FINTECH JOGTÁR

Az eIDAS rendelet szerinti zártsági audit és megfelelőségi audit megléte esetén az MNB-nek az elektronikus úton megkötött írásbeli szerződésekről, megtett írásbeli jognyilatkozatokról szóló vezetői körlevelében (vezetői körlevél) hivatkozott, a 45/2018. MNB rendelet szerinti audit elvégzésének kötelezettsége mellőzhető-e?

• Nem, mivel az „eIDAS rendelet szerinti” „zárt rendszerek” fogalmilag teljesen mást jelent, mint a 45/2018 (XII. 17). MNB rendeletben meghatározott zárt rendszer.
• Az eIDAS rendelet 2. cikk (2) bekezdése a rendelet tárgyi hatálya alól kiveszi a zárt körben alkalmazott bizalmi szolgáltatások körét. Az eIDAS rendelet hatálya alól kizárt, a nemzeti jogszabályokon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodásokon alapuló, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtásának feltételei a vezetői körlevél 1.2.2. pontjában megfogalmazottak szerint abban az esetben teljesülnek, ha definiálhatók a rendszer fizikai és logikai határai, illetve az abban részt vevő alanyok köre, azaz a zártsági kritérium elsősorban a részvevők körére vonatkozik.
• Ezzel szemben a 45/2018 (XII.17.). MNB rendelet alapján abban az esetben tekinthető zártnak a rendszer, amennyiben a 3. § (1) bekezdés a) – o) pontjaiban tételesen felsorolt informatikai biztonsági feltételek egyidejűleg teljesülnek.
• Minthogy az eIDAS rendelet és a 45/2018 (XII.17.). MNB rendelet mást ért „zárt rendszerek” alatt, az azok megfelelőségét igazoló auditok vagy teljesítési igazolások is szükségszerűen mást-mást igazolnak, így nem helyettesíthetők egymással.
• Az eIDAS rendelet szerinti megfelelőségi audit, amennyiben az a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra vonatkozó követelmények teljesülését igazolja, szintén nem alkalmazható a 45/2018. (XII.17.) MNB rendeletben foglaltak igazolására, mivel az nem a 45/2018. (XII.17.) MNB rendelet fent hivatkozott 3. § (1) bekezdés a)-o) pontjainak egyidejű teljesülését vizsgálja.

Annak érdekében, hogy az elektronikusan kötött szerződés írásbeli szerződésnek minősüljön, kötelezően auditáltatni kell-e az elektronikus utat biztosító rendszert?

• Az elektronikus úton megkötött szerződésekre vonatkozóan alapvetően nincsen olyan jogszabályi előírás, amely auditálási kötelezettséget írna elő, azonban a vezetői körlevél 2.2. pontjának rendelkezése alapján – adatszolgáltatás keretében – az auditjelentést az MNB elvárja, és a szabályozó eszközben foglaltaknak való megfelelést az MNB értékeli.
• Auditálási kötelezettség jogszabályi előírás okán akkor áll fenn, ha a szerződés a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során, auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történik. Ekkor a 45/2018.(XII.17.). MNB rendeletben meghatározott auditálási kötelezettségnek kell eleget tenni.

Ha a rendszereimre vonatkozóan már rendelkezem a 45/2018. MNB rendelet szerinti, a 42/2015. Korm. rendelet alapján független féltől származó informatikai és információbiztonsági szakértői auditjelentéssel vagy tanúsítvánnyal, az újonnan bevezetett ügyfél-azonosítási technológiákra szolgáló rendszeremet is auditáltatnom kell?

• Az újonnan bevezetett ügyfél-azonosítási technológiákra szolgáló rendszert mindenképpen auditáltatni kell a 45/2018.(XII.17.). MNB rendeletben foglaltak szerint, függetlenül attól, hogy a további rendszereket külső tanúsító szervezet auditálta-e.

Van-e mód arra, hogy az auditor más auditor tanúsítását egyes részfolyamatok vonatkozásában elfogadja?

