Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Törvénysértően utasították el a K&H és a Groupama biztosítók a pótkocsis KGFB szerződések megkötését

nyomtatás

Budapest, 2015. július 3. Az MNB 200 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re és 100 millió forint büntetést a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re, mert jogsértően utasították el az ügyfelek számára a pótkocsikra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett határozataiban kötelezte a K&H Biztosító Zrt.-t és a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t, hogy – ajánlatkezelési, tájékoztatási folyamataik és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéses szabályozási rendszerük átalakításával – a kgfb szerződésekre vonatkozó ajánlatok befogadásának kötelezettségét a jogszabályokkal összhangban teljesítsék minden esetben, így a 10 tonna feletti pótkocsis, félpótkocsis üzembentartók tekintetében is.

A biztosítóknak az ezzel kapcsolatos biztosítási és működési kockázataik csökkentésére át kell alakítaniuk kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereiket, s minderről 2015. szeptember 30-ig belső ellenőri jelentést kell küldeniük az MNB-nek.

A jegybanki intézkedések oka, hogy a K&H Biztosító 2014 novemberében – amikor az érintett üzembentartói kör tekintetében a biztosítási piacon igen kedvező kgfb díjakkal volt jelen –  több ezer pótkocsi, félpótkocsi esetén jogszabályi felhatalmazás hiányában utasította el a kgfb szerződés megkötésére tett ajánlatokat. Előbbieken túl a biztosító egyoldalúan, az ügyfél szándékától függetlenül flottaként kezelte az azonos üzembentartótól legalább öt pótkocsi biztosítására tett ajánlatokat, miközben szerződési feltételeiben kikötötte az ezen gépjárművekre vonatkozó flottaajánlat indokolás nélküli elutasításának lehetőségét. Ennek nyomán ugyancsak több száz kgfb szerződés megkötését utasította vissza.

A Groupama Garancia Biztosító észlelve, hogy a K&H Biztosító által elutasított üzembentartók egyedi szerződéses ajánlataikkal a biztosítót keresik meg, szerződési feltételeiben olyan kiegészítést rögzített, amelynek értelmében a 15 napon belül ugyanazon érintett üzembentartó által öt vagy annál több pótkocsira, félpótkocsira tett ajánlatok flottaszerződésnek minősülnek, és ezek a flottaszerződések csak 2014. december 31-ig – adott esetben akárcsak néhány napig – állhatnak fenn.  Mindemellett több ügyfél 52 járműre tett egyedi szerződéses ajánlatát a biztosító azzal az indokkal utasította el, hogy azok nem felelnek meg az előbbi „kényszerflottásítást” rögzítő szerződéses feltételeinek, illetve a flottákra vonatkozó díjszabásnak.

Előbbiek szerint mindkét biztosító a pótkocsira, félpótkocsira meghirdetett – más biztosítókhoz képest – alacsony díjak által bevonzott üzembentartói kör okozta kockázatokat jogszabálysértő, az ajánlatbefogadási kötelezettség kijátszását eredményező módon kezelte, ahelyett, hogy a kockázatokkal arányban álló és azokat kezelő díjakat időben meghirdette volna.   

 A jogsértés nyomán az MNB 200 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re és 100 millió forintot a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re. A bírság mértékénél a jegybank egyebek mellett figyelembe vette, hogy az üzembentartók szerződéskötési kötelezettségére és a biztosítók ajánlatbefogadási kötelezettségére épített hazai kgfb szabályozási rendszert súlyosan sérti az olyan biztosítói magtartás, amely egy, a biztosító által kockázatosnak/nem kívánatosnak tekintett üzembentartói kör esetén az ajánlatbefogadási kötelezettség szándékos kiüresítését célozza, illetve azt eredményezi. Az ilyen irányú biztosítói szabályozási és ajánlatkezelési rezsim a kgfb piacot, az érintett üzembentartók és az azok potenciális károkozásával érintett személyek érdekeit is súlyosan veszélyezteti, mert elterjedése – a versenytárs biztosítók általi egységes, jogszabálysértő bevezetése – esetén az érintett üzembentartók biztosítatlan vagy állandó biztosítási fedezetkeresési helyzetbe kényszerülnének.

A kgfb rendszere a közbizalomra épül, arra, hogy járműveket üzembentartók közössége úgy vehet részt a közlekedésben, hogy tudja: az általa esetleg okozott kárt nem neki, hanem felelősségbiztosítójának kell megfelelően megtérítenie, illetve hogy károsultként a kára bizonyosan meg fog térülni. E közbizalom biztosítéka, hogy az üzembentartók kgfb szerződés megkötésére kötelesek, míg a biztosítók kötelesek elfogadni az üzembentartók jogszabályszerű szerződéses ajánlatát.

A kgfb művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóknak az állományépítési és kockázatkezelési mechanizmusait a jogszabály adta keretek között és arra figyelemmel kell kialakítaniuk, hogy a kockázatkezelést többek között a folyamatos piacelemzés, kockázatfelmérés és kockázatarányos árképzés, nem pedig jogszabálysértő szabályozási és állománykezelési rezsim útján kell megvalósítaniuk.

Mindezekre figyelemmel a felügyeleti bírság összegének meghatározásánál a jegybank kirívóan súlyos és a piacra jelentős hatású, illetve számottevő kockázatot előidéző, mindezek miatt kiemelkedően magas összegű bírság kiszabását indokoló jogszabálysértésként értékelte a biztosítók magatartását. Azt, hogy a biztosítók a kgfb művelése területén a rájuk vonatkozó normák egyik leglényegesebbikét, az ajánlatbefogadási kötelezettségüket sértették meg, illetve játszották ki, ami alkalmas a kgfb rendszerének és a rendszerrel szembeni közbizalom nagymértékű gyengítésére.