A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban az együttműködési kötelezettséget megsértő szolgáltatók

Az MNB törvény 108.§ (5) bekezdése alapján a pénzügyi szolgáltatókat együttműködési kötelezettség terheli a Pénzügyi Békéltető Testület (Testület) eljárásában, ennek keretében kötelesek válasziratot küldeni a Testület felhívására annak kézhezvételét követő 15 napon belül a fogyasztói kérelemben foglaltakra reakcióként. A válasziratnak tartalmaznia kell a szolgáltató nyilatkozatát a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a Testület meghozandó döntésének kötelezésként történő elfogadását, vagyis azt, hogy a szolgáltató tesz-e alávetést vagy sem. A szolgáltató köteles továbbá a válasziratban foglalt nyilatkozatában megjelölni az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, csatolni azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A Testület a szolgáltatónak kiküldött felhívásában minden alkalommal figyelmezteti a szolgáltatót, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítsa a meghallgatáson, továbbá arra is, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a rendelkezésére álló adatok alapján határoz majd. Ebben az értesítésben hivatkozik a Testület a szolgáltatónak az MNB törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségre tájékoztatva arról, hogy ez tartalmában mit jelent és figyelmezteti arra, hogy e kötelezettség megsértése esetén az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a meghallgatásokon minden szolgáltató egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.

Az MNB törvényben foglalt együttműködési kötelezettségnek négy szolgáltató, egy biztosító és három pénzügyi vállalkozás nem tett eleget, így a 2022. évben összesen 1 000 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank az MNB tv. 81. § (1) bekezdés e) pontja és a 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján indított fogyasztóvédelmi célvizsgálatok eredményeképpen.

Az érintett szolgáltatók és a bírságösszegek az alábbiak voltak:

Az MNB Biztosítás-és pénztárfelügyeleti igazgatósága még 2021. november 9. napján kelt levélben értesítette az UNIQA Biztosító Zrt-t (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 70-74.), hogy az MNB tv. 86. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fogyasztóvédelmi célvizsgálat hivatalból való megindításáról döntött a 2019. január 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakra (vizsgált időszak) vonatkozóan, melynek során az MNB azt vizsgálta, hogy a Biztosító az eljárás során eleget tett-e az MNB tv. 108. § (5) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségének. Az MNB a vizsgálat során tett megállapításait a 2022. január 26. napján kelt vizsgálati jelentésben foglalta össze és azt 30 napos határidő biztosítása mellett észrevételezésre megküldte a Biztosítónak, aki arra 2022. február 21. napján az MNB-hez érkezett válaszában reagált.

A Biztosító elismerte, hogy a Testület neki küldött értesítést megkapta, azt az érkeztetést követően digitalizálta és az érvényes belső eljárásrendjének megfelelően az iktatórendszerben digitálisan továbbította az iktatásért felelős szakterületnek. Annak ügyintézője viszont az értesítőt a belső eljárásrendben meghatározottakkal ellentétben nem továbbította a panasziroda részére. A Biztosító jelezte, hogy az eredeti értesítőt a vizsgálat kapcsán, az irattári anyagok áttekintésekor találta meg. A Biztosító képviselője a 2019. április 1. napjára kitűzött meghallgatáson arra tekintettel nem jelent meg, hogy az értesítő – a fentiekben foglaltak alapján – nem került továbbításra a Biztosítónak a Testülettel kapcsolatos ügyeiben eljáró szakterületei részére, így az eljárás során válasziratot nem terjesztett elő, távolmaradását nem mentette ki.

Az MNB a vizsgálat során megállapította, hogy a Biztosító a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg a Testület előtt a 2019. április 1. napján tartott meghallgatáson, mulasztását alapos okkal – sem az eljárás, sem a vizsgálat során – nem mentette ki, az eljárás során a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően nyilatkozatot nem terjesztett elő. 

A pénzügyi vállalkozásokkal szembeni fogyasztóvédelmi célvizsgálatokat az MNB Prudenciális modellezési és IT felügyeleti igazgatóság folytatta le, a bírságokat a Pénzügy szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság szabta ki. A Prudenciális modellezési és IT felügyeleti igazgatóság Prudenciális modellezési főosztálya 2022. május 20-án a Testülettel való együttműködés hiánya miatt célvizsgálatot indított a Hungarian Real Estate Financing Zrt.  (székhely: 1133 Budapest, Váci út 110.) pénzügyi vállalkozással szemben és 2022. december 8-án az MNB 300 000 Ft összegű bírságot szabott ki a szolgáltatóra. Az MNB a célvizsgálatban azt vizsgálta, hogy a pénzügyi vállalkozás a Testület előtt indult eljárás részeként kitűzött és 2022. április 21. napján tartott meghallgatásról való távolmaradását alapos indokkal kimentette-e, és hogy az eljárásban a felhívásra válasziratot előterjesztett-e. A pénzügyi vállalkozás a vizsgálat során azt nyilatkozta, hogy 2022. április 20. napján meghatalmazta a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Irodát azzal, hogy a Testület előtti eljárásban teljes jogkörrel képviselje. Az Ügyvédi Iroda a meghatalmazást elfogadta, azonban a meghallgatáson való részvételre kijelölt jogi képviselő egészségügyi okból akadályoztatva volt, a meghallgatáson nem vett részt. A szolgáltatói nyilatkozat szerint a jogi képviselő a meghatalmazás elfogadásakor fekvőgipszet viselt, de arra számított, hogy azt másnap, a meghallgatás napján eltávolítják, így meg tud jelenni. Tekintettel azonban arra, hogy a gipsz eltávolítására nem kerülhetett sor, a meghallgatáson nem tudott részt venni, távol maradását semmilyen úton nem jelezte és nem mentette ki. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozatában elismerte, hogy a jogi képviselő a meghallgatásról való távolmaradását nem jelezte, de erről annak megtörténtekor nem volt tudomása. A jogi képviselő 2022. május 18. napján nyilatkozott arról, hogy a pénzügyi vállalkozást a meghallgatás kapcsán mulasztás nem terheli.

A pénzügyi vállalkozás megbízottja mulasztását elismerte, álláspontja szerint az egy igazolt objektív körülmény miatt következett be, előadta, hogy a távolmaradás az ügylet folyamatát hátrányosan nem érintette, a kérelmezőnek kárt nem okozott, az ügy megoldását nem akadályozta. A pénzügyi vállalkozás kialakította annak a módszertanát, hogy a jövőben két felelős személy vegyen részt a meghallgatásokon, annak érdekében, hogy az egyik személy objektív távolmaradása ne akadályozza a törvényben előírt kötelezettség betartását. A szolgáltató hivatkozásai a jogsértés kimentésére nem alkalmasak, hiszen a Testület által küldött, meghallgatásról szóló értesítést átvette, ennek ellenére azon nem biztosított képviseletet és határidőben válasziratot sem küldött. A szolgáltatókat nem mentesíti a jogszabályi rendelkezésben foglalt együttműködési kötelezettség alól annak ténye, hogy képviselője objektív ok miatt nem tud a meghallgatáson részt venni, figyelemmel arra is, hogy a megjelenést kizáró körülményről a jogi képviselőnek előzetesen tudomása volt.