• Lehetőség van arra, hogy az auditor saját hatáskörében úgy döntsön, hogy más – megfelelő minősítésű – auditor, vonatkozó jogszabály szerinti tanúsítását egyes részfolyamatok vonatkozásában elfogadja azzal, hogy a felelősséget nem háríthatja át, illetve az auditnak a teljes folyamatra akkor is ki kell terjednie, ha a részfolyamat auditálását harmadik személy végezte.

Ki kell-e az auditnak terjednie a szolgáltató azon rendszereire, melyek nem vesznek részt az írásbeliség kritériumainak teljesítésében?

• Az audit során a teljes megoldást és folyamatot vizsgálni szükséges azzal, hogy amennyiben van olyan folyamat, amely nem tér el a fióki, általános, manuális folyamatoktól, és nincs közvetlen informatikai összeköttetésben az auditáltatni kívánt rendszerrel, akkor elképzelhető, hogy ezen folyamati lépésre és alkalmazott rendszerre nem szükséges, hogy az audit kiterjedjen. A zártsági tanúsítási folyamatban szükséges figyelembe venni, hogy informatikai biztonsági szempontból „a leggyengébb láncszem elve” érvényesül, eszerint minden olyan technológiát, megoldást, adminisztratív intézkedést, ami befolyásolhatja az adatok zárt rendszerben történő kezelését és feldolgozását, be kell vonni az audit hatókörébe.

A 45/2018. MNB rendelet 11/A. §-a alapján a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással milyen esetekben azonosíthatom ügyfelem?

• A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 6. §-ában felsorolt esetekben a szolgáltató ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni, amelynek szerves része az ügyfél azonosítása.
• Az ügyfél azonosítása történhet személyesen vagy távollévő személy esetében a 45/2018.(XII.17). MNB rendelet által meghatározott auditált elektronikus hírközlő rendszer útján valós időben vagy nem valós időben.
• Az ügyfél-átvilágítás „nem valós idejű” jellege azt jelenti, hogy a rögzített munkafolyamat egy részében nem vesz részt online a banki ügyintéző, de az ügyfél-átvilágítás egyes lépései az auditált elektronikus hírközlő rendszer keretében rögzítettek. Az így rögzített információ értékelése csak részben történik meg valós időben.

Amennyiben a Pmt. 6. § bármely esetköréből adódóan ügyfél-átvilágításra van szükség és az ügyfél-átvilágításra nem valós időben kerül sor, a folyamatban az ügyfél azonosítása KAÜ szolgáltatás igénybevételével is történhet.

A 45/2018. MNB rendelet 11/A. §-a szerinti, valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű nem valós idejű ügyfél-átvilágítás a gyakorlatban hogyan alkalmazható?

• A KAÜ alkalmazásával történő ügyfélazonosítás során a szolgáltató:
  • a KAÜ szolgáltatás igénybevételével, annak segítségével biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél azonosítsa magát,
  • a KAÜ-től visszakapott információk alapján ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát és
  • az auditált elektronikus hírközlő eszköz használatával a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának igénybevételével ellenőrzi az ügyfél által bemutatott okmány érvényességét. Amennyiben a szolgáltatónak az ügyfelet az átvilágítás során nem sikerül a KAÜ szolgáltatással megfelelően azonosítania, a szolgáltató nem hajthatja végre az ügyfél-átvilágítást.
  Mivel a KAÜ alkalmazásával történő ügyfélazonosítás megbízható csatornán keresztül, hiteles adatbázis alapján történik, a KAÜ alkalmazásával történő „ügyfélkapus” azonosítással kiegészített nem valós idejű ügyfél-átvilágításra nem vonatkoznak a nem valós idejű ügyfél-átvilágítás általános korlátozásai – azaz a Rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt felsorolás –, így lényegében a valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű megoldás jön létre.

Egy pénzügyi intézménynek hogyan és milyen elveket figyelembe véve kell eljuttatnia a leendő ügyfelek számára az elektronikus ajánlatot/elektronikus úton megkötendő szerződést?

• A Hpt. 279. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény – az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban meghatározott eltéréssel – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet. A Ptk. rendelkezései alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére az ajánlatot és az elfogadó nyilatkozatot is írásban kell megtenni. A jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Továbbá írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
  Az írásbeliség definíciója a Ptk.-ban tudatosan technológiasemleges megfogalmazást kapott tekintettel arra, hogy a technikai fejlődés folyamatosan új jognyilatkozati formák alkalmazását teszi lehetővé. A fenti definíció alapján bármely olyan technikai megoldás, mely kielégíti a Ptk. írásbeliséggel szemben támasztott hármas konjunktív feltételrendszerét, egyben alkalmas arra, hogy pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tegyenek ezen technikai megoldás alkalmazásával. Tekintettel arra, hogy a technikai fejlődés következtében újabb és újabb olyan technológiai megoldások felfedezése várható, mely kielégíti a Ptk. írásbeliséggel szemben támasztott rendelkezéseit, így csak példálózóan lehet megemlíteni, hogy a technikai fejlődés mai szintjén milyen megoldások lehetnek alkalmasak írásbelinek minősülő ajánlat megtételére. Alkalmas megoldás, a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása, megfelelő mód továbbá, ha a jognyilatkozatának hitelesítése valamely központi közigazgatási hitelesítésszolgáltón keresztül történik, ugyancsak megfelelő technikai megoldás lehet az internetbanki környezet, továbbá a Pmt. és a végrehajtására kiadott MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz alkalmazása.
  E körben külön kiemelést érdemel, hogy a Hpt. speciális az ágazati jogszabályok által előírt alakszerűségi követelmények megsértésének jogkövetkezményeit illetően, tekintettel arra, hogy egyértelműen rendelkezik arról, hogy annak megsértése nem vonja maga után az érvénytelenséget, hanem közjogi szankció alkalmazását teszi lehetővé. Azon jognyilatkozatok esetében, amikor az írásbeliséget a Hpt.-n kívüli egyéb ágazati jogszabály írja elő, amely nem rendelkezik az alaki követelmény megsértésének jogkövetkezményéről, a bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy az írásbeliséget előíró jogszabály célja a jognyilatkozattal elérni kívánt joghatás megtiltása, így az írásba foglalás elmaradása a magánjogi semmisséget vonja maga után, vagy a semmisség jogkövetkezményének alkalmazása nem indokolt, azaz a jognyilatkozat az írásba foglalás elmaradása ellenére is érvényes, és elegendő egy közjogi szankció, például bírság alkalmazása.
  A jognyilatkozatok külön csoportját jelentik azon akaratnyilatkozatok, melyek esetében a Ptk. írja elő az írásbeliséget, tekintettel arra, hogy alakszerűség betartása ezen jognyilatkozatok esetében garanciális jelentőségű és ezért érvényességi feltétel, azaz az írásbeli forma mellőzése ezen jognyilatkozatok érvénytelenségét vonja maga után. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a napjainkig ismertté vált bírósági gyakorlat, a Ptk. alapján érvényességi feltételként előírt írásbeliség megvalósulását, azaz az akaratnyilatkozat megtételét, valódiságát és tartalma változatlanságát, hamisítatlanságát, az elektronikus úton megtett jognyilatkozatok esetében csak akkor látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, ha a felek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el a dokumentumot.
  Az elektronikus úton történő szerződéskötést megelőzően az ügyfél tájékoztatásnak igazolható módon legalább az alábbiakra kell kiterjedni:
  - a szerződéskötés technikai lépései;
  - a megkötendő szerződés jogkövetkezményeiről, a vonatkozó magatartási kódex és a
  - szerződés ügyfélpéldányának elérhetőségéről (az átadás vagy hozzáférés módjáról,
  - azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják; - a szerződés nyelvéről;
  - az adatkezelésről és a felmerülő jogorvoslati lehetőségekről;
  - fogyasztónak minősülő ügyféllel elektronikus úton történő szerződéskötés során teljesülniük kell a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény tájékoztatásra vonatkozó előírásainak is.

