Budapest 2019. december 4. – A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is robusztus, szolvencia stressztesztünk alapján a hazai bankrendszer intézményei egy jelentős negatív makrogazdasági sokkot követően is megfelelnének a tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói elvárásoknak. A bankrendszer működését ugyanakkor belföldi és nemzetközi folyamatok növekvő nyomás alatt tartják, megújulásra késztetve a szektor szereplőit.
Az elmúlt időszakban mind a magánszektor finanszírozásában, mind a lakossági megtakarítások piacán fontos szerephez jutottak az állami és jegybanki programok. Ezzel egy időben a FinTech cégek térnyerésével a pénzügyi szolgáltatások piacán lévő verseny is egyre intenzívebbé vált, és a szolgáltatások minőségére vonatkozó társadalmi elvárások is folyamatosan növekednek. Ezek a kihívások egy olyan alacsony hozamkörnyezetben érik a bankokat, amely nyomás alatt tartja a bevételeiket, és arra ösztönzi őket, hogy növeljék hatékonyságukat akár digitalizációs fejlesztések, akár összeolvadások és felvásárlások révén.
A hazai pénzügyi intézmények egy része nincs felkészülve arra, hogy maradéktalanul megfeleljen a fenti kihívásoknak. A jelenlegi kedvező hazai gazdasági helyzet, az alacsony kockázati költségek és a kimagasló profitabilitás azonban még megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy a bankok képesek legyenek reagálni a változó körülményekre. Azon pénzügyi intézmények azonban, amelyek halogatják az alkalmazkodást (digitális fejlesztések, mobilbankolás, fiókhálózat racionalizálása), nem lesznek képesek teljesíteni a tőlük elvárt jövedelmezőséget, és középtávon kiszorulhatnak a piacról.
A 2019. decemberi Pénzügyi stabilitási jelentésben az aktuális bankrendszeri folyamatokkal és kockázatokkal kapcsolatos főbb megállapításaink a következőek.
A globális makrogazdasági környezetet az elmúlt félévben mélyülő külkereskedelmi és geopolitikai feszültségek, valamint egyes régiókban növekvő recessziós félelmek jellemezték. Az infláció csökkenésére és a növekedés lassulására reagálva a jelentősebb jegybankok ismét kamatot csökkentettek, és további expanzív lépéseket is bejelentettek. A külső környezet romlása negatívan hat a hazai gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásokra, és így a hazai bankrendszer számára is kockázatot jelent. A hazai gazdaság és a magyar bankrendszer fundamentumai a 2008-as válság kitörése óta rendkívül sokat erősödtek, így a hazai pénzügyi rendszer felkészült a külső környezet romlásából fakadó kockázatokra.
A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege tovább emelkedett 2019 első felében, amiben a magánszektor (háztartások és vállalatok) részére nyújtott hitelállomány dinamikus emelkedése jelentős szerepet játszott. A hitelintézetek háztartási hitelállománya 2018 és 2019. szeptembere között 13,8 százalékkal emelkedett, míg a vállalati hitelállomány szintén jelentősen, az előző év azonos időszakához képest 15,4 százalékkal nőtt. A hitelállomány bővülése a gazdasági fundamentumok erősödése mentén valósult meg, és jelenleg sem volumenét, sem összetételét tekintve nem mutatja a túlfűtöttség jeleit.
A bankok profitabilitása a kedvező hazai konjunktúra közepette nemzetközi összehasonlításban is kimagasló, ami azonban elfedi a szektor egyes strukturális problémáit. A banki jövedelmezőség magas szintjében a válság évei során megképzett értékvesztés visszaírása csökkenő, de továbbra is érdemi szerepet játszott az első félévben. A hazai bankok egy részének a fenntartható jövedelmezőség biztosítása érdekében további hatékonyságjavító intézkedéseket szükséges tennie. Ezt az MNB Bankrendszeri versenyképességi index eredményei is megerősítik, mely szerint a hazai bankrendszer továbbra is lemaradónak számít az európai bankrendszerek között a hatékonyság különböző dimenziói tekintetében.
Az előző jelentésben bemutatott legfontosabb kockázatok továbbra is aktuálisak. A lakáspiac felfutása tovább folytatódott, különösen a fővárosban, ahol közel 22,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018 és 2019 júniusa között. Becslésünk szerint Budapesten továbbra is fennáll a lakásárak túlértékeltségének kockázata. Az ingatlanpiaci folyamatok bankrendszerre gyakorolt hatását azonban limitálja, hogy az ingatlanpiaci változásokra érzékeny banki kitettségek állománya alacsony a szavatoló tőke arányában. A lakossági jelzáloghitel-folyósításokon belül egyre nő a kamatrögzítés hossza, azonban a fennálló állomány nagyobb részét továbbra is éven belül változó kamatozás jellemzi, így az jelentős mértékben ki van téve a kamatkörnyezet változásának. A globálisan alacsony kamatkörnyezet kitolódása mérsékli a változó kamatozású hitellel rendelkező hazai adósok kamatkockázatát, további időt biztosítva a hitelállomány rögzített kamatozás irányába történő fokozatos elmozdulásához.
A hazai bankrendszer működési környezetét jelentősen befolyásolják a 2019 első felében elindított kormányzati és jegybanki programok. A 2019. július 1-től igényelhető babaváró hitel jelentős hitelkiáramlást okozott a nyári hónapokban. A hitelezési dinamika szignifikáns emelkedése és az állami garancia miatt fennálló költségvetési kockázatok miatt e portfólió folyamatos monitoringja indokolt. A 2019. június 1-től jegyezhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kiemelkedő hozam és kedvező visszaváltási feltételei miatt fokozatos átrendeződést okoz a lakossági megtakarítások piacán. A banki látra szóló betétekből történő állampapír-vásárlás a bankok számára egyelőre csak mérsékelt finanszírozási kockázatot jelentett. A MÁP+ visszafoghatja a magánbefektetők keresletét a lakóingatlanok piacán, csillapítóan hatva a lakáspiaci áremelkedés ütemére. Emellett a nyilvános ingatlanalapok iránti érdeklődés mérséklésén keresztül a MÁP+ a kereskedelmiingatlan-piac finanszírozási és befektetői szerkezetére is hatással lehet.
A jegybanki programok mind minőségi, mind mennyiségi szempontból segítik a vállalatok finanszírozását. Az MNB 2019. január elsejével elindította a Növekedési Hitelprogram (NHP) fix konstrukciót, melynek keretében kis- és középvállalkozások kiszámítható törlesztőteher mellett juthatnak hosszú távú forinthitelhez. Az NHP fix konstrukció kihasználtsága szeptember végére meghaladta a 300 milliárd forintot. A vállalati kötvénypiac likviditásának növelése céljából a jegybank 2019. július 1-jétől elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), melynek 300 milliárd forintos keretösszege várhatóan 2020 elejére teljes mértékben felhasználásra kerül.
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes