A magyar bankrendszer tőke-megfelelési mutatója 2012 végén megközelítette a 16 százalékot, ami nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít. Az erős tőkeellátottság miatt egy kedvezőtlen makrogazdasági és pénzpiaci forgatókönyve esetén is csak néhány banknál keletkezne kisebb tőkeigény. Ezen bankok tulajdonosai az elmúlt időszakban a veszteségek tőkeemeléssel való pótlásával bizonyították magyar leánybankjaik melletti elköteleződésüket.
A pénzügyi piacok működése zavartalan, és a bankrendszer likviditási helyzete is megfelelő. A bankok teljesítik a szabályozó által elvárt likviditási követelményeket, sőt túlnyomó részük stresszhelyzetben is elegendő likviditási tartalékkal rendelkezne. A bankrendszer külső finanszírozásra való ráutaltságát jelző hitel/betét arány a jelenleg 110 százalékról 2014 végére 100 százalék alá mérséklődhet, ami - figyelembe véve a bankrendszer eszközoldalának várható alakulását – már csak mérsékelt további alkalmazkodási kényszert jelent.
A nem teljesítő hitelek arányának növekedése 2012 végén mind a lakossági, mind a vállalati szektorban megállt. A lakossági szektorban a jövőben nem várható számottevő további portfolióromlás az állami adósmentő programoknak, különösen az árfolyamgát növekvő kihasználtságának köszönhetően. A vállalati szektorban 2012 végén csökkent a nem teljesítő hitelek aránya, ugyanakkor itt még nem beszélhetünk trendfordulóról.
Az erős hitelezési képesség ellenére a bankrendszer hitelkínálata továbbra is visszafogott. Az alacsony hitelezési hajlandóság fékezi a gazdasági növekedést, és nem segíti a növekedési fordulatot. A szigorú hitelezési korlátok főként a kis- és középvállalati szegmensben okoznak hitelszűkét. A hitelpiaci zavarokat enyhíti a 2012-ben elkezdett jegybanki kamatcsökkentési ciklus, amely az MNB becslései szerint 1 százalékponttal mérsékelte a vállalati hitelállomány visszaesését.
A hagyományos kamatpolitika azonban önmagában nem elégséges a hitelezési trendek megfordításához. A Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramon keresztül is törekszik a bankrendszer túlzott kockázatkerüléséből származó reálgazdasági károk monetáris politikai eszközökkel történő mérséklésére. A program első pillérje lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások szélesebb köre juthasson hitelhez olyan áron, amely a jelenlegi gazdasági környezetben is kitermelhető törlesztési teherrel jár. A feltételrendszer kialakítása - a jelenleginél nagyobb versenyt generálva - egyúttal változásokat is okozhat a vállalati hitelezés piacának szerkezetében. A kkv-szegmensben a program hatásaként már 2013-ban bekövetkezhet a hitelezési fordulat.
Az elmúlt években Magyarország külső eladósodottsága jelentős mértékben csökkent. A Növekedési Hitelprogram második és harmadik pillére azt célozza, hogy az ország adósságszerkezete továbbra is egészséges, a gazdasági stabilitást szolgáló irányban alakuljon át. A második pillér csökkenti a kkv-szektor árfolyamkitettségét. A harmadik pillér az ország külső sérülékenységének csökkentését célozza, a rövid lejáratú külső adósság mérséklése által, ami egyúttal lehetőséget nyújt az MNB nemzetközileg elfogadott mutatók által meghatározott devizatartalék, és a kéthetes kötvényállomány mérséklésére.
Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2013. május)
Budapest, 2013. május 21. Monetáris Tanács