Dr. iur Simon Rita - Alternatív vitarendezés - Európa és Csehország
nyomtatás
Az előadó az előadás kezdetén hangsúlyozta, hogy a békéltetés és az alternatív vitarendezés egyidős az ítélkezéssel, egyúttal versenyhelyzetben is áll a klasszikus bírói vitarendezéssel.
Az előadó többek között kiemelte, hogy az Európai Unió az irányelvek megalkotásánál figyelemmel volt arra, hogy az alkalmazott irányelvek ne akadályozzák a fogyasztót abban, hogy a felmerült jogvitájával bírósághoz forduljon, ugyanakkor kiemelte, hogy a vitarendezést követően is lehetőségük van a feleknek a bírósági eljárás kezdeményezésére.
Az előadó hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezési fórumoknak nem céljuk a bírósági eljárások helyettesítése, ugyanakkor az Európai Unió legfőbb célja az alternatív vitarendezési fórumok támogatásával az, hogy elkerüljék a klasszikus jogérvényesítés költséges, hosszadalmas, valamint bonyolult voltát.
Az előadó kitért továbbá az alternatív vitarendezés sokszínűségére a tagállamok viszonylatában, ugyanis míg Németországban közel 240 civil jellegű igényérvényesítésre alkalmas vitarendezési testület működik, addig Romániában, vagy Bulgáriában ez a szám jelentősen alacsonyabb, Málta például egyáltalán nem rendelkezik alternatív vitarendezési fórummal. Hozzátette továbbá, hogy az alternatív vitarendezés európai sokszínűségéhez hozzájárul az is, hogy tagállamonként változik a döntések kötelező ereje, valamint az alternatív vitarendezése fórumok szektoriális lefedettsége is.
Az előadó az előadás további részében kitért az alternatív vitarendezés csehországi modelljére, melynek keretei között ismertette, hogy 2015-ig egy fogyasztóvédelmi testület végzett önkéntes alapon vitarendezést Csehországban. A 2003. évben létrejövő pénzügyi ombudsman intézménye, már jelentős kompetenciával, és döntési, valamint vizsgálati jogkörrel rendelkezve hatékonyan vett részt az alternatív vitarendezés cseh modelljének kialakulásában, azonban jelentős fejlődés mégis a 2016. évre datálható, amikor a jogalkotó implementálta az AVR irányelvet a cseh jogba, és új, a cseh állam által támogatott békéltető testületet hozott létre azzal, hogy az államilag támogatott békéltető testület tevékenysége mellett a fogyasztóvédelmi egyesületek továbbra is végezhetnek békéltetés Csehországban, azonban az ő békéltetésüket az állam nem dotálja.
Összegzésként elhangzott az előadás zárásaként, hogy a cseh jogalkotó kizárólag adminisztratív úton kívánja megvalósítani az alternatív vitarendezést, a békéltetés államosítása mellett.