Mi minősül a szerződés lényeges tartalmának?

• A Ptk. rendelkezési alapján a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Ha a szerződés írásbeli alakhoz kötött, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A szerződés lényeges elemeit azonban nem lehet tételesen felsorolni, így ezt a Ptk. sem teszi meg, hanem a bíróságra bízza, hogy a konkrét eset körülményeit vizsgálva döntsön ebben a kérdésben, ha a szerződés létrejötte a felek között vitás. A bírói gyakorlat alapján nem vitatottan a lényeges kérdések közé tartozik a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározása, így az e kérdésekben való megállapodás szükséges a szerződés létrejöttéhez. A felek által lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás csak akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha valamelyik fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában nem kívánja megkötni a szerződést.

A jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézése útján történő közlés követelményét milyen formában és módon történő közlés elégíti ki?

• Lásd az elektronikus ajánlat megtételénél írtakat.

Amennyiben a szerződést az eIDAS rendelet szerinti zárt körben kibocsátott elektronikus aláírással írom alá, azzal biztosítom-e a Ptk.-ban foglalt, az írásbeliség vonatkozásában előírt hármas konjunktív feltételrendszernek való megfelelőséget?

• A zárt körben alkalmazott bizalmi szolgáltatások körét az eIDAS rendelet 2. cikk (2) bekezdése kiveszi a rendelet tárgyi hatálya alól, így e körben a felek szabadon dönthetnek az alkalmazott szolgáltatás konkrét formájáról, technológiájáról és elfogadásának szabályairól.
  A zárt körben kibocsátott elektronikus aláírás attól függően, hogy milyen technikai megoldást alkalmaz az adott intézmény, az MNB megítélése szerint megfelelő lehet arra, hogy kielégítse a Ptk. írásbeliséggel szemben támasztott konjunktív feltételeit, amennyiben a vezetői körlevél 2.1 pontjában foglaltak igazolhatók. Így egy pénzügyi intézménnyel való szerződéskötés esetén a Hpt. vonatkozásában az írásbeliséget kielégítheti pl. a fokozott biztonságú elektronikus aláírással szemben támasztott követelményeknek megfelelő, zárt körben kibocsátott elektronikus aláírás.
  Azonban itt is szeretnénk külön felhívni a figyelmet arra, hogy a Hpt.-n kívüli egyéb ágazati jogszabály által előírt, illetve a Ptk.-ban érvényességi feltételként meghatározott írásbeliség vonatkozásában jelenleg nem ismert olyan bírósági döntés, amely abban foglalt volna állást, hogy érvényesnek tekinthető-e a zárt körben kibocsátott elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum, ha a jognyilatkozat jogi kötőerejének kérdése kikerül a zárt körből, azaz harmadik személyek vonatkozásában is szükségessé válik a joghatás kiváltására alkalmasság igazolása.

Elegendő-e az elektronikus úton megkötött írásbeli szerződés egy, a szolgáltató által hitelesített példányát az ügyfél rendelkezésére bocsátani?

• A szerződés hiteles példányának az ügyfél rendelkezésre bocsátása körében a pénzügyi intézmény akkor jár el jogszerűen, ha olyan formában teszi az ügyfél részére elérhetővé a szerződést létrehozó jognyilatkozatokat, amelyen formában a jognyilatkozatok hatályosultak.

Egy pénzügyi intézmények az ügyfél által elektronikus úton megtett jognyilatkozatot milyen módokon lehet az ügyfél részére átadnia vagy számára mindenkor hozzáférhetővé tennie?

