Prof. Dr. Sárközy Tamás - Vitarendezés a Sport Állandó Választottbíróságon
nyomtatás
A Professzor Úr előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy a sport választottbíróság az egyesületi választottbíráskodás előfutárának tekinthető. Kiemelte, hogy a Sport Választottbíróság a többi választottbírósághoz képest is eltérő területet szabályoz, ugyanis a sportban erős az önszabályozás, és nem érvényesül állami kényszer.
Elmondta továbbá, hogy jelenleg a profi sport alapvetően munkaszerződések alapján zajlik, így erre tekintettel ezekre a jogviszonyokra nem terjed ki a Választottbíróság hatásköre, ily módon a Testület elé kerülő ügyek száma is alacsony.
Professzor úr kiemelte, hogy a bírák kiválasztása is egyedi úton történik, ugyanis a MOB jelöli ki azt a 15 főt, akik választottbírákként látják el a tevékenységüket. Nem a jogi szaktudás releváns a tevékenység elvégzése során, hanem a sportszakma ismerete az irányadó.
A Sport Állandó Választottbíróság hatásköre a Sporttörvényben meghatározott ügyekre terjed ki. A Sport Állandó Választottbíróság az az egyetlen olyan választottbíróság, ahova nemcsak alávetés alapján lehet fordulni, hanem igazolások, átigazolások, fegyelmi ügyek vonatkozásában is lehet.
Kifejtette, hogy a leggyorsabb választottbíráskodás a Sport Állandó Választottbíróságon valósul meg, ugyanis 8 napon belül kijelölésre kerül az eljáró választottbíró, 15 napon belül megtartásra kerül a tárgyalás és további 15 napon belül megszületik a választottbíróság ítélete.
A Professzor úr az előadás zárásaként előadta, hogy az eljárások során lényeges elvi tételek kerültek kimondásra, amelyek befolyásolták a szövetségek működését. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a Sporttörvény 2016. évi CXIX. törvénnyel történő módosítása jelentős változást nem hozott a Sport Állandó Választottbíróság működésében.