Az integrációval az MNB tágabb információs bázishoz jutott, így javultak a döntés-előkészítés feltételei, ellentmondásmentessé vált a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés. A szélesebb eszköztár révén koordinálttá vált a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők (makroprudenciális felügyelés), s az intézmények egyedi kockázatainak (mikroprudenciális felügyelés) azonosítása, megelőzése, nyomon követhetősége, kontrollja. Így lehetővé vált az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése vagy gyors, eredményes megoldása.
Az új jegybanktörvényt megelőzően konzultatív szervként működő Pénzügyi Stabilitási Tanács az MNB-n belül olyan testületté vált, amely a felügyeleti stratégia meghatározásával, a konkrét hatósági ügyekben való döntéshozatallal, s a pénzügyi szektorra vonatkozó jelentések elfogadásával teljes körű (makroszintű és egyedi intézményi adatokat is tartalmazó) információs bázis birtokában látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelésének feladatát – a pénzpiacok mellett a tőkepiacra, a biztosítási, pénztári szektorokra, illetve a közvetítőkre vonatkozóan is.
A pénzügyi felügyelésnek immár van jövőképe Magyarországon. A PST ugyanis idén nyáron 2019-ig érvényes ötéves felügyeleti stratégiát fogadott el, amely a stabil, versenyző, közbizalmat élvező, s erős jegybank által felügyelt pénzügyi szektor kialakítását tűzi ki célul.
A jegybank korszerűsítette mikroprudenciális felügyeleti eszközrendszerét és módszertanát, amelyek így már érvényesítik az átfogó rendszerkockázati célkitűzéseket, s megfelelnek a megváltozott uniós és hazai szabályozás követelményeinek is (például CRD IV.), illetve reflektálnak a jövő szabályozásai kihívásaira is (például Szolvencia II.).
Az MNB olyan felügyeleti szemléletet alakított ki, amelynek sarokpontjait a következetes, szigorú – a korábbinál magasabb bírságtételeket is jelentő – fellépés, erőteljesen érvényesített szankcionálási politika (amelyben a bírság nem cél, csak eszköz a biztonságos működés, illetve proaktív, ügyfélbarát fogyasztóvédelem megvalósítására), a jogkövetés maximális támogatása, illetve az együttműködő intézményekkel és szervezetekkel való partnerség alkotják.
A hitelintézetekkel kapcsolatos vizsgálatokban az MNB – saját ellenőrzésein túl – együttműködik az Európai Központi Bank átfogó vizsgálatában is (AQR), illetve felkészült az eurózóna egységes felügyeleti rendszerének idén novemberi bevezetéséből adódó hazai feladatokra. A biztosítási piac korábbinál erőteljesebb, proaktívabb felügyeletét jelzi a jegybank által a nyugdíjbiztosítási konstrukciók költségplafonjára vonatkozó ajánlás megjelentetése.
Az elmúlt időszakban az MNB határozottabban lépett fel a fogyasztói jogok érvényesítésért, többek közt az egyoldalú, a fogyasztókra nézve kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítások, a piaci szereplők panaszkezelési gyakorlata, a hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció, s a Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának vizsgálata során. Az MNB az integráció kapcsán kiemelt célként tűzte maga elé a pénz- és tőkepiac integritásának védelmét, a befektetői bizalom erősítését. A PST egyik első döntéseként lefektetésre került a piacfelügyeleti intézkedési és szankcionálási politika, valamint a piacfelügyeleti eljárások kapcsán a kiemelt kommunikációs stratégia (az egyedi ügyek kommunikációjában is megjelenő prevenciós, figyelemfelhívó és tanító célzat). Mindezek nyomán érezhetően erősödött az MNB piacfelügyeleti aktivitása, a jegybank gyors beavatkozásokkal, a társhatóságokkal együttműködve szűri ki a jogosulatlan szolgáltatókat a piacról.
A jegybanki fogyasztóvédelemben a jogszabályok betartatásán túl az MNB a „fair” pénzügyi szolgáltatói magatartást is kikényszeríti a szolgáltatóktól, s súlyt helyez a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok fokozott védelmének fontosságát. A pénzügyi tudatosság fejlesztése, a tájékoztató tevékenység megerősítése érdekében markánsan kettévált az MNB-n belül a fogyasztóvédelmi hatósági, illetve – új szervezeti egységként a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ létrehozásával – a pénzügyi tudatosság fejlesztésének feladata.
Az MNB a fogyasztói panasztételi lehetőséget ügyfélszolgálatán túl a megyeszékhelyek kormányablakaira is kiterjesztette, a fogyasztói tudatosság erősítésére pedig a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatban, illetve az újonnan kiépülő, a jegybank által pályázati rendszerben támogatott Civil Hálóban, azaz az együttműködő nonprofit pénzügyi érdekvédelmi szervezeteknél is mód van.
A fogyasztói tudatosság erősítését szolgálták a jegybank által kiadott figyelmeztetések, az új közérthető panasztételi nyomtatvány kiadása, az MNB „Pénzügyi navigátor” elnevezésű tájékoztató kiadványsorozatának megtervezése, a közoktatás keretén belül a pénzügyi képzés támogatása, illetve a közgazdasági képzés támogatásának megújítása. Megújult a Pénzügyi Békéltető Testület is, amelyre eddigi feladatain túl – a nemrég elfogadott elszámolási törvény előírása alapján – jelentős szerep hárul a tisztességtelen kamatemelés és az árfolyamrés alkalmazása miatt visszajáró összeg törvényes, pontos elszámolásának biztosításában is.
Egységes szemlélet a jegybank felügyelési tevékenységében
A pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítése az MNB és a PSZÁF integrációját követően
Magyar Nemzeti Bank