2017. március 17. – Lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának keretében, 27 millió forint értékben a jegybank tulajdonába került a 65 darabos Rakovszky-iratgyűjtemény. A jegybank minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott öt éves letétbe helyezi el a megvásárolt műkincseket, így a gyűjtemény a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába kerül.
A Rakovszky család eredetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag (65 db oklevél) jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 db középkori oklevél adja. A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, melyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének. A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, melyek közül a fentieken (I. Károly, I. Lajos) kívül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Ezen túl nádori, országbírói és hiteleshelyi kiadványok találhatók a középkori anyagban, melyek a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai. Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-ból való. A 65 db dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori oklevélszöveg. A család levéltára 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően - ismeretlen időben és helyen - mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került és az örökösök ajánlották föl megvételre a jegybank Értéktár programjának.
A 27 millió forintért megvásárolt különleges értéket képviselő gyűjtemény a magyar nemzet kulturális örökségének részeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába került. További információ: Rakovszky-gyűjtemény.
Értéktár program
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
Az MNB az Értéktár programmal a világ azon meghatározó jegybankjainak sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak hazájuk kulturális örökségének védelméhez és gyarapításához.
Az MNB Értéktár programjának keretében eddig megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők.