George Friedman ékesszólóan érvel amellett, hogy az elmúlt 150 évben három ötvenéves (negyven plusz tíz éves) ciklus volt megfigyelhető a világgazdaságban (Geopolitical Futures, 2021. szeptember 24.). Három mintapéldája az Egyesült Államok 1890 és 1930 között, Japán 1950 és 1990 között, valamint Kína 1980 és 2020 között.
Friedman alapvetése egyszerű és meggyőző. Az olcsó munkaerőnek és a termelési innovációnak köszönhetően mindhárom ország alacsony költségű termékeket gyártott a gazdag nemzetek fogyasztásának fedezésére. Negyven év után a gazdag vásárlók már nem tudták vagy nem akarták megvenni termékeiket, ezért ezt a 40 éves sikeres időszakot tízéves szerkezetváltás követte.
Friedman viszont nem jött rá a 40+10 éves ciklusok kialakulásának az okára. Mi van akkor, ha a ciklus hosszabb, és 60 éves időszakot fed le? Valójában három húszéves miniciklus 60 évet tesz ki, mert a szerkezetváltás egy helyett két évtizedig tart.
Kondratyev hatvanéves üzleti ciklusainak világába a nemzeti gazdaságok beruházási mintái alapján léptünk be. Ezek a belső ciklusok végül a három nagy ország esetében kiterjedni látszanak a világgazdaságba, globális mintát alkotva.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Válasz a „How the Global Economy Works, or Seems To” (Hogyan működik, vagy látszik működni, a világgazdaság) című cikkre.