• A Hpt. 2019. március 31-től hatályos előírása szerint nem a szerződés eredeti példányát kell átadni az ügyfélnek, hanem a szerződés hiteles példányát kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél rendelkezésre bocsátása természetesen megvalósulhat átadással, megküldéssel is, de e körben az is elegendő, ha a pénzügyi intézmény a szerződést, illetve az azt létrehozó jognyilatkozatokat az ügyfél számára elérhetővé, letölthetővé teszi, így például megfelelő lehet, ha a pénzügyi intézmény az ügyfél tárhelyére azt feltölti.

A videón kötött szerződések esetében mi minősül megfelelő rendelkezésre bocsátásnak?

• A videón keresztül kötött szerződések esetében megfelelő rendelkezésre bocsátásnak minősül, ha a pénzügyi intézmény az ajánlatot, illetve azt az elfogadó jognyilatkozatot, jelen esetben annak videófelvételét az ügyfél számára elérhetővé, letölthetővé teszi pl. az ügyfél tárhelyére történő feltöltéssel.

Amennyiben az MNB-nek van állásfoglalása egy adott témáról, az hol található?

• Az MNB közzétett állásfoglalásai az alábbi adatbázisban elérhetők el. A keresőfelületen kezdeményezhető ún. szabad szavas, illetve az állásfoglalások címe és tartalma szerinti szűrés, valamint szektor/típus szerinti bontásban is listázhatók az egyes kategóriákban, témakörökben és években kiadott állásfoglalások: http://alk.mnb.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/allasfoglalasok Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az MNB állásfoglalásai nem tekinthetők kötelező erejűnek, azaz a bennük foglaltaknak más hatóságra, bíróságra nézve nincs kötelező ereje.

Van-e nyilvános lista a piaci szereplőkről és tevékenységükről?

• Az MNB ún. piaci szereplők keresője az MNB által kiadott engedéllyel rendelkező, vagy az MNB által nyilvántartásba vett pénzügyi szervezetek keresését teszi lehetővé.
  Az általános keresőfelület (i) egyszerű keresés esetén név (névtöredék) vagy azonosító beírásával, (ii) összetett keresés esetén név (névtöredék), azonosító vagy tevékenység (pl. „h) számlainformációs szolgáltatás”) beírásával teszi lehetővé a pénzügyi szervezetek keresését. Az összetett keresőben továbbá egy adott intézménytípus valamennyi engedélyezett szolgáltatója is kilistázható: https://intezmenykereso.mnb.hu/
  Önálló adatbázisokat képeznek a közvetítők (pénzpiaci, illetve biztosításközvetítők) keresői a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt)., illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szabályai alapján: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-szereplok-keresese/kozvetitok-keresese
  A speciális adatbázisok almenüpont további egyedi keresési lehetőségeket tesz elérhetővé (pl. BEVA-tagok listája, biztosítók csoportosítása biztosítási ágazatok szerint): https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-szereplok-keresese/specialis-adatbazisok

Hol található meg, hogy milyen szabályok vonatkoznak adott tervezett tevékenységre?

• Az MNB honlapjának engedélyezés almenüpontjában (https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes) elérhetők az MNB engedélyezési eljárásaival kapcsolatos legfőbb információk.
  Segítség az oldalon való tájékozódásban:
  Az „Általános információk” alatt találhatók meg általában az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok, a formanyomtatványok, az e-ügyintézéshez kapcsolódó információk, valamint az MNB elérhetőségei: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/altalanos-informaciok
  A „Szektorok” menüben intézményspecifikusan kereshetnek az érdeklődők, attól függően, hogy a pénz-, tőke-, biztosítási vagy a pénztári piacot választják ki: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/szektorok
  Az „Engedélyezési tárgyak” menüben tárgykörök szerint választhatják ki az érdeklődők, hogy például tevékenységi-, személyi-, alapítási-, vagy állományátruházási engedéllyel kapcsolatban szeretnének bővebb tájékoztatást kapni: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/engedelyezesi-targyak
  A fentiek mellett az MNB Innovation Hub Információs tárháza is orientációt nyújt a tevékenység végzését meghatározó szabályokkal való tájékozódás tekintetében. A tárházban az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása kapcsán azonosítható elvárások strukturáltan, a tervezett tevékenység típusa felől megközelítve, áttekinthetően találhatók meg: https://www.mnb.hu/innovation-hub/fintech-jogtar

Milyen kötelezettségeknek kell megfelelnie egy AISP/PISP szolgáltatónak?

