó hiteleket, fizetési számlához kapcsolódó hiteleket, értékpapír fedezete mellett nyújtott hiteleket, az állami támogatással folyósított hiteleket, diákhiteleket, valamint a vállalati forgóeszközhiteleket, beruházási hiteleket, projekthiteleket, folyószámla-hiteleket. 

A fizetési moratórium további esetei

Emellett a fizetési moratórium vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is. E tekintetben a kormányrendeletek rögzítik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával. 

A fizetési moratórium kiterjed továbbá a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósokra, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is. Ez esetben a fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, az előzőekben meghatározott pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére is, azonban csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

Nem utolsó sorban a munkáltatói kölcsönökre is kiterjed a moratórium hatálya.

 

4. VAN ARRA LEHETŐSÉGEM, HOGY A FIZETÉSI MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT IS FOLYTASSAM A TÖRLESZTÉST? 

 

Igen, a kormányrendeletek biztosítják ennek lehetőségét. Bár a moratóriumba belépés Önnek a Kormány rendeleteiben foglalt előírások alapján nem jelenthet hátrányt, amennyiben pénzügyi helyzete lehetővé teszi, megfontolandó, hogy a törlesztést is folytassa. Ebben az esetben az Ön szerződését érintően nem következik be semmilyen változás, így elkerülhető a fizetési moratórium időszaka alatt a törlesztőrészletek, kamatok és díjak felhalmozódása, a futamidő meghosszabbodása e felhalmozódott költségek visszafizetése érdekében, és a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. kezességvállalás, garancia) is az eredeti ütemezés szerint szűnnek meg. A törlesztés folytatására vonatkozó szándékát azonban jeleznie kell az Önnel szerződő pénzintézet felé (lásd: 10. kérdés).

 

5. MAGÁNSZEMÉLY ADÓSKÉNT HOGYAN DÖNTSEM EL, HOGY ÉLJEK-E A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL? 

 

A kérdés eldöntéséhez tisztában kell lennie aktuális és a következő hónapokban várható pénzügyi helyzetével. Számot kell vetnie egyrészt azzal, hogy mekkora megtakarítással rendelkezik, ehhez mennyire könnyen tud hozzáférni, a közeljövőben milyen összegben fognak felmerülni elkerülhetetlen kiadások (pl. lakásbérleti díj, rezsi költségek, szükséges javítások). Másrészt el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire stabil a jövedelmi helyzete, azt befolyásolhatják-e a gazdasági körülményekben hirtelen beállt változások. Szükséges azzal is tisztában lennie, hogy milyen következményekkel jár a fizetési moratórium igénybevétele (lásd: 7. kérdés). 

Mindezek ismeretében mérlegelnie kell, hogy inkább tovább törleszti hitelét a futamidő változatlansága mellett vagy a törlesztésre fordítani tervezett összegeket elkölti olyan szükséges kiadásokra, amelyeket más módon nem tudna finanszírozni, esetleg megtakarításként félrerakja arra az esetre, ha élethelyzetében jelentős változások következnek be. Ne feledje: ha a törlesztésre szánt összegeket megtakarításként félrerakja, azonban mégsem kell ezt az összeget várt vagy váratlan kiadásokra fordítania, akkor azt később, akár a fizetési moratórium időszakát követően is hitelének előtörlesztésére, végtörlesztésére fordíthatja, amivel akár hamarabb visszafizetheti hitelét.

 

6. MIT KELL TENNEM, HOGY ÉLHESSEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL?

 

Semmit. A kormányrendeletek rögzítik, hogy az adósok 2020. március 19-ével fizetési haladékot kapnak tőkefizetési, kamatfizetési és díjfizetései kötelezettségeik teljesítésére és az érintett szerződések a kormányrendeletek szerint módosulnak. Tehát a fizetési moratórium automatikusan fennáll az adós erre vonatkozó jelzésétől függetlenül. 

Fontos megemlíteni, hogy ha nem él a fizetési moratórium lehetőségével (lásd: 10. kérdés) és folytatja a törlesztést, abban az esetben is élhet utólag a fizetési moratórium lehetőségével a fizetési moratórium ideje alatt. Azonban ebben az esetben is a fizetési moratórium végéig tart a törlesztések elhalasztásának lehetősége.

