Véletlen egybeesésnek tűnik, hogy az európai gázárak az elmúlt hónapokban több tényező eredményeképpen erősen emelkedtek. Az alacsony tartalékszint, a szűkös orosz kínálat, az Északi-tenger szélcsendes időjárása, Kína szénigénye, a folyékony gáz iránti ázsiai kereslet és az európai karbonkvóták áremelkedése együttesen hatalmas mértékű földgázár-növekedést okozott (The Economist, 2021. szept. 20).
De nem csak véletlen egybeesésről van szó. A jelenlegi energiaválsághoz hozzájárul a kereslet és a kínálat, a szabályozás hiánya és a túlszabályozás, az EU gyengesége, és egyes nagy tagországok energiaszektorának strukturális problémái is.
És ez a miniválság mindenekelőtt az alternatívák hiányának, valamint az európai gazdaság gyenge versenyképességének tudható be. Az Egyesült Államok és Ázsia sokkal jobb állapotban került ki a Covid-19 okozta krízisből, mint az EU. A mostani energiaválság csak a 2020-as években várható energiasokkok előszelének tűnik.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Válasz a „What is behind rocketing natural-gas prices?” („Mi áll a földgázárak megugrása mögött?”) című cikkre.