• Az MNB honlapjának „PSD2 – Gyakori kérdések és válaszok” almenüpontja a PSD2 alapján az alábbi témakörök szerinti bontásban tartalmazza a pénzforgalmi piaci szereplőktől az MNB-hez beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat:
  - Adatszolgáltatás
  - Erős ügyfél-hitelesítés és biztonságos kommunikáció
  - Felelősség
  - Egyéb
  - Engedélyezés
  - Lebonyolítási szabályok.
  A lista folyamatosan frissül a beérkező új kérdésekkel és információkkal. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden egyes kérdésnél megtalálható az utolsó frissítés időpontja, amely dátum irányadó az értelmezett jogszabályok hatálya kapcsán is. https://www.mnb.hu/penzforgalom/psd2-gyakori-kerdesek-es-valaszok

Van-e az MNB-nek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében született hazai és uniós jogszabályok értelmezéséhez segédlete?

• Az MNB a hazai jogszabályok értelmezése tekintetében csak megkeresésre, egyedi esetre vonatkozó, nem kötelező jellegű állásfoglalást, illetve tájékoztatást bocsát ki. Mivel az Európai Bíróság joggyakorlata (ügyszám: C-94/77 (1978) EBHT 0099) értelmében uniós rendelet vonatkozásában ”a nemzeti hatóságok nem bocsáthatnak ki kötelező értelmezési szabályokat”, az MNB közvetlen hatályú uniós jog tekintetében jogértelmezési tevékenységet nem folytat.
  A fentiekre tekintettel az MNB nem rendelkezik sem a hazai, sem az uniós jogszabályokra vonatkozó általános jellegű értelmezési segédlettel.
  A kiadott állásfoglalások, valamint az állásfoglalás kérések formai és tartalmi követelményei az MNB honlapján nyilvánosan elérhetőek: https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/allasfoglalasok/allasfoglalasok-keresese https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/allasfoglalasok/allasfoglalas-keressel-kapcsolatos-eljarasok-es-elvek
  Emellett az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy 2019. március 15-től, a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés (b) pontja értelmében az MNB rendeleteket is indokolással (végső előterjesztői indokolás) kell ellátni és azt főszabályként az Indokolások Tárában közzé kell tenni, így a végső előterjesztői indokolás segítségül szolgálhat az MNB rendeletek értelmezéséhez.
  Az MNB honlapjának „Pénzmosás ellen” almenüpontjában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges és hasznos információk találhatók:
  - hazai és uniós jogszabályok,
  - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a nemzetközi szervezetek által kibocsátott ajánlások, útmutatók és tipológiák,
  - az MNB-hez beérkezett jogértelmezési kérdésekkel kapcsolatos válaszok,
  - szabályzatok és segédletek a felügyelt intézmények belső szabályzatainak elkészítéséhez,
  - kötelező, illetve ajánlott szankciós listák és közlemények, valamint
  - a legfontosabb hazai hatóságok és nemzetközi szervezetek honlapjainak elérhetősége, illetve a szakmai tájékozódást segítő dokumentumok linkjei. https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen Az MNB a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.), valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott 45/2018. (XII.17.) MNB rendelet rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban hozzá beérkezett kérdéseket és az azzal kapcsolatban kialakított felügyeleti álláspontokat témakörönként rendszerezve, anonim módon közzéteszi honlapján: https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/kotelezo-es-iranyado-szabalyok/jogertelmezesi-kerdesek-es-valaszok-q-a