2015. augusztus 25. - Mai számában folytatja a jegybankra vonatkozó valótlan állításait a Magyar Nemzet, amely tegnapi lapszámához hasonlóan - a jegybanktörvény ismeretének hiánya miatt – törvénytelenségre és a jogszabályok megsértésére szólítja fel a jegybankot pénzügyi fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatban.

Az ellenzéki napilap által felvetett konkrét ügyben – a Kúria döntése nyomán – az MNB a teljes pénzügyi intézményi szektor esetében hivatalos formában kezdeményezte a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.-vel azonos vagy tartalmilag azonos szerződési feltételek megszüntetését. A jegybank tehát, a Magyar Nemzet hamis állításaival szemben, nyomon követi a bankok és pénzügyi vállalkozások megtett intézkedéseit, szükség esetén pedig a jogszabályi kereteket figyelembe véve minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz a pénzügyi intézményekkel szerződött fogyasztók érdekeinek védelme érdekében.

Tények cáfolják a napilapban nyilatkozó Varga Istvánnak, az MNB korábbi felügyelőbizottsági tagjának a jegybank fogyasztóvédelmi tevékenységére vonatkozó állítását is. Az MNB közel 2 milliárd forint bírságot szabott ki a költségeiket egyoldalúan tisztességtelenül emelő hitelintézetekre, s fizettette velük vissza az elvonások összegét a fogyasztók részére. A felügyeleti összevonás óta a jegybank összesen 6.067.410.000 forint értékben szabott ki  pénzbírságokat a jogsértő pénzügyi intézményekre. Az MNB ellenőrzi a banki elszámolás, forintosítás teljes folyamatát, ennek kapcsán 16 közérdekű pert indított hitelintézetekkel szemben a fogyasztók anyagi érdekeiért. A jegybank emellett vezető szerepet töltött be az autó- és fogyasztási hitelek forintosításában. Az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eddig 10.082 db elszámolási jogvitával kapcsolatban járt és jár el, de az egyéb fogyasztói jogviták száma is több, mint 20 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest.

A felügyelt intézmények esetében az MNB tárta fel és vonta vissza haladéktalanul a fogyasztók érdekeit és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető intézmények – például a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt., illetve három befektetési brókercég – tevékenységi engedélyét, és tett büntető feljelentést ezek kapcsán. Az MNB korlátozta a befektetési életbiztosítások költségplafonját, számos jogosulatlan pénzügyi szolgáltató további működését akadályozta meg, új eszközként zárolással is biztosítva a fogyasztók ott lévő pénzeit.

A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokon túl a pénzügyi tudatosság fejlesztésére az MNB létrehozta a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központot (PFK), amely többek között tájékoztató kiadványsorozattal, pályázati rendszerben támogatott civil érdekvédelmi szervezetek és a megerősített vidéki Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat segítségével látja el feladatát. A PFK ügyfélszolgálata évi 35 ezer megkeresést és mintegy 8 ezer fogyasztói kérelmet kezel.

A napilap hamis kampányának egyik legjellemzőbb példája, hogy azt a Róna Pétert szólaltatja meg rendszeresen, aki a magyarokat  - már gyermekkoruk óta -  korrupt és csaló viselkedéskultúrájú nemzetként jellemezte. (Magyar Nemzet 2015.július 4. „Róna Péter: Korruptak vagyunk. A magyar korrupció nemcsak bizonyos egyének gaztette, hanem a magyar észjárás természetes következménye.”) Még egy korábban polgári, most ellenzéki laptól is elfogadhatatlan egy teljes nemzet korruptnak nyilvánítása.

A Magyar Nemzet állításával szemben a korábban megjelent valótlan tényközlések miatt az MNB 2015. július 8-án sajtóhelyreigazítási pert kezdeményezett a napilap ellen a Fővárosi Törvényszéken, miután a Magyar Nemzet nem tett eleget a jegybank által kért helyreigazítás leközlésének.

Magyar Nemzeti Bank