Budapest, 2024. február 28. – A munkaerőpiac jövője a pénzügyi szektorban címmel rendezett üzleti eseményt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A rendezvény meghívott szakértői az olyan új trendeket, kihívásokat és lehetőségeket járták körbe, mint a jövőtálló munkavállalói készségek, a munkáltatói értékajánlatok fontossága, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésének aktualitásai.
A Magyar Nemzeti Bank, mint a pénzügyi munkaerőpiac egyik meghatározó szereplője, évek óta szembesül annak dinamikus változásával. A szektor előtt álló kihívásokra való felkészülés és a változásokhoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú a siker szempontjából. A közös gondolkodás reményében kezdeményezte a szakértői kerekasztalbeszélgetést, mert a tendenciák azt mutatják, hogy a folyamatos változás munkáltatói oldalon alkalmazkodási kényszert eredményez. A munkáltatóknak a korábbiaknál lényegesen nagyobb rugalmasságot kell mutatniuk mind a foglalkoztatási feltételekben, mind a munkaerő-utánpótlás tekintetében.
Az eseményt Kandrács Csaba köszöntője vezette fel, melyben a jegybank alelnöke rámutatott, hogy világpiaci tendencia a munkáltatók minőségi munkaerőért folytatott versenye. Ez oda vezetett, hogy a munkáltatók jelentős része ma már nem kizárólag „kész” – azaz minden szükséges kompetenciával és magas szintű szaktudással rendelkező – munkaerőt keres, hanem azt a potenciált, amelyből egy jól működő mentoring rendszer segítségével kinevelheti a munkaerőszükséglet betöltésére alkalmas, a változásra nyitott, tehetséges munkavállalókat. Az MNB igyekszik a munkavállalói elvárásoknak megfelelni, emiatt nagy hangsúlyt fektet a munkahely biztonságára, a munkáltatói stabilitásra, a juttatási rendszerre, illetve a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó kompenzáció kiszámíthatóságára. Emellett kialakított az egyéni élethelyzetek megoldását segítő támogatási rendszert, amely fokozza a munkavállalói elköteleződést és biztosítja a munka- és magánélet egyensúlyát.
Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási vezetőjének szakmai prezentációja a cég által gyűjtött és feldolgozott adatok segítségével mutatta be a munkaerőpiac változását. Előadásában kifejtette, hogy a munkáltatóknak a robotika és a mesterséges intelligencia térnyerését tényként kell kezelni már a közeli jövőben is. Az oktatás és a munkavállalói készségek fejlesztése elengedhetetlen. Az egyik legfontosabb megatrend a pénzügyi szektorban a technológia fejlődése. A másik fontos változás, a magasan képzett munkavállaló oldaláról tekintve, hogy ő választ, akár az is előfordulhat, hogy ő „interjúztatja” a leendő munkahelyi vezetőjét.
A szakértői kerekasztalbeszélgetés résztvevői - Bertalan Imre, az OTP Bank Humán és Szervezetfejlesztési Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, dr. Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora és Sándor Márk István, az MNB Humánerőforrás-menedzsment igazgatóságának igazgatója - Reguly Márta moderálása mellett osztották meg tapasztalataikat és fejtették ki véleményüket az aktuális munkaerőpiaci trendekről. A folyamatosan változó munkaerőpiaci dinamika munkáltatóként egyre növekvő figyelmet irányít arra, hogyan lehet megtartani a tehetséges munkaerőt és a tapasztalt szakembereket a szektorban. A munkaerő megtartása nemcsak a stabilitást és az állandóságot biztosítja a vállalatoknak, hanem hozzájárul a tudásbázis megőrzéséhez és a folyamatos fejlődéshez is.
Bertalan Imre véleménye szerint az a munkaerő „skillset”, amire a banknak szüksége van, teljesen átalakult az elmúlt 5-6 évben. Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy az OTP számára az agilitás és a nyitottság igen fontos készségek, amiket egy munkavállalóban keres. A munkavállaló szempontjából a tanulásvágy, az analitikus gondolkodás képessége lehet a legfontosabb egy-egy jó pozíció elnyeréséhez. „Hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy a következő három évben más tudásra lesz szükség, mint amivel a dolgozó belépett egy munkahelyre” – tette hozzá az OTP HR vezetője.
Dr. Kocziszky György fontosnak tartotta kiemelni, hogy a munkaerőpiac mellett a közgazdasági felsőoktatás is átalakulóban van. Egy egyetemi oktatónak fel kell élesztenie a diák kíváncsiságát, fel kell tüzelnie őt a szakma iránt, a munkaadónak pedig fent kell tartania ezt a lángot. A vezetés nem tudomány, hanem művészet. „Az egyetem ugyan kísérletet tesz arra, hogy megtanítsa a diákot arra, hogy ne csupán jó szakember, de jó kolléga is legyen, azonban a munkahely felelőssége, hogy ezt a kialakított tudást meg is tartsa” – osztotta meg tapasztalatát a résztvevőkkel a METU rektora
Sándor Márk István kiemelte, hogy a jegybank eredményei az elnyert „Családbarát” díjak fényében elvitathatatlanok. Hozzátette, hogy a munkát folytatni kell, és a jegybank berkein belül kínált előnyöket nemcsak fenn kell tartani, hanem újabbakat is kínálni kell. A jól képzett munkavállalói állomány megtartásához folyamatos újításokra van szükség. Ehhez azonban a vezetőknek is rendelkeznie kell olyan soft-skillekkel, amik a munkavállaló elköteleződését és jóllétét erősíti. Az igazgató a beszélgetés lezárásaként elmondta, hogy a jegybank egy programsorozat első elemeként tekint az eseményre, melyet a HR és oktatási szakma szakértőinek bevonásával kíván folytatni.