Budapest, 2016. október 3. – Magyarország külső egyensúlyi mutatói 2016 második negyedévében is kedvezően alakultak. A folyó fizetési mérleg éves többlete tovább emelkedett, míg a külső finanszírozási képesség magas szinten, a GDP 7,5 százalékán stabilizálódott. A külső adósságráták mérséklődésével párhuzamosan csökkent a rövid külső adósság is, és a devizatartalék továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet. Az adatok revíziójának hatására 2015-ben a korábban jelzettnél magasabb lett a külföldiek közvetlentőke-befektetése, ami a hosszabb távú növekedés kontextusában is javítja a hazai folyamatokról alkotott képet.
2016 második negyedévében a külső finanszírozási képesség a GDP 7,5 százalékát tette ki. A magas szinten stabilizálódó külső pozíció a külkereskedelmi többlet emelkedésének, a jövedelemegyenleg javulásának és az EU-transzferek csökkenésének eredőjeként alakult ki. Az import növekedését meghaladó exportbővülés, illetve a visszafogott energiahordozó-árak miatt javuló cserearány is támogatta a külkereskedelmi többlet emelkedését, ami így megközelítette a GDP 10 százalékát. A jövedelemegyenleg hiánya a csökkenő külső adósság és alacsonyabb kamatok következtében tovább mérséklődött.
A második negyedévben gyorsult a nettó külső adósság csökkenése. A mérséklődés szektorális megoszlását jelentősen befolyásolta, hogy a jegybank a devizahitelek forintosításához kapcsolódóan devizalikviditást nyújtott a bankok számára – ennek hatására bankok nettó külső adóssága jelentősen csökkent, míg a konszolidált államháztartásé emelkedett. Emellett is folytatódott azonban az állam bruttó külső adósságának mérséklődése, amihez hozzájárult az EU-hitel utolsó részletének törlesztése, valamint a külföldiek folytatódó állampapír-eladása is. A háztartási szektor továbbra is magas pénzügyi megtakarítása, illetve a lakosság ismét jelentős állampapír-vásárlása a második negyedévben is támogatta az államháztartás külső adósságának csökkenését. Az állam finanszírozási igénye – a bővülő fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódóan nagyobb bevétel, illetve csökkenő kamatkiadás következtében – historikusan továbbra is alacsony.
2016 közepén is folytatódott a nettó és bruttó külső adósságráta mérséklődése: a GDP-arányos nettó külső adósság június végén 23 százalékra, a bruttó mutató 73 százalékra csökkent. A bruttó külső adóssággal párhuzamosan tovább, 20 milliárd euro alá mérséklődött az ország kockázati megítélése szempontjából kiemelt fontosságú rövid külső adósság is. A második negyedévben 24,8 milliárd eurót tett ki a devizatartalék, így továbbra is számottevően meghaladja a befektetők által kiemelten figyelt tartalékmutatókat.