2014 első felében tovább javultak a hazai hitelezési folyamatok az MNB előrejelzésének megfelelően, amelyekhez érdemben hozzájárultak a jegybanki alapkamat-csökkentések, illetve a kkv-szegmensben a Növekedési Hitelprogram (NHP) élénkítő hatása. A kkv-hitelezésnek az NHP-keret emelése és a program meghosszabbítása további támaszt ad. Ugyanakkor a piaci alapú vállalati hitelezésben nem látszik érdemi élénkülés. A bankrendszer összességében még mindig kontrakciósnak tekinthető, nem támogatja kellőképp a gazdasági növekedést, ami jelentős részben a bankok mérlegében lévő kockázatokra vezethető vissza. A kockázatok elsősorban a háztartási devizahiteleken és a kereskedelmi ingatlanhiteleken jelentkeznek, és a válság kitörése óta terhelik a bankok mérlegeit, gyengítve ezzel a hitelezési aktivitást.
A kereskedelmi ingatlanhiteleknél a jegybank által felállítandó eszközkezelő segítheti a portfólió erőteljes tisztítását, mely a bankok számára önkéntes. A kereskedelmiingatlan-szegmensben és a követeléskezelői piacon meglévő jelentős túlkínálat és nyomott kereslet következtében hosszú évekig terhelné a bankok mérlegét ezen kitettség. A Monetáris Tanács döntése alapján az MNB 300 Mrd forint finanszírozást biztosít az eszközkezelő számára kereskedelmiingatlan-hitelek, illetve ehhez kapcsolódó fedezetként elvont ingatlanok vásárlására. Ezzel jelentős terhektől szabadítaná meg a bankokat, ami mérsékelheti a bankrendszer prociklikusságát, ezáltal pedig a monetáris politika hatékonysága javulhat.
A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége, és a tisztességtelen kamat-, díjemelések miatti elszámolás, a „fair bankrendszerre” való áttérés, valamint a forintosítás kezeli. Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek. Az elszámolás a bankrendszer számára azonnali veszteséget okoz, miközben csökkenti a jövőbeni kamatbevételeket. Ezen költségekkel szemben az elszámolással csökken a háztartások adóssága, a tisztességes kamatokra visszaállás pedig tovább javítja törlesztési képességüket, miközben a forintosítás kiszámítható törlesztő-részleteket eredményez. A devizahitelek rendezése lecsökkenti a pénzügyi rendszer forint likviditását, de egyúttal mérsékli a külföldi forrásokra való ráutaltságot. Az intézkedések a versenyt is élénkítik, mind a lakossági forinthitelpiacon, mind pedig a forinti betétpiacon.
A jegybank a devizahiteles rendezés ügyében is aktív szerepet vállal mind fogyasztóvédelmi, mind makroprudenciális szem-pontból az elszámolás és a tisztességes bankrendszer kialakítása során. Előbbi kapcsán rendeletben szabályozza a részletes elszámolási és tájékoztatási módszertant, utóbbi esetén pedig a kamat- és feláremelés objektív kritériumait. Ezen felül az MNB deviza-eladási programot hirdetett, amellyel az elszámolás és a forintosítás során enyhítette a bankok devizafedezési igénye miatti devizapiacra nehezedő nyomást.
Az intézkedések rövidtávon gyengítik a bankrendszer sokkellenálló és hitelezési képességét, de a hazai pénzügyi rendszer elegendő pufferrel rendelkezik ahhoz, hogy a veszteségeket elnyelje, és stabil maradjon. Figyelembe kell venni, hogy a bankrendszer részben ezen kockázatok miatt épített fel korábban jelentős tőke- és likviditási puffereket, amelyek a veszteségek hitelkínálatra gyakorolt hatását tompítják. A bankrendszer stabilitását erősítik a tulajdonosok által az első félévi 150 Mrd forint után, a második félévben tervezett 350 Mrd forint értékű tőkeemelések. A szolvencia stresszteszt alapján, amely az eszközátvilágítás eredményeit is figyelembe veszi, egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén – kezelhető mértékű - összesen 90 Mrd forint addicionális tőkére van szüksége a szabályozói tőkekövetelményeknek való megfeleléshez azon bankoknak, ahol tőkehiány keletkezik.
A problémás eszközök kezelését célzó intézkedések középtávon hozzájárulnak a banki mérlegek tisztulásához, a kockázatok csökkenéséhez, ami felgyorsíthatja a szektorban végbemenő konszolidációs folyamatot. Mindezek eredményeképpen az elkövetkező években egy egészséges, a fenntartható gazdasági növekedést támogató, stabil és jövedelmező bankrendszer alakulhat ki, amely kevesebb, de jobban versenyző és költséghatékonyabb bankokból áll.
A teljes kiadvány elérhető az alábbi linken: