Budapest, 2021. szeptember 30. – Folyóiratunk megjelenésének huszadik évfordulóját ünnepelve megújul a kiadvány. A megszokott tanulmányok mellett „Jövőképünk” címmel új rovatot indítunk, amelynek első esszéje az euro bevezetésére fókuszál. A megújulás másik fontos lépcsője, hogy „A 21. század kihívásai” és a „Piaci megatrendek” című két új rovatban szakmai cikkek jelennek meg. A szeptemberi kiadványban az első Románia felzárkózását, míg a második az arany jelenlegi szerepét elemzi. A folyóirat egy-egy kiemelt szakmai cikkéről ezentúl podcast készül, ez alkalommal az arany jelenkori szerepéről.

Gottfried Péter esszéjében az euróról értekezik: mivel Magyarország vállalta az euro bevezetését, a kérdés nem az, hogy bevezetjük-e, hanem hogy mikor és milyen feltételekkel. Az elmúlt évek bizonyították az euro válságállóságát, de azt is, hogy önmagában nem garantálja a fenntartható konvergenciát. A magyar stratégia célkeresztjében ezért ne az euro bevezetése álljon, hanem a fenntartható felzárkózás stratégiájához igazítsuk az euro bevezetésének időzítését. Az államháztartási hiány csökkentése, majd alacsonyan tartására mellett, érdemes folytatni a felzárkózást, hogy a bevezetéskor minél nagyobb biztonságot adó versenyképességi szintről indulhassunk.

Tanulmányukban Rádóczy Klaudia és Tóth-Pajor Ákos a magyar tőkepiacon vizsgálják, hogy a befektetők milyen reakciókat adnak extrém esetekben. A Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott 9 leglikvidebb részvény adatain végzett munkájuk során arra a következtetésre jutnak, hogy a magyar tőkepiacon is azonosíthatók az extrém eseményekre adott túlzó mértékű befektetői reakciók. Feltárják továbbá, hogy az extrém eseményeket követően egy kontrariánus stratégia kialakítása nyereséget termelhet a befektetők számára, mivel a vesztes portfóliók az extrém eseményeket követő 21 napos időtávon, legtöbb esetben megverik a piacot.

Gosztonyi Márton tanulmányában a hálózatkutatás eszközeivel tárja fel a Budapesti Értéktőzsdén, 2020-ban kibocsátóként jelen lévő entitások tulajdonviszonyainak hálózatát. A hálózat szimuláció alapú megragadása során nem pusztán a tőzsdén jelenlevő kibocsátók közötti kapcsolathálózat kerül elemzésre, hanem a hálózathoz kapcsolódó, ám a tőzsdén nem jegyzett cégek tulajdonviszonyai is, így a tanulmány teljes egészében kezeli az értéktőzsdéhez kapcsolódó tulajdonosi hálózatot. Az áttekintés hozzásegíthet ahhoz, hogy élesebb képet kapjunk a tőzsdén jegyzett cégek kapcsolódási pontjairól, klasztereiről, amelyek későbbi elemzésekhez adhatnak támpontot.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) díjának változása a társadalom széles rétegét érinti, mértékéről a KGFB-index idei publikálásáig mégsem volt pontos információ. Merész Gabriella, Holczinger Norbert és Nagy Koppány tanulmányában ismerteti az index megalkotásakor figyelembe vett statisztikai és módszertani szempontokat, a hazai KGFB-állomány releváns jellemzőit. Megtudhatjuk azt is, hogy a módszer miként ad teljes képet a piaci folyamatokról, illetve hogyan szűri ki a gépjárműállomány módosulásából fakadó torzításokat. A kár- és adóváltozásokkal korrigált index alapján 2020-ban a díjak és a károk alakulása között szétnyílt az olló.

Plöchl Kata és Obádovics Csilla tanulmányukban aktuális, kiemelt társadalmi területre fókuszálnak az ország nyugati és középső régióiban a CSOK támogatást igénylők vizsgálatával. Az igénylők egyes csoportjait jövedelemük és ingatlanuk értéke alapján azonosítják, részletes jellemzést adva azok családméretéről és ingatlanvásárlási szokásaikról. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek előre-vállalása a legszerényebb jövedelmű, kisértékű ingatlannal rendelkezők körében a legjellemzőbb. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben. A vizsgált fejlett régióban a támogatottak 8 százaléka meglévő ingatlanja mellé egy másikat vásárol.

Kis Katalin szakmai cikkében az elmúlt évtized román gazdasági felzárkózásának előnyeit és hátrányait elemzi. A felzárkózás a gazdaság növekedésénél gyorsabb volt, amihez a dinamikus GDP növekedés mellett a jelentős népességfogyás és statisztikai hatások is hozzájárultak. A gyors felzárkózás azonban az egyensúlyi mutatók romlásához is vezetett.

Banai Ádám, Kolozsi Pál Péter és Ladányi Sándor cikkükben azt mutatják be, miképp változott az utóbbi évszázadokban az arany szerepe, illetve milyen funkciót tölthet be a digitális korban. A szerzők bemutatják tartalékeszköz funkciójának újbóli megerősödését, valamint azon szempontokat, amelyek az arany iránti évezredes bizalom fennmaradását biztosíthatják a pénz 21. századi forradalma során.

A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma a fentieken kívül három könyvismertetést is tartalmaz.

A kiadvány és a podcast megtekinthető a Hitelintézeti Szemle honlapján:

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

Magyar Nemzeti Bank