 

7. MILYEN KÖLTSÉGEKKEL, KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR, HA A MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT NEM TÖRLESZTEK?

 

Önmagában a fizetési moratórium igénybevétele kapcsán az ügyfélnek nem merül fel költsége. Amennyiben a fizetési moratóriummal érintett szerződés közjegyzői okiratba volt foglalva, a szerződés módosítás közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatban sem merül fel közjegyzői díj, mivel a kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratórium okán felmerülő módosítások a korábbi közjegyzői okirat vonatkozó tartalmát felülírják. A babaváró kölcsönök esetén az állami garancia okán felmerülő kezességvállalási díj a fizetési moratórium időszakára elengedésre kerül, így annak költsége sem merül fel.

A fizetési moratórium időszaka alatt is merülnek azonban fel költségek, melyeket később meg kell fizetni: a tartozás ezen időszak alatt is kamatozik, díjfizetési kötelezettség merülhet fel a szerződéses kötelezettségek teljesítése kapcsán. Ezek nem kerülnek elengedésre, a fizetési moratóriumot követően kell majd azokat az ügyfélnek megfizetnie.

A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg. Másfelől a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. a kezességvállalás, garancia) időtartama is meghosszabbodik (lásd: 11. kérdés).

Fontos megjegyezni, hogy a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot, díjakat a hitelnyújtók nem tőkésíthetik, azaz a szerződés szerinti tőketartozás összegét a fizetési moratórium végét követően nem emelhetik meg ennek összegével. Ez tehát azt jelenti, hogy a szerződés szerinti kamatot az adós a szerződés szerinti tőketartozás után fizeti továbbra is, abba nem épülnek bele a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett kamatok, díjak (nem kerül sor kamatos kamat fizetésére).

Emellett késedelmi kamatot a hitelnyújtók főszabály szerint nem számolhatnak fel a moratórium időtartamára (lásd: 16. kérdés)

 

8. HOGYAN KELL MAJD VISSZAFIZETNEM A FIZETÉSI MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT MEG NEM FIZETETT TARTOZÁSAIMAT?

 

Szerződése eredeti futamideje meghosszabbodik a szerződésben rögzített összegű törlesztőrészletek megemelkedése nélkül. A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg. 

Ez természetesen továbbra sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy bármikor éljen az előtörlesztés lehetőségével. Amennyiben tartozását vagy annak egy részét előtörlesztés keretében fizeti meg, az a hátralévő futamidő rövidülésével járhat vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket eredményezhet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy az előtörlesztéskor a hitelnyújtók díjat számíthatnak fel.

 

9. HA KÉSEDELMES ADÓS VAGYOK, AKKOR IS ÉLHETEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL?

 

Igen. A kormányrendeletek nem tesznek különbséget az egyes adósok között aszerint, hogy teljesítők vagy késedelmesek, minden fennálló (fel nem mondott) szerződéssel rendelkező adós számára egységesen biztosítja a fizetési moratórium lehetőségét. Ez alól kivételt jelentenek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósok, helytállásért köteles személyek, ugyanis esetükben csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozik a fizetési moratórium.

 

10. MIT KELL TENNEM, HA NEM SZERETNÉK ÉLNI A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL ÉS INKÁBB FOLYTATNÁM A TÖRLESZTÉST? 

 

Erre vonatkozó szándékát be kell jelentenie annál a pénzintézetnél, amellyel azt a hitel- kölcsön- vagy lízingszerződést kötötte, amely tekintetében továbbra is folytatni szeretné a törlesztést. Jelenleg még nem ismertek az arra vonatkozó részletek, hogy hogyan lehet a törlesztési szándékot jelezni a pénzintézetek felé (elegendő a törlesztőrészletek átutalása vagy esetleg kifejezett – pl. netbanki felületen tett – nyilatkozatot vár el a hitelnyújtó), az ezzel kapcsolatos részletek várhatóan a következő napokban kiderülnek. 

 

11. A SZERZŐDÉSEM KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL VAN BIZTOSÍTVA. HOGYAN ALAKUL A KEZESSÉGET VÁLLALÓ HELYZETE, HA ÉLEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL? 

