Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
Köszöntjük a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján!
EN
Köszöntjük a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján!

Alternatív Vitarendezési Konferencia 2017. szeptember 28-29.

nyomtatás

LEZAJLOTT A II. ALTERNATÍV VITARENDEZÉSI KONFERENCIA

A Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület közös szervezésében és a Wolters Kluwer Kft támogatásával megvalósult szeminárium első napja az „Alternatív vitarendezés a gazdaságban” címet kapta. A témában szakmai előadásokat, pódiumbeszélgetést és szimulációs esetbemutatást hallgathattak meg a résztvevők.

2017. szeptember 28-29-én a Magyar Tudományos Akadémia székháza adott otthont a II. Alternatív vitarendezési Konferenciának, mely 300 meghívott vendég és fő részvételével zajlott, akik közel 170 szervezet, intézmény képviseletében voltak jelen.

A konferenciát Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke nyitotta meg, majd Windisch László az MNB alelnöke, valamint Handó Tünde az OBH elnöke köszöntette a résztvevőket.

Kiemelte a digitális fejlődés fontosságát, a felgyorsult világ által támasztott követelményeket, amelyeknek a pénzügyi szereplőknek is meg kell felelniük. Ebben a körben utalt az alternatív vitarendezési módszerek fontosságára és egyre fokozódó szerepére. Fő célként jelölte meg a békesség elérését, amelyre utalást a bibliai Ószövetségben a majdani Messiás megnevezésénél ("Békesség Fejedelme") és az Újszövetségben ("Boldogok a békeszerzők") is találhatunk. Kiemelte, hogy a békéltetés magas szakmaisággal és elkötelezettséggel végzett hivatás, amely folytatásához sok szakmai sikert kívánt.

Dr. Windisch László beszédében kiemelte a pénzügyi stabilitás jelentőségét nemcsak az ország, de a mindennapi életünkben is. Erre tekintettel hangsúlyozta a jelen konferencia fontosságát és figyelemfelhívó szerepét, kiemelve az új lehetőségek teremtését. Utalt arra, hogy nagyon fontos, hogy a jogviták minél hamarabb és gyorsabban rendezésre kerüljenek.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke köszöntőjét azzal a gondolattal nyitotta, hogy az élet természetes és szükséges velejárója a konfliktus, majd hozzátette: a megbékélésre törekvés mellett a konfliktusok rendezésének végső állomásaként, végső döntnökként ott állnak a bíróságok. Kiemelte, hogy a bíróságok elkötelezettek az alternatív vitarendezés mellett, ahol a felek egyenjogúnak érzik magukat, az eljárás kötetlenebb, közvetlenebb, nem a bűnös, a bűnbak keresése a cél, hanem a jövőre koncentrálás, a megoldást keresése. Beszélt arról, hogy nagyon fontos változások lépnek be az alternatív vitarendezés népszerűsítése érdekében a törvényi szabályozásokban is. Az új Polgári perrendtartásról szóló törvény szorgalmazza az egyes bírósági perekben a bírósági közvetítés felkínálását, tájékoztatási kötelezettséget ír elő a bíráknak annak lehetőségéről, előnyeiről, emellett a Közigazgatási törvény módosulása lehetővé teszi a közigazgatási vitákban is a közvetítést.

A konferencia nyitóelőadását Ildikó Gaal- Baier ügyvéd, mediátor tartotta „Felismerések és mérföldkövek – konfliktusmanagement a német gazdaságban címmel”. A Németországban praktizáló szakember bemutatta azt az utat, mely az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek felismerésétől azok gyakorlati alkalmazásáig vezetett. Kiemelte a „Round Table Mediációs és Konfliktusmanagement (RTMKM) nevű kezdeményezést, mely 40 jelentős német gazdasági szereplő összefogásával jött létre, és mára alapvetően átformálta a vitarendezési személetet. A PriceWaterhouseCoopers és Europa Universität Viadrina Frankfurt (Oder) kutatási eredményeit ismertetve elmondta, hogy míg 2006-ban a német vállalatok konfliktusok esetén a tárgyalást követően jellemzően a bíróság utat választották, addig 2016-ban a tárgyalás után a békéltetés és a mediáció lett a leginkább igénybe vett vitarendezési eljárás. Rámutatott, hogy az RTMKM tagjai azért választották a bíróságon kívüli eljárást, mert az megfelel a vállalat filozófiájának, költségeket takarítanak meg, valamint bizalmas eljárást biztosít számukra.

