A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége szilárd, külső sérülékenysége a gazdaság sérülékenységével együtt tovább mérséklődött, melynek pozitív hatásai jelentősen felértékelődtek a megnövekedett globális pénzügyi stabilitási kockázatok tükrében. A válság óta legfőbb problémát jelentő, alacsony piaci alapú vállalati hitelezés – várakozásaink szerint – jelentős mértékben javul 2016 folyamán, melyben a Növekedéstámogató Programnak érdemi szerepe lesz. Ugyanakkor az évek óta a bankok mérlegében ragadt jelentős nemteljesítő lakossági és vállalati hitelállomány változatlanul kiemelt kockázatot jelent. A nemteljesítő hitelek rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a bankrendszer megfelelően tudja támogatni a fenntartható gazdasági növekedést.
A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége változatlanul erős, tőkehelyzete pénzügyi és gazdasági stressz esetén is szilárd maradna. A tőkemegfelelés bankrendszeri szinten 20 százalékot tesz ki, a likviditási helyzet pedig a jegybanki intézkedések hatására csökkenő likviditás ellenére is kielégítő marad. A likviditásmérséklő hatást a bankok állampapír-állományának – az MNB önfinanszírozási programjában is ösztönzött - bővülése megfelelően kompenzálta, ami az államadósság növekvő belföldi finanszírozásán keresztül csökkentette az ország külső sérülékenységét is. A bankrendszer sérülékenysége tovább csökkent 2015 második felében a megmaradt lakossági devizahitelek forintosítása, valamint a banki rövid külső források apadása következtében. A bankrendszer és az ország sérülékenységének további mérséklődése jelentősen felértékelődött a megnövekedett globális pénzügyi stabilitási kockázatok tükrében.
Összességében a piaci vállalati hitelezés még 2015-ben sem állt helyre, melyben a bankok óvatossága érdemi szerepet játszott. A vállalati hitelállomány egyedi tételek kiszűrésével is mintegy 2,1 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások hitelezés aktivitására érdemes elsősorban fókuszálni. A KKV hitelezés jobban megragadja a hitelezési alapfolyamatokat, hiszen a szektor adja a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés gerincét, míg a nagyvállalatok könnyen helyettesíthetik belföldi banki hiteleiket, ráadásul magas a koncentráltság a nagy hitelméretek miatt, így egy-egy ügylet jelentősen torzíthatja a hitelezési statisztikákat. A kis- és középvállalkozások hitelállománya 2015 második felében tovább bővült, mégpedig éves összevetésben 3,6 százalékkal. Az MNB 2016 elején elindította Növekedéstámogató Programját, mellyel célja a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállítása. A programhoz kapcsolódó kkv hitelezési vállalások alapján 5 és 10 százalék között bővülhet a kkv hitelállomány 2016 és 2017 folyamán, így a piaci alapú vállalati hitelezés várakozásaink szerint helyreáll.
A lakáshitel-piac és az ingatlanpiac számottevően élénkült 2015 második féléve során, amely a lakásárak jelentős mértékű emelkedése mellett a piaci forgalom megugrásában is tükröződött. Ugyanakkor a piac meglehetősen szegmentált, a fővárosi használt lakások részpiaca jelentette az élénkülés motorját. Keresleti oldalon jelentős élénkülés látszik a növekvő foglalkoztatottság, emelkedő reáljövedelmek és az alacsony kamatkörnyezet hatására. Mindez széles körben eredményezhet megugró keresletet. Ezt tovább támogatja, hogy a lakásárak nominálisan csupán a tíz évvel ezelőtti szintjükre emelkedtek vissza. A keresletet tovább fűtheti a befektetési célú igény, az alacsony kamatkörnyezetben ugyanis a visszatekintő ingatlanpiaci hozamok vonzóak. A kínálatot nézve az új lakások építése azonban továbbra is igen visszafogott, mind historikus, mind pedig nemzetközi összehasonlításban, amely piaci súrlódásokhoz és feszesebbé váló ingatlanpiachoz vezethet. A kiterjesztett Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az áfa-csökkentés 2016-tól a keresletet az új lakások felé terelheti, segítve egyúttal a kínálat alkalmazkodását is. A lakásárak dinamikus emelkedése és az új lakáshitelek volumenének növekedése jelenleg nem tekinthető túlzott mértékűnek, amiről a már felállított jegybanki makroprudenciális védőháló is gondoskodik. Mindazonáltal a piaci súrlódások és kívülről érkező impulzusok miatt a jegybanknak szoros figyelemmel kell követnie az ingatlanpiacon zajló folyamatokat és a lakáscélú hitelezést.
A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás jelenleg a bankrendszerben. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) összességében 35 ezer – nehezebb szociális helyzetben lévő – nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, ugyanakkor még ezután is mintegy 130 ezer nemteljesítő jelzáloghitel-adós, vagyis az adósok közel negyedének helyzete rendezetlen marad. E körben jelentős átstrukturálási tartalékok vannak, mivel az adósok kétharmada rendelkezik bevallott jövedelemmel, míg több mint 40 százaléka részlegesen törlesztett is, de nem eleget ahhoz, hogy kikerüljön a nemteljesítő kategóriából. A nemteljesítő adósok korábbi alacsony együttműködési hajlandósága javul a kilakoltatási moratórium megszűnésével, ami kulcsfontosságú a sikeres megoldáskeresésben. A fenntartható átstrukturálások kiaknázása érdekében az MNB ajánlást adott ki a hitelintézetek számára, amely részletesen meghatározza a nemteljesítő adósok és a bankok közötti együttműködés, ideértve a fenntartható megoldások minimálisan elvárt kereteit. A jegybank továbbra is szorosan nyomon követi az MNB ajánlás hatását és vizsgálja további ösztönzők alkalmazásának szükségességét.
A vállalati nemteljesítő hitelek esetén egy nagybank szanálása számottevően csökkentette a teljes bankrendszeri arányt, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig jelentős problémás kereskedelmiingatlan-hitel kitettség található a bankok mérlegében, amelyek tisztítási rátája az elmúlt években igen alacsony volt. Előretekintve a kereskedelmiingatlan-piac, valamint a kapcsolódó problémás hitelek iránti piac élénkülése segíti a banki mérlegek tisztulását. A bejelentett jegybanki ösztönző lépések kiemelt szerepet játszanak a rossz eszközök piacának élénkülésében, mind keresleti, mind pedig kínálati oldalon.
A bankrendszer jövedelmezősége már a tavalyi évben pozitív tartományba került, míg a fiskális terhek csökkenése, a hitelezési aktivitás bővülése és a költséghatékonyság javulása mentén 2016-ban és 2017-ben 6-8 százalék körüli sajáttőke-arányos megtérülés (RoE) jellemezheti a szektort az alacsony kamatkörnyezet ellenére. Középtávon tovább javulhat a profitabilitás, és elérheti a 10 százalékot a növekvő tőkekövetelmények mellett is, de ehhez szükséges a rossz portfóliók kitisztítása és a bankrendszeri konszolidáció folytatódása és ezáltal a költséghatékonyság további javulása. Ezen irány alkalmas annak eléréséhez, hogy a bankrendszer megfelelően tudja támogatni a fenntartható gazdasági növekedést hosszú távon.