Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője a brókerügyek kapcsán tegnap elhangzott állításával – a helyzet meg nem értésén vagy a tudatos zavarkeltés szándékával - azt a hamis látszatot igyekszik kelteni, mintha a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél (befektetési szolgáltatónál) feltárt visszaélés a felügyeleti tevékenységet ellátó Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (kibocsátó) részére engedélyezett kötvényprogramjával ok-okozati összefüggésben állna.
A valóság ugyanakkor az, hogy a befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélésnek nincs köze a mindenkori felügyelet által – 2007 óta - évről évre jóváhagyott kibocsátási tájékoztatón alapuló legális kötvényprogramhoz. A visszaélés – a vizsgálat jelen állása szerint – azáltal valósulhatott meg, hogy a befektetési szolgáltató a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek nagy összegben hamis igazolást állíthatott ki, s a valóságban nem keletkeztette meg a kötvényt, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett.
A befektetési szolgáltató tehát azt a látszatot keltette, mintha az embereknek a pénzükért cserébe értékpapírt (ez esetben Quaestor kötvényt) helyezett volna el a nála megnyitott értékpapírszámlán. Ugyanakkor a valóságban csak átvette az emberek pénzét, de valós értékpapírt nem adott cserébe. Fontos tehát tisztán látni, hogy ezen visszaélésnek, azaz nem létező értékpapír hamis igazolások útján, a befektetők és a hatóságok megtévesztésével történő értékesítésének nincsen köze ahhoz, hogy egy egyébként legális, tehát a felügyelet által engedélyezett formában lett volna lehetősége a kibocsátónak tényleges kötvényt kibocsátani, a befektetési szolgáltatónak pedig azt értékesíteni.
A kibocsátó 2007-ben szerzett első ízben felügyeleti engedélyt nyilvános kötvénykibocsátásra, az engedélyezett keretösszeg már ekkor 50 milliárd forint volt. 2007-től kezdve a kibocsátó minden évben rendelkezett engedélyezett kötvényprogrammal. A kibocsátó összes jogszerűen – tehát a felügyeleti engedélyen alapuló - kibocsátott kötvényállománya ma mintegy 58 milliárd forint, mely összeg a kibocsátási tájékoztató szerint a mintegy 100 milliárd forint konszolidált mérlegfőösszegű Quaestor-csoport finanszírozását szolgálta.
A gyanított visszaélés ugyanakkor nem a jogszerű kötvényprogram keretében, hanem nem létező kötvények nagy tömegű „értékesítésével” történhetett meg. Utóbbiaknál a befektető úgy tudta, hogy kötvény vásárolt, de valójában nem kapott papírt a pénzéért.
A visszaélést a felügyeleti feladatokat átvevő MNB feltárta, ugyanúgy, ahogy a 10 éven túlra visszanyúló többi brókerbotrányt is.
Az MNB javasolja, hogy a brókercégek, illetve a hozzájuk kapcsolódó kisbankok ügyei kapcsán érintett ügyfelek, károsultak a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához (tel: 06-40-203-776) forduljanak telefonon, személyesen vagy (elektronikus) levélben, mivel kizárólag itt kaphatnak gyors és hiteles információkat, tanácsot teendőikről. Az MNB honlapján (www.mnb.hu) a fogyasztók minden tudnivalót megtalálhatnak a téma kapcsán, vidéken 11 megyeszékhelyen pedig a jegybankkal együttműködő Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat kirendeltségei (www.penzugyifogyaszto.hu) nyújtanak segítséget.
Az MNB a befektetői bizalom visszaszerzése érdekében halad tovább vizsgálataival, azokat kompromisszumok nélkül és a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatva le fogja folytatni – függetlenül bármilyen politikai vagy más érdekcsoport nyomásgyakorlási kísérletétől. A jegybank egyúttal felszólítja az MSZP-t: viselkedjen felelősen e mostani helyzetben, s ne próbáljon zavart kelteni valótlanságok terjesztésével.