„Tanulj meg bölcsen egyezséget kötni” címmel került sor a konferencia első pódiumbeszélgetésére. A beszélgetést moderátorként segítő Kovács Erika (PBT) elnök a „Mikor érdemes pereskedni, és mikor célszerűbb egyéb út választása a megoldás érdekében?”, Hogyan kell bölcsen egyezséget kötni? kérdésekre kereste a választ , melyre a bíró szemszögéből dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Közvetítés Munkacsoportjának, valamint  a Székesfehérvári Törvényszék elnökeként, az ügyvéd szemszögéből dr. Görgényi Orsolya a Szecskay Ügyvédi Iroda partreneként,  Avidor András a BNI Hungary igazgatójaként a vállalkozó oldalt képviselve válaszolt. A beszélgetés negyedik résztvevője dr. Molnár István volt, aki a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) képviseletében ezt a kérdés a felszámolók nézőpontjából közelítette meg.

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin válaszában megerősítette, hogy bár a bíróság fő tevékenysége az ítélkezés, ugyanakkor a bírói szervezet támogatja az alternatív vitarendezést, a mediációt, bírósági nemperes eljárás formájában. A gazdasági szereplők számára, az alternatív vitarendezés fontos érdekpontjai között kiemelte a költséghatékonyságot, a vita előnyös befejezését, a jó üzleti kapcsolat megtartását és nem utolsó sorban az üzleti titok megőrzését. Dr. Görgényi Orsolya a kérdésre adott válaszában rámutatott: ügyvédi munkája során az ügyvédi egyeztetés eredményeként, többnyire el sem jut a vita rendezése a bíróságokra, amennyiben mégsem születik egyezség a felek között az ügyvédek közreműködésével, akkor is egyéb, alternatív vitarendezést választja, elsősorban a választottbíróságok közreműködését kéri. Fontosnak tartja az érdekek sokoldalú feltárása mellett a felek megegyezését, ebben egy nagyon fontos elem a költségkímélés és időmegtakarítás. Avidor András válaszában kiemelte, hogy külföldön szerzett tapasztalataival szemben, ahol az üzletemberek, a gazdaság szereplői, egymással szorosan együttműködnek, Magyarországon az egyes vállalkozók egymást inkább hátráltatják egymást. Szükségesnek tartja tudatosítani a vállalkozókban, hogy konfliktusok megoldásával, a nyer- nyer filozófia mentén a felmerülő költségek 20%-a is megtakarítható. Dr. Molnár István elmondta, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokban sajnos nincs szerepe az alternatív vitarendezésnek, a cégek életének ezen szakaszában jellemző a kompromisszumképesség teljes hiánya, a felek viszonyát a viszálykodás jellemzi. Álláspontja szerint a problémát az jelenti, hogy nehéz a hitelezők gondolkodását megváltoztatni, meggyőzni őket arról, hogy ne a peres utat válasszák.