 

A kezességvállalás szerződést biztosító kötelezettség. Az ilyen kötelezettségek a fizetési moratóriumnak megfelelően módosulnak. Tehát amennyiben él a fizetési moratórium lehetőségével az ügyfél és meghosszabbodik a futamidő, a szerződést biztosító kötelezettség (pl. kezességvállalás, állam vagy más személyek által vállalt garancia) is meghosszabbodik a futamidő hosszabbodásnak megfelelő időtartammal és a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamattartozás megfizetésére is kiterjed.

 

12. A FIZETÉSI MORATÓRIUM BEVEZETÉSE MÓDOSÍTJA A SZERZŐDÉSEK TARTALMÁT. EZEN A MÓDOSÍTÁSON TÚL MÓDOSÍTHATJA-E A HITELNYÚJTÓ A HITELSZERZŐDÉST?

 

A fizetési moratórium miatti módosításon túl a hitelnyújtó csak akkor módosíthatja a szerződés egyéb rendelkezéseit, ha erre a szerződés szerint amúgy lehetősége lett volna. Amennyiben nincs ilyen kikötés, úgy egyéb módosításokat csak az Ön beleegyezésével hajthat végre a szerződésen.

 

13. A VÉGREHAJTÁSSAL ÉRINTETT SZERZŐDÉSEKRE IS VONATKOZIK A FIZETÉSI MORATÓRIUM? 

 

A fizetési moratórium csak a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások (magáncsőd) alatt álló adósok – végrehajtás felfüggesztésével érintett – hitelszerződéseire vonatkozik, egyebekben a végrehajtás alatt álló szerződésekre nem vonatkozik. A kormányrendeletek alapján a fizetési moratórium csak 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló és folyósított hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti. A felmondott vagy végrehajtás alatt álló szerződések már nem fennálló szerződések, így ezek esetére – az előzőekben foglalt kivétellel – nem vonatkozik a moratórium. Amennyiben végrehajtás keretében az ügyfél jövedelmének (munkabér, nyugdíj) letiltására került sor, arra nem vonatkozik a moratórium. Ugyanakkor az adós kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól kivételesen a végrehajtás felfüggesztését, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény. Az adós kérelméről a bíróság dönt. (57/2020. Korm.rendelet 7.§ (2) bekezdése)

 

14. KÖVETELÉSKEZELŐ FELÉ ÁLL FENN A TARTOZÁSOM. VONATKOZIK-E RÁM A FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A követeléskezelő felé azért áll fenn tartozás, mert a hitelnyújtó felmondta a szerződést és a követelést eladta a követeléskezelőnek behajtás végett. Tehát az ügyfél hitelnyújtóval kötött szerződése már nem fennálló szerződés, így ezek esetére nem vonatkozik a moratórium.

 

15. SZÁMOLHAT-E FEL KÉSEDELMI KAMATOT A HITELNYÚJTÓ A MORATÓRIUM MIATT? 

 

Nem, a hitelnyújtó nem számíthat fel késedelmi kamatot, „büntetőkamatot” a moratórium miatt. Figyelemmel arra, hogy a fizetési moratórium alapján jogszabály erejénél fogva kap haladékot az ügyfél fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, a moratórium időszaka alatt nem tud késedelembe esni. Így a hitelnyújtó nem jogosult sem késedelmi kamatot, sem egyéb olyan fizetési kötelezettséget felszámítani, amely a fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származik, nem jogosult tehát a fizetés elmulasztása miatt egyéb hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni az ügyféllel szemben. 

 

16. MIT JELENT, HOGY MAXIMÁLTÁK A THM-ET? 

 

A kormányrendeletek alapján a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén e hitelek teljes hiteldíj mutatója 2020. december 31-ig nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5%-os értéket. Tehát a maximum nem vonatkozik a jelzáloghitelekre, zálogházi kölcsönökre és az olyan gépjármű hitelekre, melyek esetében a gépjárművet zálogjog terheli, vonatkozik viszont az ingatlan- és gépjármű lízing ügyletekre. Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára vonatkozóan.

Fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb THM csak korlátozott ideig, december 31-ig (vagy a veszélyhelyzet meghosszabbítása esetén a Kormány döntésétől függően későbbi időpontig) érvényes. Ezt követően a hitel díja a banki hirdetményeknek megfelelő mértékre fog emelkedni.

