Budapest, 2016. október 27. – A válság rávilágított arra, hogy a bankrendszer stabilitásához rendszerszintű fókuszra is szükség van. Az MNB ezért erős felhatalmazást és megfelelő eszközöket kapott arra, hogy makroprudenciális hatóságként a bankrendszer egésze szintjén megjelenő kockázatokat kezelje. Ezen mandátumának megfelelően a jegybank a jövőben évente megjelenő, nemzetközi összehasonlításban is újszerűnek tekinthető Makroprudenciális jelentést tesz közzé. A jelentés célja, hogy a közvélemény számára bemutassa az MNB által feltárt és kommunikált rendszerkockázatok megelőzésére és kezelésére alkalmazott intézkedéseket, azok hatásmechanizmusait és a piaci szereplők alkalmazkodását. Az eddig bevezetett intézkedések elősegítik az egészséges, fenntartható hitelezést, és erősítik a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességét.
A válság előtt a hazai háztartások túlzott mértékben adósodtak el. Ennek jövőbeli megakadályozása érdekében az MNB 2015-től adósságfék szabályokat alkalmaz. A hitelezést a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató és a hitelfedezeti mutató bevezetése érdemben nem korlátozta; 2015 és 2016 első féléve között mind az új lakáshitelek, mind a fogyasztási célú hitelek folyósított értéke dinamikusan növekedett. A háztartási hitelezési folyamatok egészséges, fenntartható módon, a szabályozói limitektől távol valósultak meg. 2016 első félévében az átlagos jövedelemarányos törlesztőteher 28 százalék körül alakult, ami jóval a szabályozás által előírt, 50 százalékos maximális szint alatt van. Az MNB emellett a hitelfelvevők jövedelmi kifeszítettségének eloszlását is folyamatosan monitorozza annak érdekében, hogy a megfelelő makroprudenciális eszközök esetleges szigorításával időben reagálhasson.
Pénzpiaci turbulenciák esetén a bankrendszer jelentős likviditási és finanszírozási problémákkal szembesülhet. Ennek mérséklése érdekében az MNB négy makroprudenciális eszközt is alkalmaz. A rövid távú stresszhelyzetek esetére megfelelő mértékű likvid eszköz tartását elváró likviditásfedezeti követelmény a már meglévő magas likviditási pufferek miatt nem igényelt érdemi bankrendszeri alkalmazkodást. A bankok többsége a jelenlegi 100 százalékos elvárás felett is jelentős puffereket tart. A stabil devizaforrások aránya és a mérlegen belüli devizális eltérés az ezekre vonatkozó devizafinanszírozás-megfelelési mutató illetve devizaegyensúly mutató szektorszintű értékei alapján szintén megfelelő. Jelentősebb alkalmazkodásra van szükség ugyanakkor szektorszinten a 2017. április 1-jén hatályba lépő, a forint lejárati eltérés mérséklése érdekében bevezetett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra vonatkozó elvárás miatt. A szabályozás hatására három új jelzálogbank alapítása indult meg és 2017 végéig mintegy 340-380 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátása várható.
Az MNB ezen kívül makroprudenciális tőkepufferek előírásán keresztül is biztonságosabbá teheti a bankok működését. Ezek a pénzügyi ciklusok túlzott kilengéseit tompíthatják, vagy a bankrendszer struktúrájából fakadó jelentős kockázatok mérséklésére alkalmasak.
A bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére az MNB 2016. január 1-től alkalmazásba vette az anticiklikus tőkepuffert. Jelenleg azonban nem figyelhető meg túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a jegybank 2016. január 1-től 0 százalékban határozta meg, ami a hitelezés hosszú távú trendjéhez való felzárkózását támogatja.
A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége a fertőzési hatásokon keresztül veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is eredményezhet. Ezért az MNB kiemelt figyelemmel követi működésüket és az érintett nyolc rendszerszinten jelentős hitelintézet számára 0,5-2 százalék közötti többlet tőkepuffer-követelményt ír elő. Ezen tőkepufferek felépítését 2017-től – a nemzetközi szabályozói gyakorlattal összhangban – 4 év alatt, fokozatosan várja el. A 2020-ig tartó alkalmazkodási időszak a pénzügyi stabilitás erősítése mellett támogatja az élénkülő hitelezés kibontakozását is.
A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz a hazai bankrendszerben. Az MNB az ebből fakadó kockázatok mérséklése érdekében rendszerkockázati tőkepuffert vezetett be, amelyet 2017 első negyedév végi adatok alapján, 2017. július 1-től kell megképezni. A tőkepuffer bejelentése óta a bankok jelentős mérlegtisztítást végeztek, a problémás állomány a 2014 harmadik negyedévi 820 milliárd forintról 2016 második negyedévének végére 310 milliárd forintra csökkent. A még rendelkezésre álló alkalmazkodási időszakban a bankok leépíthetik a problémás kitettségeiket és így a rendszerkockázati tőkepuffer képzése alól is mentesülhetnek.