Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Versenyképességi jelentés

nyomtatás

A Versenyképességi jelentés célja, hogy átfogó és objektív képet adjon Magyarország versenyképességéről. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban jelentette meg a Versenyképesség és növekedés című könyvet a hazai versenyképességi folyamatok elemzése és a továbblépési lehetőségek feltárása céljából. A Versenyképességi jelentés a könyvben lefektetett elvek és javaslatok mentén vizsgálja és értékeli hazánk versenyképességi pozícióját. A kiadvány olyan dimenziókat is részletesen vizsgál – például a termelékenység, az emberi erőforrás mennyisége és minősége, a technológiai felkészültség, a szabályozói környezet, a vállalkozói attitűd, vagy a finanszírozási lehetőségek –, amelyek a jegybank hagyományos makrogazdasági elemzéseiben általában kevésbé kerülnek fókuszba, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok alakulása szempontjából. A versenyképesség értékelése céljából több mint 100 mutatót használunk, amelyek több mint 90 százalékban objektív indikátorok.

A jegybank számára azért szükséges a versenyképességi tényezők elemzése, mert azok meghatározzák a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, amelyek visszahatnak a jelenbeli folyamatokra is. Ezek az alapvetően strukturális jellegű területek és tényezők közép- és hosszú távon egyaránt befolyásolják a gazdasági szereplők fogyasztási, megtakarítási és beruházási döntéseit, a gazdaság potenciális növekedését, a pénzügyi egyensúlyt és mindezeken keresztül az elvárt hozamokat, az árszínvonalat és az inflációt is.

Az elmúlt években Magyarországon kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági alapok, de jelentésünk megerősíti a nemzetközi felmérések eredményét, hogy ennek javítása érdekében további lépésekre van szükség. Megtörtént a foglalkoztatási fordulat, a következő fázisban a termelékenység – elsősorban a kkv-k körében történő – növelését, a bérfelzárkóztatást és a munkaerő-tartalék felszabadítását kell célul kitűzni, amelyekhez többek között az atipikus foglalkoztatási formák bővítése és az állami hatékonyság növelése járulhatnak hozzá. A nemzetgazdasági termelékenység növeléséhez az állam elsősorban támogató üzleti és szabályozói környezet kialakításával, a vállalkozások és a munkára rakódó terhek további mérséklésével, valamint az állami bürokrácia csökkentésével járulhat hozzá. A vállalatok finanszírozási lehetőségei számottevően javultak az elmúlt években, de előrelépésre van szükség a bankrendszeri hatékonyság, a működési költségek valamint a digitalizáció területén is.

A magyar gazdaság számára a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke biztosítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Az oktatásban verseny- és piacképes tudást szükséges átadni, amelyek az alapkészségek (beleértve az idegennyelv és számítástechnikai ismereteket, valamint a pénzügyi és vállalkozói alapismereteket) fokozottabb fejlesztését, valamint az élethosszig tartó tanulás és a változó piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás képességét célozzák. Az egészségügy területén a szűken vett finanszírozási kérdéseken túlmutató reformok szükségesek az ellátás minőségének javításához. Hatékonyan javíthatja az egészségügyi állapotot és az egészségesen eltöltött életévek számát, ha nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, például az egészséges életmód ösztönzésén és az elhízás megelőzésén keresztül.

A jelentés továbbá nyomon követi a Versenyképesség és növekedés című jegybanki kötetben megfogalmazott irányok és javaslatok megvalósulását. Értékelésünk szerint a könyvben tett 50 javaslat közül 8 teljesen, vagy nagy mértékben teljesült, további 26 tekintetében pedig történtek előremutató lépések.