Budapest, 2018. február 1. – A mai napon eljárásjogi ügyben – a „kiadmányozás” szó megítélése kapcsán – a Kúria két tanácsa a Magyar Nemzeti Bank és a jogalkotó álláspontjával szemben foglalt állást. Az MNB a Kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. Ugyanakkor, mivel nyilvánvalóan ellehetetlenítené a PST működését, ha a testületi döntéshozatali szervnek évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, ezért a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST ügyrendjében az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át.
A törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműen kifejti, hogy „a törvény a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács a (…) hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen (…).”
A PST tehát a jogszabálynak és a teljesen világos és határozott jogalkotói akaratnak megfelelően alakította ki ügyrendjét, s ebben a kiadmányozási jog delegálását.
A Kúria mai két ítéletével a ”kiadmányozás” szó jelentését kizárólag az okirat (döntés) aláírására vonatkozó jogként határozta meg, holott a – kétségtelenül régies – „kiadmányozás” szó tartalma az értelmező szótár és a világos miniszteri indokolás szerint is ennél bővebb: döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben. Éppen emiatt módosította a jogalkotó – indokolása szerint – az MNB törvényben korábban használt egyszerű „aláírás” szót a döntési jogkört is magába foglaló „kiadmányozás” kifejezésre.
Az MNB a jogszabály, az azzal összhangban lévő miniszteri indokolásban kifejtett világos és pontos jogalkotói akarat és a Kúria ítélete közt lévő ellentmondás feloldása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul, valamint egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériummal.
Magyar Nemzeti Bank