Dr. Kertész Tibor „A gazdasági mediáció lehetőségei nemzetközi kitekintésben” című előadásában a gyakorlatot akadályozó mechanizmusok bemutatására helyezte a hangsúlyt. Egy felmérésre hivatkozva beszélt arról, hogy Ausztriában a cégvezetők munkaidejük 15%-át fordítják konfliktuskezelésre, majd ennek kapcsán rámutatott: minden olyan helyzet, amelyben a vállalkozás nem a szakmai, üzleti tevékenységre és ezáltal bevétel termelésére fordítja kapacitásait, költségként jelenik meg, így a konfliktusok kezelése mediációval költségmegtakarítást jelent. Tapasztalatként említette, hogy a cégek alábecsülik a konfliktus gazdasági következményeit, belső konfliktusok esetén nehezen ismerik fel, és ismerik el a hibát, illetve konfliktusként a menedzserek elsősorban a szervezeten kívül megjelenő konfliktusokat értékelik. A mediáció további elterjedésének akadályaként azt a mediációval szembeni túlzott elvárást említette, ha a teljes probléma megoldását kizárólag a mediátortól remélik, a felek aktív részvétele nélkül. Ha az ügyfelek elfogadják, hogy ők maguk a tényleges szakértői az általuk vitatott kérdéskörnek, akkor működőképes megoldást fognak találni a mediáció során a problémára. Ennek kapcsán rávilágított, hogy a mediátornak nem szakmai kérdésekhez, hanem a mediáláshoz kell értenie, a feladata pedig az, hogy az ügyfelek eljussanak a megoldáshoz. Álláspontja szerint a vita megoldása során a gazdasági aspektusokat a cégvezetőnek kell képviselni, nem feltétlenül ügyvédnek vagy a cég jogászának, mert sokszor nem jogi probléma keletkezteti a vitát.

A „Hass, alkoss, gyarapíts” – avagy a kölcsönös érdekeket egyeztető gazdasági mediáció értékteremtő hatása című előadást Kölcsey epigrammájának elhíresült sorai ihlették, melyek a mediáció lényegét is összefoglalják. Az S. HORVÁTH ÜGYVÉDI ÉS MEDIÁCIÓS IRODA képviseletében dr. S. Horváth Ágota az előadás első felében kitért arra, hogy gazdasági mediációs tapasztalatuk és peres bírósági gyakorlatuk szerint, melyek azok a konfliktusok amelyek mediálhatóak és melyek azok, amelyek már peres tárgyalóasztalt követelnek. Álláspontjuk az, hogy a mediáció ugyan vitarendezési alternatíva lehet a felek konfliktusára, amelynek létjogosultsága legalább annyira igazolt a módszerek sorában, mint az azt megelőző facilitált (egyeztetett), vagy az azt követő választott-, vagy perbírósági eljárás, a mediáció ugyanakkor sem nem kiegészíteni, sem nem helyettesíteni nem hívatott a választott-, vagy perbírósági eljárásokat. Az előadás második részében Horváth Dénes az iroda által több év alatt különböző társadalomtudományi területek képviselőivel közösen megalkotott SIT ”Solve it together” elnevezésű módszertan alapján vitt egyik alkalmazási területüket, a családi vállalkozások kérdéseinek mediációs és tanácsadási eredményeit és tapasztalatait ismertette. A többségében amerikai mediációs gyakorlat által ihletett alternatív vitarendezési eljárásuk éves szinten közel 30 gazdasági érintettségű ügyet zár le átlagosan 80-85%-os sikerrel, a felek által elvárt eredményességgel. Mediációs technikájuk az európai ADR tudományterületen kevésbé ismert. Az ismertetett alkalmazási területen ugyanakkor a kutatások szerint a magyar gazdaság cca. százhúszezer szereplőjének hatásos segítségére lehetne, a világon több száz millió családi vállalkozást érinthet.

Dr. Vikor Áron ügyvéd a „Csak felkészülten vágjunk bele – a közvetítés, ahogyan azt csinálni érdemes” című előadását a „legrosszabb egyezség is jobb a legjobb ítéletnél” idézettel kezdte, majd hozzátette: csak akkor, ha előtte elvégezzük a munkát, amiből tudjuk, mihez viszonyítsuk az eredményt. Álláspontja szerint nem csak az a kérdés, hogy egy per formálisan megnyerhető-e, hanem az is, hogy mi tekinthető nyereségnek. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához úgy kell felkészülni, mint ha pereskedni akarna az ügyfél. Jelenleg hazánkban a gazdaság szereplői körében általánosan nem elfogadott mediátor igénybe vétele, viszont ha a cégvezető ügyvédnek ad megbízást, nem kérik számon döntését. Az ügyvéd kritikus helyzetben rámutathat arra, hogy milyen előnyökkel jár a vitarendezés alternatív megoldása. A mediációnak a cégkultúra részévé kellene válnia és ezt támogatja, ha az ügyvédek is végeznek mediációt - zárta előadását.

Dr. Hajnal Zsolt  „A jogviták alternatív orvoslása a hatékony ügyfélpolitika középpontjában” című előadásában arra kereste a választ, hogy a tudatos ügyfélpolitikát folytató vállalkozások hogyan használhatják fel az alternatív vitarendezés nyújtotta előnyöket a piaci versenyben elfoglalt pozíciójuk erősítése, szolgáltatásuk minőségének növelése érdekében. Egy felmérésre hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövő vásárlója számára fontos lehet, ha egy-egy vállalkozás igénybe veszi-e az alternatív vitarendezési fórumokat. A fogyasztók tudatosításával és a gazdasági szereplők bevonásával, az ő együttműködésükkel - azzal a gesztussal, hogy a kialakult jogvitát egy független testület előtt kívánják megoldani  -  az alternatív vitarendezés lehetőségek bővülni fognak. Zárógondolatként elmondta, hogy a tudatos és elégedett fogyasztói társadalom mindannyiunk közös érdeke és ebben fontos szerepet tölthetnek be a Békéltető Testületek is.

A gazdasági perhez kapcsolódó bírósági közvetítői eljárás szimulációs bemutatása zárta a konferencia első napjának programját. Dr. Tolnai Kata OBH Bírósági Közvetítés Munkacsoportjának tagja, valamint a bírósági közvetítés országos koordinátora a bemutató előtt ismertette a szimulált ügy kiinduló pontjait, a rövid tényállást, valamint bemutatta a szereplőket. A szimulációban, mint a gazdasági jogvitában zajló közvetítői eljárás második ülésén Dr. Vándor Virág és Dr. Andódi László bírósági közvetítőket peres felekként, Hunyadi Krisztinát pedig a bírósági közvetítő szerepében láthatták a résztvevők. A felek a a szimulációban, vissza-visszatérve a probléma gyökeréhez, a fájdalomponthoz, a mediátor pontos és lényeget érintő kérdései segítségével, a prioritás fókuszálásával, az érdekek és szükségletek feltárását követően jutottak el a megállapodáshoz.

A konferencia második napjának szakmai programja „A felsőoktatás szerepe és felelőssége az alternatív vitarendezési kultúra formálásában” címet kapta. Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a megnyitójában kiemelte: nagyon fontos, hogy az ifjúság az alternatív vitarendezést megismerje, megszeresse, és későbbi gyakorlatába beültesse. Ennek kapcsán visszautalt Kertész Tibornak a konferencia első napján elhangzott előadására, amelyből megtudhatta a hallgatóság, hogy Ausztriában a gimnazisták mediációs oktatásban részesülnek, amely az érettségi feltétele.

Dr. Vass László a Magyar Rektori Konferencia Magánintézmények Tagozatának elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a Nemzeti alaptanterv készítése alkalmas pillanat az alternatív vitarendezés oktatásának felvetésére.  Álláspontja szerint fontos lenne, hogy az alternatív vitarendezésre vonatkozó ismeretek minél korábban kerüljenek be az oktatásba, de mindenekelőtt a pedagógiába, ezzel kapcsolatban a felsőoktatásnak is van szerepe.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára az előadásában tájékoztatást adott a fogyasztóvédelem irányáról, eredményeiről, és a fogyasztóvédelmi szabályozás változásáról. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi intézményrendszer egyik fontos pillérét képezik a békéltető testületek, melyek valódi lehetőséget, a bírósági eljárás alternatíváját jelentik a fogyasztók számára. Elmondta, hogy nem cél a fogyasztóvédelem tananyagként történő megjelenése az iskolákban. Más módon, például pályázatok útján szeretnék eljuttatni a fogyasztóvédelmi ismereteket, a fogyasztóbarát szemléletet a fiatalokhoz. Ennek jegyében a tavalyi év során "fogyasztói tudatosságra nevelő iskola" pályázat került meghirdetésre. Előadása végén biztatta a felsőoktatási intézmények hallgatóit, hogy foglakozzanak alternatív vitarendezéssel, mert szükség van utánpótlásra és a fiatalok új meglátásaira.

„Az alternatív vitarendezés oktatása a jogi karokon” címmel került sor a konferencia második pódiumbeszélgetésére, melynek résztvevői Csemáné dr. Váradi Erika a Miskolci Egyetem ÁJK dékánhelyettese, Prof. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit a Szent István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Dr. Rúzs Molnár Krisztina a Szegedi Tudományegyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék egyetemi docense, valamint Dr. Inzelt Éva az ELTE ÁJK Kriminalisztikai Tanszékének adjunktusa vettek részt. A pódiumbeszélgetés moderátora Kovács Erika (PBT elnök) volt, aki az alternatív vitarendezés oktatási kereteinek feltérképezésén túl a jövőre nézve meglévő tervekről, a további fejlődésről is kérdezte a beszélgetés résztvevőit.

Csemáné dr. Váradi Erika elmondta, hogy a Miskolci Egyetem Jogi Karán a hallgatók több tantárgy, így például polgári jog, polgári eljárásjog, pénzügyi jog és közigazgatási jog, továbbá büntető és büntető eljárásjog keretében is megkapják azt a tudásanyagot, amely fontos ahhoz, hogy a témával kapcsolatban szükséges látásmóddal, információval rendelkezzenek. Az alternatív vitarendezés tantárgy közel 8 éve kötelező jelleggel szerepel a tananyagban, amelyet kiscsoportokban, tréning formájában, összevontan oktatnak. Fontosnak tartja, hogy a szakmai tudás mellett a hallgatók rendelkezzenek a szükséges készségekkel, képességekkel és kompetenciákkal.

Prof. Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit fontosnak tartja, hogy a hallgatók már tanulmányaik során, amikor még nagyon fogékonyak, megismerkedjenek az alternatív vitarendezéssel és később a gyakorlatban megvalósítsák a tanult módszereket. Az oktatás során kompetencia alapú követelmények vannak, amelyekre a hallgatókat fel kell készítenie a felsőoktatásnak. A Széchenyi István Egyetemen minden szakon folyik oktatás osztatlan és osztott képzésben egyaránt. A doktori iskolák szintjén is meghirdetésre kerültek olyan kurzusok, amelyek kapcsolatban állnak az alternatív vitarendezéssel, illetve a fogyasztóvédelemmel.

Dr. Rúzs Molnár Krisztina kiemelte: a szegedi oktatás specialitása, hogy gazdasági, büntetőjogi és általános modul választható a képzés során és az általános modul része az alternatív vitarendezés. A jelenlegi elsőéves joghallgatók képzési terve az ötödik képzési évben kötelező tantárgyként tartalmazza az alternatív vitarendezést. Rámutatott, hogy a paradigmaváltás és a jelentkező tömeges igény okán történelmi pillanat tanúi lehetünk. Azon oktatási intézményeknek, akik elkötelezték magukat az alternatív vitarendezés mellett, döntést kell hozni azzal kapcsolatban, hogy milyen példát tudnak mutatni a gyakorlati alkalmazás terén.

Dr. Inzelt Éva hozzászólásában kiemelte, hogy az ELTE Jogi Karán az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos előadások nemcsak jogászhallgatók, hanem például az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási szakok hallgatói számára is elérhetők. Elmondta, hogy a választható tárgyak esetében széles az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos kurzuskínálat (pl. mediáció elmélete, gyakorlata) és beszámolt arról is, hogy hazánkban egyedülállóként az ELTE-n 2018. január 1. napjától egyetemi ombudsman működik a munkahelyi konfliktusok rendezésére.

A konferencia keretei között került sor a Pénzügyi Békéltető Testület által az alternatív vitarendezés tárgykörébe tartozó kutatásokat támogatására és a különböző egyetemek hallgatóinak vagy már végzett pályakezdőinek egyéni és közös gondolkodását bátorító AVR DÍJ 2017 pályázat nyertes pályaműveit bemutató előadásokra is.

Stekler Klára az AVR JUNIOR – DÍJ 2017 (egyéni kategória) nyertese „Az alternatív vitarendezés a XXI. században különös tekintettel az Európai Unió online vitarendezési platformjára” című előadásában bemutatta az online vitarendezés mögött álló legrelevánsabb Európai Uniós fogyasztóvédelmi, alternatív vitarendezési irányelveket, rendeleteket. Ezt követően áttekintést nyújtott az online és határokon átnyúló vásárlások ilyen szempontból érdekes statisztikáiról, különös figyelmet szentelve az EU frissen felállított online vitarendezési felületének mu?ködésére és eddigi eredményeire.

Mosonyi Diana a “Konfliktusok kezelése az ombuds iroda segítségével “ című pályaművével az AVR SE-NIOR-DÍJ 2017 (egyéni kategória) nyertese lett. Előadásában a munkahelyi konfliktusok kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A konfliktusok kezelésének módszereként az Egyesült Államokban bevált egyetemi ombuds rendszert mutatta be, ezzel is segítve a hazai alternatív konfliktuskezelés eszköztárának bővítését.  Kitért a munkahelyi konfliktusok hatásainak, a különböző ombuds irodák funkcióinak ismertetésére is, majd a magyarországi és az Új Mexikói Egyetem ombuds irodáinak működését hasonlította össze gyakorlati szempontok bemutatásával.

Gajdos Martina és Prekup Dorina az AVR JUNIOR-DÍJ 2017 (csoportos kategória) nyertesei „Az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére” című pályaművükkel vívták ki a bírálók elismerését. Közös előadásuk kiinduló hipotézise az volt, hogy az alternatív vitarendezésé a jövő, és az AVR-ben megjelenő előnyök a (pénzügyi) fogyasztóvédelemben a leghangsúlyosabbak. Az alternatív vitarendezésről szóló általános bevezető után, a Pénzügyi Békéltető Testület joggyakorlatát mutatták be, majd az alternatív vitarendezés és a PBT népszerűsítését célzó javaslat csomagot vázoltak fel a résztvevőknek.

Az AVR JUNIOR-DÍJ 2017 (csoportos kategória) másik nyertes pályaműve Ökrös Fanny, Harta Viktória és Szilágyi Dániel közös gondolkodásának eredményeként jött létre. „Az alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál” című előadást Ökrös Fanny tolmácsolásában hallgathatták meg a résztvevők, melynek témája a családi vállalkozások belső működése. Fókusza, hogy ennél a formánál a családi és a dolgozói élet összefonódik, hasonlatuk szerint úgy, mint a DNS két szála. A döntések során a jog tiszta logikáját és a gazdasági racionalitást átszövik az emóciók. A neuralgikus pontok (generációváltás, a belső viszonyok és a konfliktusok), amelyek több ’family business’ vesztét okozzák, kezelhető problémák. A szerzők konklúziója, hogy a megoldás kulcsa mindhárom esetre a mediáció.

A „Siker a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 2017-es mediációs versenyén - élmények és tanulságok az ELTE csapatától” című pódiumbeszélgetés résztvevői az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) 2017. évi mediációs versenyén a rangos 12. helyezést elért ELTE csapat tagjai és felkészítői voltak.

Dr. Inzelt Éva a verseny kapcsán megosztotta a résztvevőkkel, hogy az ICC 2017. évben 12. alkalommal rendezte meg a mediációs eljárással kapcsolatos nemzetközi versenyét, amelyen az ELTE csapata hatodik alkalommal vett részt.  Bíró Viktória csapattag a versenyre való jelentkezésével kapcsolatban elmondta, hogy elsőéves joghallgatóként szeretett volna olyan feladatot, amellyel a szorosan vett tananyagot meghaladó ismeretekre tehet szert és angol tudását szerette is volna szinten tartani, fejleszteni. Varga Kálmán (coach) véleménye szerint a jó teljesítés záloga a csapattagok kiválasztása volt. A felkészülés során nagy hangsúlyt fektettek a problémamegoldó képesség és az érveléstechnikai készségek, valamint az angol szaknyelv fejlesztésére is. Varga Csaba csapattag elsősorban az angol jogi szaknyelv és az előadói készségek fejlődését emelte ki a verseny legfontosabb hozadékaként, de nagy hangsúly kapott munkájuk során a vitakészség fejlesztése, az érvrendszer egyre tudatosabb felépítése. Juan Efrain Rocha kiemelte, hogy nagyon fontos lépés volt számára megtanulni bízni a csapattársaiban, és felismerni, hogy néha el kell engednie a személyes meggyőződését. Végezetül a „Miért lenne fontos, hogy az alternatív vitarendezés még jobban elterjedjen Magyarországon és a világban? kérdésre Balogh Annamária ezt a választ adta: a mediáció segítheti az üzleti élet fejlődését, a két fél érdeke, hogy a vitarendezés végén is partnerként tudjanak egymásra tekinteni, törekedjenek a vita megoldására.

A konferencia utolsó programja a 2017. március 17-én megrendezett ELSA- BKIK Alternatív Vitarendezési Verseny tapasztalatairól szóló pódiumbeszélgetés volt, melyen támogatói, szervezői  és versenyzői nézőpontból is megismerhette a hallgatóság a véleményeket.

Dr. Horváth Dóra (ügyvéd, Réti, Antall és Társa Ügyvédi Iroda (PwCLegal) kiemelte, hogy a versenyen részt vevő hallgatók olyan képességekre tudnak szert tenni, amelyek a későbbiekben előnyükre válnak, a munkaerőpiacra történő belépés során hasznosítani tudnak. A piaci szereplők számára is hasznos a verseny és a versenyzők figyelemmel kísérése, mert áttekintést kaphatnak a pályakezdő kollégák felkészültségéről. Örömét fejezte ki, hogy az ELTE csapata az ICC versenyen sikereket ért el, egyúttal hangsúlyozta, hogy az egyetemnek a hallgatókat a jövőre kell képeznie, mely nem könnyű feladat, de biztosítani kell, hogy a jövőre tekintő szemléletmódot átadja a fiataloknak. Röviden áttekintette az ügyvédség szerepének átalakulását. Az Amerikai Egyesült Államokból vett mai példával érzékeltette, hogy bizonyos területeken, ahol jelenleg akár 150-200 fős ügyvédi iroda látja el a feladatokat, ott a jövőben egy software kiválthatja az emberi erőforrást.

Dr. Szilágyi András (osztályelnök, BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs O.) a BKIK támogatásával szervezett versenyt az ICC verseny „kistestvére”-ként mutatta be, amely azért is nagy jelentőségű, mert a fiatalok elégítik ki a jövő vállalkozásainak igényeit. Elmondta, hogy a gyakorlati versenyekre nagy szükség van, hiszen a résztvevők megismerik, hogy van más lehetőség is, mint a bírósági út. Kiemelte, hogy az egyeztető tárgyalás során figyelembe lehet venni a felszín alatti érdekeket és meg lehet őrizni a felek közötti jövőbeni együttműködés lehetőségét is, ami egy probléma jogi úton történő kezelése során nem lehetséges.

Tüttő Péter (elnök, ELSA Hungary) rövid videó-prezentációjával bemutatta a konferencia hallgatóságának, hogyan zajlott a verseny 2017-ben. Előadta, hogy az ELSA, mint a legnagyobb tagsággal rendelkező, joghallgatókból álló szervezet kezdeményezte egy, a korábbiaktól eltérő készségekre fókuszáló verseny megrendezését. A versenyen a csapatoknak egy tárgyalást kellett szimulálnia, melyet „kapu”-nak nevezett az alternatív vitarendezésbe való belépéshez.

Szokol Krisztina (a verseny I. helyezettje; ELTE) negyedéves hallhatóként jelentkezett a versenyre és korábban nem találkozott alternatív vitarendezéssel. Számára a verseny legnagyobb vonzereje az újszerűsége volt. Kihívásként élte meg azt, hogy egy ismeretlen, felfedezetlen terepen mérettethette meg magát. A versenyre történő felkészítő alkalmával olyan gyakorlati praktikákat, kommunikációs ötleteket tanult, melyeket korábban nem ismert, nem tapasztalt az egyetemi tanulmányai során. Külön élmény volt, hogy gyakorló jogászokkal találkozhatott a felkészítés során. Rámutatott arra, hogy a konfliktus a perben a bíró által közvetett módon kerül megoldásra, ezzel szemben az alternatív vitarendezés keretében a felek egymással szemben közvetlenül tudják egyeztetni a vitájukat.

Heiszer Veronika (a verseny I. helyezettje; ELTE) elmondta, hogy másodéves korában jelentkezett a versenyre, a jelentkezés során fontos volt, hogy a versenyhez nem volt szükség előrehaladott jogi tanulmányokra. Kiemelte, hogy a verseny olyan tapasztalatokat, tudást adott és készségeket erősített meg benne, melyeket nemcsak mediátorként, hanem az élet valamennyi területén lehet hasznosítani. Kiemelte, hogy a felkészülés során a csapatmunka nagyon fontos volt, azonban a verseny igazi értékét abban élte meg, hogy maga a döntő olyan helyzetet jelentett, amelyben azonnali helyzetfelismerés volt szükséges a feladat megoldásához, stratégiát kellett kidolgozni, amelyeket az egyetemi keretek között nem élhetett át.

A konferencia Szikora Veronika a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának zárszavával ért véget.  Dékán asszony kiemelte, hogy a konferencia megrendezésére inspiráló környezetben és inspiráló tartalommal került sor. A konferencia első napján megtartott előadások a gazdaságra, a második nap előadásai az oktatásra fókuszáltak. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak fontos szerepe van a szemléletformálásban, továbbá, hogy fejlessze a tárgyalási-vitarendezési készséget, képességet. Végezetül rámutatott, hogy sok tanulságot is hozott a konferencia, hiszen a másikra való odafigyelés, másik kultúra befogadása terén is fontos a konfliktusmegoldás.

A konferencia szakmai programja az alábbi volt:

II. AVR Konferencia Program 2017.09.28-29_Oldal_1.jpg

II. AVR Konferencia Program 2017.09.28-29_Oldal_2.jpg

 

MÓDOSÍTÁSRA KERÜLT A 2017. JÚNIUS 7. NAPJÁN MEGHIRDETETT AVR PÁLYÁZAT!

A Pénzügyi Békéltető Testület a résztvevők körének bővítése céljából 2017. július 11. napján módosította az alternatív vitarendezés tárgykörébe tartozó pályázati fehívást, amely érinti a korábbi „AVR JUNIOR” és „AVR SENIOR” kategóriákat, valamint létrehozta az „AVR-TEAM” kategóriát. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt pályázati felhívás innen tölthető le.

Pályázati felhívás