Matolcsy György
Elnök
A 2024-es esztendő különleges év a Magyar Nemzeti Bank számára, hiszen az ország jegybankja idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját. A független nemzeti bank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma. Nem véletlen, hogy már a reformkori országgyűléseken, valamint az 1848-as forradalomban meghirdetett 12 pontban is követelték a létrehozását. A végül 1924-ben életre hívott, a pénzügyeket szabályozó és felügyelő önálló Magyar Nemzeti Bank hazánk egyik legstabilabb és legnagyobb tekintéllyel bíró nemzeti intézményévé vált. A jegybank első évtizede meghatározta a következő éveket is, hiszen az olyan kiváló emberek, mint Popovics Sándor fektették le az I. világháborún átesett ország gazdasági talpra állásának alapjait.
Az elmúlt évszázad alatt hazánk központi bankját sem kerülték el a magyarságot sújtó történelmi viharok, de az MNB munkatársai és vezetői minden időben lelkiismeretesen tették a dolgukat. Száz év alatt hatalmas szakmai tapasztalat gyűlt össze, amit az MNB jelenlegi vezetése az ország javára fordít. Ahogy az MNB első tíz éve megalapozta az azt követő évtizedet, úgy az utolsó, mögöttünk álló évtized is a jegybankkal válhatott sikeressé. A Magyar Nemzeti Bank száz esztendeje a helytállás évszázada, a nemzet szolgálata és a töretlen munka Magyarország gyarapodásáért.
Ünnepeljük tehát együtt a jegybank centenáriumát, hiszen az MNB mindannyiunké, mert mindannyiunkért, nemzetünk és hazánk jövőéért dolgozunk.
Miután Popovics Sándor, az MNB első elnöke letette hivatali esküjét, a magyar jegybank pedig megkezdte működését. Az alapkamatot 10%-ban határozták meg. A koronát az angol fonthoz kötötték: 1 angol font 346.000 papírkoronát, 1 arany korona pedig 17.000 papírkoronát ért.
A Budapesti Áru- és Értéktőzsdén megkezdődött az MNB részvényeinek jegyzése.
(Fotó: Fortepan / Fortepan)1925
Bevezetésre került a Pengő, a kibocsátásakor 1 kg arany értéke 3800 pengő volt.
Az MNB részvényese lett a Nemzetközi Fizetések Bankjának. Az MNB június 25-én a BIS 4000 részvényét vette át nyugdíjalapja részére.
Bevezették az aranypengőt, amely lényegében elszámolási egységként létezett, s minden pénzügyi kötelezettséget aranyban rögzítettek. Egy aranypengő egyenlő maradt 0,26315789 gramm tiszta arannyal.
A pénzintézeteknek 1932. június 11-től havonta kell jelenteniük pozícióikat a Magyar Nemzeti Banknak.
(Fotó: Fortepan / Gali)1932
A kormány megtiltotta a magán-aranyügyleteket, korlátozta az aranyra vonatkozó jogügyleteket és az aranykészletek felhalmozását.
1938. április 9-én életbe lépett a külföldiek valuta-bejelentési kötelezettsége.
1944. november 4-én a közeledő front miatt megkezdődött az MNB apparátusa áttelepítése Veszprémbe. Decemberben a Pénzjegynyomda és a Pénzverő üzemei is beszüntették működésüket.
(Fotó: Fortepan / Merza József) 1944
Januárban megérkeztek Spital am Pyhrn-be az MNB aranykészletét, iratait, munkatársai egy részét és az őket kísérő családtagokat szállító vasúti szerelvények. Az értékeket az Egyesült Államok hadserege május 15-én Frankfurt am Main-ba szállította.
1946. augusztus 1-én bevezették az új valutát, a forintot. Névleges aranytartalmát 0,07575 grammban határozták meg. 1946. augusztus 6-án az Egyesült Államok visszaszolgáltatta az MNB nemesfémkészleteit.
Megjelent az 1947. évi XXX. törvény a bankok államosításáról.
(Fotó: Fortepan / UVATERV) 1947
1948. január 3-án módosították az MNB alapszabályát, amivel gyakorlatilag megszűnt a jegybank függetlensége. Az MNB Főtanácsának 14 tagját innentől a Minisztertanács nevezte ki, a jegybank feletti felügyeleti jogkört pedig a kormány gyakorolta. Átszervezték a bankrendszert is: egyebek mellett a Pénzintézeti Központ banki tevékenységét az MNB folytatta tovább. Bevezetésre került az egyszámlarendszer.
A kommunista hatalom megszüntette a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét és felszámolja az MNB Főtanácsát, valamint az elnöki tisztséget is. A vezérigazgatót 1949. augusztus 30-tól a pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács nevezte ki és mentette fel.
(Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr) 1949
A Pénzjegynyomdát állami vállalattá alakították át és leválasztották az MNB szervezetéről.
(Fotó: Fortepan / Székely Tamás)1950
Az MNB országos fiókhálózatának felügyeletét és irányítását 10 területi iroda vette át. Ebben az időben 134 fiók működött, a jegybank alkalmazottainak létszáma pedig 8-9 ezer között volt.
(Fotó: Fortepan / UVATERV) 1952
1956. november 10-én hatályba lépett az 1956. évi 23. sz. törvényerejű rendelet az MNB feletti felügyelet gyakorlásáról, így innentől kezdve a jegybank működését a pénzügyminiszter felügyelte és a kinevezési hatáskörök is ennek megfelelően módosultak.
(Fotó: Fortepan / Nagy Gyula)1956
Megjelent az Economic Bulletin of the National Bank of Hungary c. kiadvány első száma, valamint ennek orosz nyelvű változata. Az MNB-nek 1949 óta ez volt az első, nyilvános, féléves bulletinje. A kiadvány utolsó száma 1983 májusában jelent meg.
Fokozatosan megszűntek az MNB területi irodái, és létrejöttek a megyei igazgatóságok.
(Fotó: Fortepan / Bojár Sándor) 1960
Bevezették a KGST-országok közötti külkereskedelmi forgalomban alkalmazott elszámolási egységet, a transzferábilis rubelt.
(Fotó: Fortepan / Fortepan)1964
1967. december 17-től az MNB újra részvénytársasági jog szerinti formában kezd működni, alapszabályát a kormány hagyta jóvá, egyben felügyeleti jogot is gyakorolt az intézmény felett. Párizsban megnyílt az MNB első külföldi képviseleti irodája.
Bevezetik az új gazdaságirányítási rendszert és új devizagazdálkodási rendszert foganak el.
(Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ)1968
A kormány 14/1970. sz. rendelete intézkedett a pénzérmék kibocsátásáról, amelyet az 1967. évi 36. sz. tvr. - a bankjegyeken kívül - az MNB jegybanki feladatkörébe utalt.
Az MNB 1974. április 26-án megtartott évi rendes közgyűlése egybeesett a jegybank ötvenéves jubileumával. Megnyílt az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteménye.
Az MNB-ben Innovációs Alap létesült a magyar találmányok és innovációk szponzorálására és finanszírozására. Ez volt az első kockázatitőke-társaság, és 1985-ben INNOFINANCE néven, 500 millió forint alaptőkével önálló pénzintézetté alakult. Az MNB a valutaárfolyamok kiszámításához bevezette a valutakosár-módszert.
Az MNB egységes árfolyamot vezetett be. A hivatalos devizaárfolyam-lapon 18 konvertibilis deviza és a transzferábilis rubel, a valutaárfolyam-lapon pedig 22 konvertibilis valuta árfolyama jelent meg. Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (IBRD).
Az MSZMP Központi Bizottságának határozata kimondta, hogy az MNB-ben külön kell választani a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat és meg kell kezdeni a kétszintű bankrendszer kialakításának előkészületeit. A döntés nyomán a következő két évben a hitelezési területen szimulálták a kétszintű bankrendszert.
(Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán) 1984
Magyarország tagja lett a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (International Finance Corporation, IFC). Megalakult a külföldi részvétellel működő magyar bank, a Citibank Budapest Rt., részvényei 80%-ban a Citibank Overseas Investment Corporation, 20%-ban a Központi Váltó és Hitelbank Rt. (CW Bank) tulajdonában voltak.
1987. január 1-én negyven év után újra létrejött a kétszintű bankrendszer. Az MNB hitelezési részlegéből kiválva, megkezdte önálló működését a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamennyi részvénytársasági formában.
Megalakult az Elszámolásforgalmi Központ Rt. az MNB és a kereskedelmi bankok részvételével, s megkezdődött a zsírórendszer technikai kiépítése.
1989. október 29-én megjelent a Minisztertanács rendelete a banktevékenység folytatásának bankfelügyeleti feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről.
(Fotó: Retörki) 1989
Negyven éves szünet után újra megnyílt a Budapesti Értéktőzsde, az értékpapírtörvény március 1-jén lépett hatályba. A Köztársasági elnök Surányi Györgyöt nevezte ki az MNB elnökévé.
(Fotó: MTI) 1990
A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét és újraszabályozta feladatkörét. Antall József miniszterelnök javaslatára Bod Péter Ákos lett az MNB elnöke.
(Fotó: Fortepan / Szigetváry Zsolt)1991
Az MNB-ben első alkalommal adták át a bank elnöke által alapított, Popovics Sándorról elnevezett szakmai díjat. Az elismerő kitüntetést Lámfalussy Sándor, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vezérigazgatója és Bácskai Tamás, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. oktatási igazgatója kapta.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank etikai kódexe. Bod Péter Ákos benyújtotta a lemondását.
Megalakult az Államadósság Kezelő Központ, az MNB pedig áttért a csúszóárfolyam-rendszerre és új pénzforgalmi jelzőszámokat vezetett be. A köztársasági elnök Horn Gyula miniszterelnök javaslatára Surányi Györgyöt nevezte ki az MNB elnökévé.
Magyarország az OECD 27. tagja lett. Életbe lépett az 1995. évi XCV. törvény a devizáról, amely gyakorlatilag konvertibilissé tette a forintot a lakosság számára. A devizakódex értelmében az MNB lett a devizahatóság. Létrejött az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (APTF), mely az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet összevonásával született meg.
Az MNB a Magyar Pénzverő Rt. és a Pénzjegynyomda Rt. 100%-os tulajdonosa lett.
Megkezdte működését az Európai Központi Bank. Megjelent az MNB új negyedéves kiadványa, a „Jelentés az infláció alakulásáról”, valamint angol nyelvű változata, a Quarterly Report on Inflation.
Az Európai Unió 11 tagállama bevezette a közös európai valutát, az eurót. A forintárfolyam megállapításához használt valutakosár összetétele 70%-ban euróra és 30%-ban USD-re változott. A külső adósság menedzselése az MNB-től átkerült az Államadósság Kezelő Központhoz.
Az Országgyűlés 2000. április 1-jei hatállyal létrehozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Megkezdődött a monetáris politika jelenlegi kereteinek több lépcsőben történő kialakítása, a csúszó leértékelés 2001-ben megszüntetésre került. A Köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Járai Zsigmondot nevezte ki az MNB elnökévé.
Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozik az Európai Unióhoz, az MNB pedig a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjává vált.
Bulgária és Románia is az EU tagjává vált, Szlovénia bevezette az Eurót. A Monetáris Tanács 2007-től havonta ülésezik, a Köztársasági elnök Simor Andrást nevezte ki az MNB elnökévé.
A Köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Matolcsy Györgyöt nevezi ki az MNB elnökévé. Az új elnök kezdeményezésére elindult a Növekedési Hitelprogram (NHP) a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése érdekében. A PSzÁF beolvad az MNB-be, megalakul a Pénzügyi Stabilitási Tanács.
Az MNB dönt az önfinanszírozási koncepcióról és a monetáris politikai eszköztár megújításáról. A program célja, hogy a bruttó külső adósság mérséklésén keresztül csökkenjen az ország külső sérülékenysége, illetve erősödjön a pénzügyi rendszer stabilitása. Megkezdődik a forintbankjegyek cseréje új, korszerű biztonsági elemekkel rendelkező bankjegyekre.
Az MNB több mint két évtized után hazaszállította Londonból Magyarország aranytartalékát, majd 2018 októberéig a teljes állományt tízszeresére növelte. Az aranykészlet 3,1 tonnáról 31,5 tonnára nőtt.
A Köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára újabb hat évre Matolcsy Györgyöt nevezte ki az MNB elnökévé. Lezárult a bankjegycsere-program, a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése érdekében pedig az MNB elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP).
Az MNB számos intézkedéssel és javaslattal segítette a Covid-19 világjárvánnyal összefüggő pénzügyi válság enyhítését. A jegybank megerősítette a bankrendszer likviditását, hitel és törlesztési moratóriumot kezdeményezett, emelte a devizatartalékokat, kibővítette az NHP-t.
Az MNB a 2018-as tízszerezés után ismét jelentősen növelte Magyarország aranytartalékát, ezúttal 31,5 tonnáról 94,5 tonnára. A jegybank mandátumát Európában elsőként a környezeti fenntarthatóság előmozdítására is kiterjesztették. Megkezdődött az MNB székházának teljes rekonstrukciója, a jegybank átköltözött a Krisztina krt. 55. sz alatti épületbe.
(Fotó: MTI) 2021
Az MNB felújította az egykori Postapalotát, ahova a Felügyelet költözött be. A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is a megújult Széll Kálmán téri épületben nyitotta meg kapuit.
(Fotó: Építészfórum) 2022
Az egészségügyi válsághelyzet és az orosz-ukrán háború okozta energiaár-robbanás a 70-es évekhez hasonló inflációs hullámot okozott. Az MNB minden eszközét bevetette az infláció elleni küzdelemben, és 2023 végére sikerült újra 10 százalék alá szorítani az inflációt.
(Fotó: MTI) 2023
A Magyar Nemzeti Bank fennállásának 100. évfordulóját ünnepli.
Copyright 2021, Magyar Nemzeti Bank