15 EZER FORINTOS PINKÓD LIMIT

Az MNB javaslatára a kormány 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelte bankkártyás fizetések esetében a PIN-kód megadása nélkül végrehajtható érintéses tranzakciók általános limitjét. A lépés célja az emberek közötti fizikai kapcsolat minimális szintre csökkentése a koronavírus terjedésének lassítása érdekében. A lépéssel becsléseik szerint a vásárlásoknak már közel 90 százaléka (összesen mintegy 670 millió darab tranzakció) bevonható abba körbe, amikor a tranzakció a POS-terminál ügyfél általi érintése nélkül megtörténhet.

KÉSZPÉNZKEZELÉS

Az MNB - a koronavírus terjedésének megelőzését szolgáló intézkedéseként is - a készpénzforgalomból naponta milliárdos nagyságrendben, zárt konténerekben befizetett bankjegyeket minden esetben a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig „pihenteti”. A 2 hetes pihentetést követően a bankjegyek nagy teljesítményű gépekkel történő ellenőrzése következik, a minőségük alapján megfelelőnek ítélt és kötegekbe rendezett bankjegyeket pedig zsugorfóliával csomagolják, majd azok egy 160-170 Celsius fok hőmérsékletű alagúton haladnak végig. Az alkalmazott intézkedésnek és a korszerű technológiának köszönhetően a jegybankba befizetett bankjegyek újra kifizetése esetén minimális a kockázata annak, hogy esetlegesen fertőzött bankjegyek kerüljenek a forgalomba.

NYITVA TARTANAK A BANKOK

Az MNB – összhangban a kormány kijárási rendeletével – elvárja, hogy a pénzügyi intézmények a vírusveszély idején is tartsák nyitva fiókjaikat és szolgálják ki ügyfeleiket azokban. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy – ha az ügyfelek személyes kiszolgálási igénye ténylegesen lecsökkent – egyes fiókoknál rövidített nyitvatartást vagy a nap egy szakában csak az időseknek történő ügyfélkiszolgálást alkalmazzanak. Jelentős számú ügyfélkifogás esetén vissza kell térni a megszokott nyitvatartáshoz.

VÁLLALATOKAT ÉRÍNTŐ INTÉZKEDÉSEK

 

NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAM (NHP Hajrá!)

A MNB a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került hazai vállalatok támogatása érdekében elindította NHP Hajrá! néven új, mikro, kis- és középvállalkozások megsegítését célzó programját, melyhez 1000 milliárd forint forrást rendelt az eddigi NHP fix programban is elérhető 500 milliárdos keretösszeg mellé. Az új programban 10 milliárd forintra emelkedett az egyes vállalkozások számára elérhető összeg, és 20 évre nőtt a futamidő. A hitelt bérfizetésre is lehet igényelni árbevétel híján, illetve hitelkiváltásra is felhasználható. A jegybank emellett a gyors segítség érdekében előírta a bankok számára a kéthetes hitelbírálati határidőt. Aki kifut az időből, az elesik az adott hitelkérelemtől, a kérelmezőt az MNB áthelyezi máshoz.

 

NÖVEKEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAM (NKP)

Az MNB a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése érdekében indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), aminek keretében nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező kötvényeket, valamint vállalatokkal szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírokat vásárol 450 milliárd forint keretösszegben. A mintegy 200 nagyvállalatot érintő program célja, hogy a hazai vállalatok a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak más finanszírozási formákra is.

VÁLLALATI HITELMORATÓRIUM

Az MNB üdvözli a Kormány törlesztési moratórium kapcsán meghozott döntéseit, hiszen kulcsfontosságú, hogy a jelenlegi helyzetben az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. A hosszú lejáratú banki hitelek törlesztési moratóriuma több mint 33 ezer vállalkozást érint, ezt a számot pedig jelentősen növeli a rövidlejáratú banki hitelekre is kiterjedő moratórium. A jegybank egyúttal a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél is törlesztési moratóriumot hirdetett, és lehetővé tette a bankok számára, hogy az NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését pedig átalakítsák.

PÉNZÜGYI PIACOT ÉRÍNTŐ INTÉZKEDÉSEK

 

PÉNZÜGYI SZEKTOR TÁMOGATÁSA

Az MNB számos intézkedéssel igyekszik a koronavírus-járvány miatt kialakult pénzügyi piaci feszültségeket enyhíteni. Ezt a célt szolgálja a hosszú lejáratú, fedezett, fix kamatozású hiteleszköz bevezetése korlátlan keretösszeggel, valamint az alultartalékolásra vonatkozó szankció felfüggesztése is, amivel a jegybank felmentést ad a bankoknak a kötelezőtartalék-teljesítés alól. De ilyen intézkedés a fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való bővítése és a swaptenderek feltételrendszerének átalakítása is, amelyek érdemben erősítik a bankrendszer likviditási helyzetét. A jegybank folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen további intézkedésekkel javíthatja a bankrendszer likviditását.

