Az elmúlt időszakban megszaporodott azoknak a (névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem minősülő) emlékérmeknek a kereskedelmi forgalomban való előfordulása, amelyek az MNB által kibocsátott (névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköznek minősülő) emlékérmékkel tematikájukban, képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak. A hasonlóság miatt ezek az emlékérmek a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetők az MNB által kibocsátott emlékérmékkel. Az éremkibocsátás és -forgalmazás során a törvényes fizetőeszköz jellegre utaló „érme”, „emlékérme” szavak használata is alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.
Az MNB-hez több bejelentés érkezett továbbá olyan kereskedelmi ajánlatokról, amelyekben az MNB által kibocsátott, de valamilyen eljárással (például aranyozással) módosított forgalmi érméket kínálnak eladásra, különleges kibocsátású érmeként. Mivel a módosítás az érmén szereplő névértéket, a „forint” és a „Magyarország” feliratot jellemzően nem érinti, azok láthatóak maradnak, a vásárlók – tévesen – azt hihetik, hogy ezen érméket az MNB a kereskedelmi hirdetésben szereplő formában bocsátotta ki.
Az MNB a kialakult helyzet elemzése alapján indokoltnak tartotta, hogy pénzkibocsátási jogának, valamint a törvényes fizetőeszköznek minősülő emlékérméknek, forgalmi érméknek a védelme, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok visszaszorítása érdekében a vonatkozó jogi szabályozás módosítására irányuló lépéseket tegyen. Ennek eredményeként 2014. november 1-jén hatályba lép az érmeutánzatok készítéséről szóló új MNB rendelet, amely a korábbiaknál szigorúbb szabályokat vezet be az érmeutánzatnak minősülő tárgyak – így például az érmek, emlékérmek – készítésére, kereskedelmi forgalmazására vonatkozóan. A 36/2014. (IX. 25.) MNB rendelet alapján 2014. november 1-től TILOS:
- az MNB által kibocsátott emlékérmével vagy forgalmi érmével összetéveszthető vagy azokhoz képi megjelenésében hasonlító utánzatot készíteni,
- az MNB által kibocsátott emlékérme tematikájával azonos tematikájú utánzatot készíteni, az adott emlékérme kibocsátásától számított egy évig; fém alapanyagból az egy év leteltét követően sem készíthető emlékérméről utánzat az MNB hatósági engedélye nélkül,
- fémből a „forint” feliratot és értékjelzést egyidejűleg, valamint a „Magyarország” feliratot tartalmazó utánzatot készíteni,
- a forint forgalmi érmék méretéhez hasonló méretekkel rendelkező, valamint a forintérmék alapanyagával megegyező fémötvözetekből utánzatot készíteni,
- kereskedelmi célból a forintérmék egyedi képi elemeit módosítani, így például befestett, aranyozott forintérméket árusítani,•az érmeutánzaton és az érmeutánzathoz kapcsolódóan bármely formában (például a csomagoláson, a hirdetésekben) az „érme”, „emlékérme” kifejezést használni.
Az utánzatkészítésre vonatkozó szabályok betartását az MNB kiemelt figyelemmel kíséri. Az előírások megsértésének gyanúja esetén az MNB jogosult hatósági ellenőrzési eljárást indítani, és ha bebizonyosodott a szabályszegés, az érintettekkel szemben szankciókat alkalmazni.
A tiltott, valamint az MNB engedélye nélkül illetőleg az MNB engedélyével készíthető utánzatokkal kapcsolatban bővebb információ, továbbá a 36/2014. (IX. 25.) MNB rendelet teljes szövege megtalálható az MNB honlapján a Bankjegy és érme oldalon.
MAGYAR NEMZETI BANK