Keszthelyi Nikoletta - A békéltető testületek működése és eddigi eredményeik

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára előadása elején a békéltető testületek elsődleges célját ismertette, mely nem más, mint az, hogy a fogyasztók a vállalkozásokkal szemben felmerülő kis perértékű ügyeiket bírósági eljáráson kívül rendezzék a gyorsabb és költséghatékonyabb megegyezés elérése érdekében.

Elmondta, hogy a békéltető testületek 2004. évtől nagyobb szerephez jutottak a felek közötti vitarendezés kapcsán. Jelenleg Magyarországon 20 békéltető testület működik, amelyek gyors, ingyenes eljárással, rövid ügyintézési határidővel, valamint megfelelő szakértelemmel garantálják az alternatív vitarendezést vállalkozások és fogyasztók között. Ismertette, hogy a testületek munkáiban a jogászok mellett mérnökök, közgazdászok és hírközlési szakértők vesznek részt. A békéltető testületek munkájában részt vállaló békéltetők jelölését a vállalkozói oldalról a kereskedelmi és iparkamarák, míg a fogyasztói érdekek oldaláról a fogyasztóvédelmi civil szervezetek végzik.

A helyettes államtitkár asszony kifejtette, hogy az eljárás célja nem más, mint a felek közötti vita feloldása, melynek elérése esetén a fogyasztó és a vállalkozás egyezséget köt. Részletezte továbbá az eljárás főbb ismérveit, valamint kitért arra, hogy a 2015. évtől kötelezővé vált a vállalkozások megjelenése a békéltetési testületek előtt, melynek hiányában a mulasztó vállalkozás pénzbírsággal sújtható.

Kiemelte, hogy a jogalkotó az elmúlt évek során tovább erősítette a testületek szerepkörét többek között azzal, hogy bizonyos esetekben a vállalkozó is lehet fogyasztó, továbbá törvényi szinten megjelent az a lehetőség, hogy a békéltető testületek tanácsadó szerepet is betölthetnek a fogyasztói jogokra vonatkozó tájékoztatások tekintetében, a fogyasztók megkeresései alapján.

Bevezetésre került továbbá, hogy a fogyasztók nem kötelesek a lakhelyük szerint illetékes békéltető testülethez fordulni vitás ügyeik rendezésével, hanem lehetőségük nyílik az ország területén lévő bármely békéltető testület eljárását igénybe venni.

A helyettes államtitkár asszony kiemelte annak fontosságát, hogy jogharmonizáció eredményként beültetésre került az uniós Alternatív Vitarendezésről szóló (AVR) irányelv a hazai jogrendbe, illetőleg 2016. évtől lehetőségük nyílik a fogyasztóknak az online vitarendezés igénybevételére is, online módon igényelt szolgáltatás vagy vásárlás esetén.

Ismertette továbbá azt is, hogy a testületek jogosultak a felek között létrejött egyezségeket jóváhagyni, vállalkozói alávetés esetén kötelezést, alávetés hiányában pedig ajánlást hozni.

A helyettes államtitkár asszony összegzésként kiemelte a PR tevékenység, a reklám szerepének jelentőségét a békéltető testületek elterjedésének elősegítésében, és hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezés valós alternatíva a bírósági eljárásra, ennek hiányában ugyanis az ügyek nagy része eltűnne a rendszerben és a fogyasztók ezekben az ügyekben nem érvényesíthetnék jogos igényeiket.