Adósságfék szabályok (Hitelfedezeti mutató és Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) 

A hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeg a hitelfedezet nagysága arányában, a fizetendő törlesztőrészlet pedig a háztartás legális jövedelme arányában maximalizálásra kerül.

A szabályozás a megfelelően kalibrált limitekkel képes visszafogni a túlzott hitelkiáramlást, így a ciklikus jellegű kockázatok esélyét és mértékét csökkentik. Hatékony kiegészítői lehetnek így az anticiklikus tőkepuffernek, hiszen míg a tőkepuffer a kínálati oldalon, addig az adósságfék szabályok a keresleti oldalon fejtik ki hatásukat a hitelpiacon. Ezen túl a nemteljesítési kockázatot is közvetlenül csökkentik, mivel akadályozzák a túlzott eladósodottság kialakulását.

Anticiklikus tőkepuffer

Az anticiklikus tőkepuffer egy olyan prudenciális eszköz, aminek célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése.

A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok vonatkozásában fennálló kitettségekre alkalmazandó tőkepufferrátát évente vizsgálja felül. Kedvező körülmények között, amikor a hitelezés jó ütemben nő, a bankoknak további tőkeösszeget kell tartalékolniuk, hogy amikor a gazdasági ciklus új szakasza kezdődik, és a gazdasági tevékenység lelassul vagy éppen zsugorodik, ezt a puffert felhasználhassák arra, hogy továbbra is a szokott módon nyújthassanak hitelt a reálgazdaságnak.

Bankközi finanszírozási mutató 

A szabályozás a pénzügyi vállalatoktól származó források devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott összegét korlátozza a külső kötelezettségek arányában.

A pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős rendszerkockázatot hordozhat és annak esetleges materializálódása súlyos következményeket generálhat a pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban is. A célzott intézkedés és a megállapított szabályozói limit hatékonyan előzheti meg a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság kialakulását.

Devizacsere-ügylet (FX Swap)

A deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik. Gyakorlatilag egy két tranzakcióból álló megállapodás, ami az adott deviza jelenben történő eladását, majd a jövőben történő visszavásárlását jelenti.

Devizaegyensúly mutató 

A deviza egyensúly mutató a bank deviza eszközei és forrásai különbsége és a mérlegfőösszeg hányadosa. A szabályozás az eszközök és források közötti eltérés mértékét maximalizálja a mérlegfőösszeg arányában.

Az eszköz csökkenti a túlzott denominációs eltérésből eredő kockázatokat. Mivel csökken a mérlegen belüli denominációs eltérés mértéke, mérséklődik az intézmények mérlegen kívüli instrumentumokra való ráutaltságának mértéke is, ami az ezen instrumentumokból eredő kockázatokat is csökkenti.

Más eszközökkel, például a Devizafinanszírozás megfelelési mutatóval párosítva az eszköz megfelelően kezelheti a külső finanszírozás sérülékenységéből eredő kockázatokat is.

Devizafinanszírozás megfelelési mutató 

Az eszköz a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközök stabil devizaforrásokkal való finanszírozását írja elő, illetve a devizaforrások közül a stabil, hosszú lejáratú finanszírozást megtestesítő források igénybevételére ösztönöz.

A 2018-ban felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is. Egyéb eszközökkel, például a Devizaegyensúly mutatóval megfelelően kiegészítve a bankrendszer külső sérülékenységét is mérsékelheti.

Fedezetértékelés

A jegybanki eszköztárral kapcsolatos fontos alapelv, hogy az MNB hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. A fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozásából fakadó piaci kockázat csökkentése érdekében az MNB egyrészt naponta újraértékeli a hitelek mögötti fedezeteket, másrészt a várható egynapos árfolyamelmozdulás ellensúlyozására megfelelő tartalékot épít be a rendszerbe.

Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató

A jelzáloggal fedezett értékpapír kibocsátásával finanszírozott lakossági jelzáloghitelek minimális arányának meghatározása.

A jelzáloglevelek és egyéb, jelzáloghitellel fedezett banki értékpapírok stabil, hosszú távú forrásnak tekinthetők, viszonylag alacsony forrásköltséggel a kedvező kockázati minősítésüknek köszönhetően. Ezáltal a hitelintézetek viszonylag alacsony áron tudják a mérlegen belüli lejárai eltérést csökkenteni. Az egyre elterjedtebb hosszabb kamatperiódusú hiteleknek köszönhetően a hosszabb lejáratú értékpapírokkal való finanszírozás mérsékli a kamatkockázatot is.

Kötelező tartalékrendszer

A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.

Likviditásfedezeti mutató

A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén.

A likviditásfedezeti követelmények bevezetésével nőhet a pénzügyi intézmények ellenálló képessége, mivel a nagyobb likviditási pufferük nagyobb gazdasági sokk elviselését teszi lehetővé. Válság esetén a megfelelő likvid eszközállomány hiányában az intézmények kényszereladásba kezdhetnek a likviditásuk fenntartása érdekében, ami negatív árspirált indíthat el az adott eszközök piacán. Az MNB 2016. április 1-től írja elő a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.

Rendszerkockázati tőkepuffer 

A bankok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumból álló rendszerkockázati tőkepuffer célja az olyan hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kivédése vagy enyhítése, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a reálgazdaságra nézve.

A rendszerkockázati tőkepuffereket az MNB évente felülvizsgálja és megállapítja bevezetésének szükségességét, valamint a tőkepuffer mértékét intézményenként, az intézmény rendszerkockázathoz való hozzájárulásának arányában. A rendszerkockázati tőkepuffer hatékony eszköz a strukturális makroprudenciális kockázatok célzott kezelésére. Az eszköz bevezetése hatékonyan tudja kezelni az egyes szektorokkal vagy kitettségekkel összefüggő, magasan koncentrált kockázatokat, mivel az eszköz viszonylag széles körű kalibrációs szabadságot enged a nemzeti hatóságok részére. A többi tőkekövetelményhez hasonlóan a puffer bevezetése növeli az intézmények veszteségviselő képességét.

PÉNZÜGYI STABILITÁS BIZTOSÍTÁSA

Az MNB minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja és erősíti a pénzügyi stabilitást, ezért határozott intézkedésekkel igyekszik mérsékelni a koronavírus-járvány kapcsán kialakult veszélyhelyzet pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásait. Az iránymutatások a pénzügyi szolgáltatók folyamatos működésének fenntartását biztosítják, míg az intézkedéscsomagok csökkentik a bankok adminisztrációs terheit és rugalmas kezelést tesznek lehetővé a makro- és mikroprudenciális szabályok vonatkozásában. A bankrendszert erősíti az osztalékkifizetés átmeneti korlátozása, valamint a devizafinanszírozásra vonatkozó szabályozói limitek szigorítása is. Ezek az intézkedések támogatják a várható átmeneti nehézségek áthidalását és a bankrendszer hitelezési kapacitásának fennmaradását. 

Adósságfék szabályok (Hitelfedezeti mutató és Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) 

A hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeg a hitelfedezet nagysága arányában, a fizetendő törlesztőrészlet pedig a háztartás legális jövedelme arányában maximalizálásra kerül.

A szabályozás a megfelelően kalibrált limitekkel képes visszafogni a túlzott hitelkiáramlást, így a ciklikus jellegű kockázatok esélyét és mértékét csökkentik. Hatékony kiegészítői lehetnek így az anticiklikus tőkepuffernek, hiszen míg a tőkepuffer a kínálati oldalon, addig az adósságfék szabályok a keresleti oldalon fejtik ki hatásukat a hitelpiacon. Ezen túl a nemteljesítési kockázatot is közvetlenül csökkentik, mivel akadályozzák a túlzott eladósodottság kialakulását.

Anticiklikus tőkepuffer

Az anticiklikus tőkepuffer egy olyan prudenciális eszköz, aminek célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése.