A Bátor Zrt-vel szemben (székhely: 3525 Miskolc, Széchenyi István út 29. 4. emelet 6.) indított célvizsgálat kezdete is 2022. május 20. volt. Az MNB itt azt vizsgálta, hogy a pénzügyi vállalkozás a Testület előtt indult eljárás részeként kitűzött, 2022. március 17. napján tartott meghallgatásról való távolmaradását alapos indokkal kimentette-e, illetve az eljárásban válasziratot előterjesztett-e. A pénzügyi vállalkozás a vizsgálat során elismerte, hogy a kitűzött meghallgatással kapcsolatosan késedelmesen, 2022. március 18. napján küldte csak meg válasziratát, elismerte továbbá, hogy távolmaradását késedelmesen mentette ki, mert csak 2022. március 18. napján tájékoztatta a Testületet arról, hogy a kérelmezővel szembeni követelését 2022. január 31. napján engedményezte. A nyilatkozat szerint azt feltételezte, hogy az eljárás okafogyottá vált és ezt a Testület részére is bejelentették. A pénzügyi vállalkozás nem mentette ki határidőben távolmaradását. A vizsgálatban azt is nyilatkozta, hogy minden korábbi esetben eleget tett a Testület eljárásával kapcsolatos, az MNB tv. 108. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének. Előadta, hogy valamennyi eljárásban együttműködött, a kitűzött meghallgatásokon részt vett és azok jelentős részében a Testület által jóváhagyott egyezségeket kötött a fogyasztókkal. Ezen körülményt mérlegelve kérte az MNB-től a vizsgálat fogyasztóvédelmi bírság alkalmazásának mellőzésével való lezárását. 

A pénzügyi vállalkozás a fentiekben előadottakra kimentési okként nem hivatkozhat tekintettel arra, hogy a kérelmezővel szembeni követelés engedményezése nem mentesíti a szolgáltatókat az MNB tv.-ben rögzített kötelezettségeinek teljesítése alól. Az MNB tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel. Így a Felügyelet a bírság kiszabása mellett a határozat rendelkező részében az együttműködési kötelezettség mindenkori teljesítésére is felhívta a pénzügyi vállalkozást.

A Central Finance Zrt-nél (székhely: 8800 Nagykanizsa, Petőfi utca 1.) szintén 2022. május 20-án indult célvizsgálat és az együttműködési kötelezettség betartásának ellenőrzésére irányult. A lefolytatott célvizsgálattal az MNB azt vizsgálta, hogy a szolgáltató a 2022. március 7. napján tartott meghallgatásról való távolmaradását alapos indokkal kimentette-e, előterjesztett-e válasziratot. A pénzügyi vállalkozás a vizsgálat során azt nyilatkozta, hogy a Testület értesítésében szereplő meghallgatás időpontja adminisztrációs hibából kifolyólag a rendszerében nem került rögzítésre, amely miatt nem biztosított képviseletet azon. Előadta, hogy a meghallgatáson történő részvétel elmulasztásáról történő tudomásszerzést követően, soron kívül terjesztett elő válasziratot, ennek kelte 2022. március 11. napja. Hivatkozott arra, hogy korábban minden alkalommal részt vett a Testület előtt folyó meghallgatásokon, valamint válasziratait a szabályoknak megfelelően és időben előterjesztette. Nyilatkozta azt is, hogy a távolmaradása ellenére utóbb egyezséget kötött az érintett kérelmezővel, erre 2022. április 4. napján a folytatólagos meghallgatáson került sor, mely egyezség alátámasztásának igazolására a megküldte a végrehajtó által kiállított „Részletfizetés megállapítása végrehajtási ügyben” elnevezésű iratot. Ennek tanúsága szerint a pénzügyi vállalkozás és a kérelmező között létrejött egyezség során a pénzügyi vállalkozás által engedélyezett részletfizetés a végrehajtási eljárásban is rögzítésre került.

A szolgáltató hivatkozásai és érvei az elkövetett jogsértés kimentésére azonban nem voltak alkalmasak. A pénzügyi vállalkozás a Testület által küldött, meghallgatásról szóló értesítést átvette, ennek ellenére a meghallgatáson nem biztosított képviseletet és határidőben válasziratot sem küldött. A pénzügyi vállalkozást a rendszerében felmerült és hivatkozott adminisztrációs hiba nem mentesíti a jogszabályi rendelkezésben foglalt együttműködési kötelezettség alól, így bírság kiszabásának helye volt.