A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok vonatkozásában fennálló kitettségekre alkalmazandó tőkepufferrátát évente vizsgálja felül. Kedvező körülmények között, amikor a hitelezés jó ütemben nő, a bankoknak további tőkeösszeget kell tartalékolniuk, hogy amikor a gazdasági ciklus új szakasza kezdődik, és a gazdasági tevékenység lelassul vagy éppen zsugorodik, ezt a puffert felhasználhassák arra, hogy továbbra is a szokott módon nyújthassanak hitelt a reálgazdaságnak.

Bankközi finanszírozási mutató 

A szabályozás a pénzügyi vállalatoktól származó források devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott összegét korlátozza a külső kötelezettségek arányában.

A pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős rendszerkockázatot hordozhat és annak esetleges materializálódása súlyos következményeket generálhat a pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban is. A célzott intézkedés és a megállapított szabályozói limit hatékonyan előzheti meg a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság kialakulását.

Devizacsere-ügylet (FX Swap)

A deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik. Gyakorlatilag egy két tranzakcióból álló megállapodás, ami az adott deviza jelenben történő eladását, majd a jövőben történő visszavásárlását jelenti.

Devizaegyensúly mutató 

A deviza egyensúly mutató a bank deviza eszközei és forrásai különbsége és a mérlegfőösszeg hányadosa. A szabályozás az eszközök és források közötti eltérés mértékét maximalizálja a mérlegfőösszeg arányában.

Az eszköz csökkenti a túlzott denominációs eltérésből eredő kockázatokat. Mivel csökken a mérlegen belüli denominációs eltérés mértéke, mérséklődik az intézmények mérlegen kívüli instrumentumokra való ráutaltságának mértéke is, ami az ezen instrumentumokból eredő kockázatokat is csökkenti.

Más eszközökkel, például a Devizafinanszírozás megfelelési mutatóval párosítva az eszköz megfelelően kezelheti a külső finanszírozás sérülékenységéből eredő kockázatokat is.

Devizafinanszírozás megfelelési mutató 

Az eszköz a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközök stabil devizaforrásokkal való finanszírozását írja elő, illetve a devizaforrások közül a stabil, hosszú lejáratú finanszírozást megtestesítő források igénybevételére ösztönöz.

A 2018-ban felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is. Egyéb eszközökkel, például a Devizaegyensúly mutatóval megfelelően kiegészítve a bankrendszer külső sérülékenységét is mérsékelheti.

Fedezetértékelés

A jegybanki eszköztárral kapcsolatos fontos alapelv, hogy az MNB hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. A fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozásából fakadó piaci kockázat csökkentése érdekében az MNB egyrészt naponta újraértékeli a hitelek mögötti fedezeteket, másrészt a várható egynapos árfolyamelmozdulás ellensúlyozására megfelelő tartalékot épít be a rendszerbe.

Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató

A jelzáloggal fedezett értékpapír kibocsátásával finanszírozott lakossági jelzáloghitelek minimális arányának meghatározása.

A jelzáloglevelek és egyéb, jelzáloghitellel fedezett banki értékpapírok stabil, hosszú távú forrásnak tekinthetők, viszonylag alacsony forrásköltséggel a kedvező kockázati minősítésüknek köszönhetően. Ezáltal a hitelintézetek viszonylag alacsony áron tudják a mérlegen belüli lejárai eltérést csökkenteni. Az egyre elterjedtebb hosszabb kamatperiódusú hiteleknek köszönhetően a hosszabb lejáratú értékpapírokkal való finanszírozás mérsékli a kamatkockázatot is.

Kötelező tartalékrendszer

A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.

Likviditásfedezeti mutató

A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén.

A likviditásfedezeti követelmények bevezetésével nőhet a pénzügyi intézmények ellenálló képessége, mivel a nagyobb likviditási pufferük nagyobb gazdasági sokk elviselését teszi lehetővé. Válság esetén a megfelelő likvid eszközállomány hiányában az intézmények kényszereladásba kezdhetnek a likviditásuk fenntartása érdekében, ami negatív árspirált indíthat el az adott eszközök piacán. Az MNB 2016. április 1-től írja elő a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.

Rendszerkockázati tőkepuffer 

A bankok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumból álló rendszerkockázati tőkepuffer célja az olyan hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kivédése vagy enyhítése, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a reálgazdaságra nézve.

A rendszerkockázati tőkepuffereket az MNB évente felülvizsgálja és megállapítja bevezetésének szükségességét, valamint a tőkepuffer mértékét intézményenként, az intézmény rendszerkockázathoz való hozzájárulásának arányában. A rendszerkockázati tőkepuffer hatékony eszköz a strukturális makroprudenciális kockázatok célzott kezelésére. Az eszköz bevezetése hatékonyan tudja kezelni az egyes szektorokkal vagy kitettségekkel összefüggő, magasan koncentrált kockázatokat, mivel az eszköz viszonylag széles körű kalibrációs szabadságot enged a nemzeti hatóságok részére. A többi tőkekövetelményhez hasonlóan a puffer bevezetése növeli az intézmények veszteségviselő képességét.

HASZNOS TANÁCSOK

 

BANKI ÜGYINTÉZÉS, KAPCSOLATTARTÁS

Minimalizálja a személyes ügyintézést!


Ha teheti, maradjon otthon! Az elektronikus csatornákon elintézhető ügyeket lehetőleg digitálisan rendezze.

Pénzügyei intézéséhez részesítse előnyben az elektronikus csatornákat (internetbank, mobilbank, telebank), a telefonos ügyintézési lehetőségeket vagy az ATM-eknél is igénybe vehető szolgáltatásokat!

Az internetbanki, mobilbanki szolgáltatások jelentős része nemcsak hétköznap, de hétvégén és ünnepnap is, éjjel-nappal folyamatosan elérhető.

Az egyes pénzügyi szolgáltatók aktuális elérhetőségeiről, a fiókok nyitva tartásáról az adott intézmény honlapján és telefonos ügyfélszolgálatán, illetve az MNB fiók és ATM-kereső alkalmazása segítségével tud tájékozódni.

 

Ha a bankfióki ügyintézés elkerülhetetlen és személyes ügyintézésre kerül sor:

  • Csak valóban indokolt, elkerülhetetlen esetben keresse fel személyesen a bankfiókokat! A nyitvatartásról az adott szolgáltató honlapján tájékozódjon, mivel az jelentősen eltérhet a megszokottól!
  • Ha betegnek érzi magát, vagy ha az elmúlt 14 napban külföldön járt, semmi esetre se menjen közösségbe, bankfiókba!
  • Közegészségügyi okokból egyes, nagyobb forgalmú bankfiókok egyszerre csak megadott számú ügyfelet fogadnak, így hosszabb várakozási idő is előfordulhat.
  • Várakozás során és tanácsadás közben legalább másfél méteres távolságot tartson!
  • Minimalizálja az ügyintézési időt és tevékenységet!
  • Ha felkeresi a bankfiókot, kössön internetbanki szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést is (ha ezzel még nem rendelkezik), és aktiválja NetBankját, hogy legközelebb már online intézhesse banki ügyeit.
  • Használja az ügyféltérben kihelyezett érintésmentes fertőtlenítő-adagoló készülékeket!
  • A szokásos köszönési formáktól, mint kézfogás és egyéb fizikai kontaktus a jelen helyzet-ben kérjük, Ön is tartózkodjon!
  • A koronavírus terjedésének megelőzése, illetve megakadályozása érdekében egyes bank-fiókokban az ügyfélfogadás ideiglenesen szünetelhet. Az ideiglenesen zárva tartó bankfiókokról a bankok honlapján vagy az MNB fiók és ATM-kereső alkalmazásában tájékozódjon!

 

A letölthető mobilbank alkalmazások főbb szolgáltatásai

  • Számlaegyenleg-lekérdezés és számlatörténet megtekintése, saját számlák közti átvezetés
  • Forint- és devizaátutalások indítása és fogadása
  • Bankkártya-beállítások kezelése, bankkártya-limit módosítása
  • Állandó átutalások létrehozása

ATM-eken intézhető főbb ügyek

  • Készpénzfelvétel
  • Készpénzbefizetés saját és az adott banknál lévő másik számlára
  • Számlaegyenleg-lekérdezés Mobiltelefon-egyenleg feltöltés
  • Bankkártya PIN-kód megváltoztatása
  • Mobilbank sms-szolgáltatás igénylése

Telefonos ügyfélszolgálaton intézhető főbb ügyek

  • Általános információ kérése
  • Számlaegyenleg-lekérdezés
  • Bankkártya-letiltás
  • Átutalás indítása
  • Bankkártya-limit módosítása
  • Betétműveletek indítása
  • Egyes befektetések kezelése

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem