Tudományos folyóiratunk márciusi számának „Jövőképünk” rovata ez alkalommal a pénzügyi kultúra fejlődését járja körbe. A megjelenő tanulmányok a jegybankok kommunikációjáról, a digitális jegybankpénzről, a pénzforgalmi likviditás alakulásáról, illetve az energiaválság ingatlanárakra kifejtett egyik hatásáról szólnak. Egy esszé a Nobel-díjas Claudia Goldin kutatásait mutatja be. A szakmai cikkek a mesterséges intelligenciát és az ír gazdasági csodát vizsgálják. A mesterséges intelligencia szerepéről a pénzügyi szektorban podcast is készült, ami meghallgatható az MNB és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud és a Spotify podcasts-szolgáltatási oldalain.
A pénzügyi kultúra fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait. Hergár Eszter, Kovács Levente és Németh Erzsébet esszéje áttekinti, miként változott a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztése hazánkban, milyen változások történtek állami, intézményi és civil szinten. Megjelent a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégia, az első akkreditált pénzügyi kultúra tankönyv és elindult a Pénz7. A pénzügyi kultúra fejlesztését célzó programok és a résztvevők száma háromszorosára emelkedett. A nemzetközi felmérések a pénzügyi tudás fejlődését jelzik, de a pénzügyi attitűdök, az ismeretek alkalmazása terén előrelépések szükségesek.
A feltörekvő országok jegybankjai figyelemreméltó előrehaladást értek el az elmúlt két évtizedben, és a kritikus területeken jobb teljesítményt nyújtottak az Amerikai Egyesült Államokban és az eurozónában működő társaiknál. Mind monetáris politikai kereteikben, mind kommunikációjukban átvették a fejlett országok jegybanki működésének alapelveit, de a sajátos körülményeiket tükröző megfelelő módosításokkal. Ez jó szolgálatot tett számukra a Covid utáni inflációs nyomás korai kezelésében és a banki stressz elkerülésében, még akkor is, amikor a fejlett országok központi bankjai végül szigorítottak politikájukon. Nagy Mohácsi Piroska, Tatiana Evdokimova, Olga Ponomarenko és Elina Ribakova tanulmánya ezt a „Nagy felzárkózás” jelenségét vizsgálta.
A digitális jegybankpénzek (DJBP-k) jelenleg világszerte a monetáris politika egyik legfontosabb kérdése. Ebben a cikkben a szerzők – Jörg J. Dötsch és Ginter Tamás – a monetáris innovációkat elemzik a digitalizációnak a valutaversenyre gyakorolt hatására összpontosítva. Bemutatják azt a jelenséget, hogy a DJBK-k megjelenésével a technológia egy új és fontos funkcionális paraméterré válhat, amelyet maga a pénz szül. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy bár a technológiai verseny potenciálisan a valutaverseny további eleme, a monetáris stabilitás továbbra is a legmeghatározóbb tényező.
A monetáris politika alakulása és a jegybankieszköztár-változások jelentős hatással vannak a magyar bankrendszer működésére, annak részeként a pénzforgalmi folyamatokra is. Kollár Adrián tanulmányában azt vizsgálja, hogy a jegybankieszköztár-változásokban bővelkedő 2020 elejétől 2023 első félév végéig terjedő időszakban e változások hogyan hatottak a pénzforgalmi folyamatokra, egyes változások hogyan befolyásolták a pénzforgalmi likviditást rövid távon, továbbá a Magyar Nemzeti Bank által meghozott lépésekkel milyen mértékben éltek a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer és a Bankközi Klíring Rendszer résztvevői.
Számos országban kimutatták, hogy a jobb energetikai besorolás megjelenik az ingatlanok piaci értékében. Fekete Dalma Eszter és Baranyai Eszter tanulmányukban azt vizsgálják, hogy az energiapiaci feszültségek kontextusában 2022. augusztusától érvénybe lépett megváltozott rezsiárszabályozás hogyan hatott az energiatanúsítványok ingatlanpiaci értékére. Azt találják, hogy tovább nyílt az olló az energiapazarló ingatlanok értéke és az átlagos besorolású ingatlanok értéke között; a különbség további 9 százalékponttal nőtt egyéb hatásokra kontrollálva. Az ingatlanállomány energiahatékonyságának korszerűsítése tehát egyre fontosabb kérdés.
Claudia Goldin amerikai közgazdász a nők munkapiaci szerepvállalásának elemzéséért kapott 2023-ban közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat. Futó Judit Edit és Lovász Anna esszéjükben Goldin munkásságát tekintik át, különösen a női foglalkoztatottság és a férfi-női bérkülönbség változásainak okait az elmúlt 200 évben az Amerikai Egyesült Államokban. Goldin kutatásai alapján kiemelendő okok az oktatásban eltöltött idő növekedése, a női identitás, várakozások változása, és a gazdasági, jogi környezet alakulása.
Sajtos Péter és Domokos Anna szakmai cikkükben rámutatnak, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével a potenciális előnyök és a felmerülő kockázatok azonosítása egyaránt szükséges, annak akár a teljes pénzügyi szektorra gyakorolt hatása miatt, melyben a szektorspecifikus szabályozási keretrendszer kialakítása is jelentős szerepet kaphatna.
Írország 1990-es években mért kirobbanó gazdasági növekedése mögött meghúzódó folyamatok a közgazdász társadalom tagjait is megosztják. Ettől függetlenül, a XIX. században még Európa egyik legszegényebb országa a világ egyik legtermelékenyebb gazdaságává vált az ezredfordulót követően. Az „ír gazdasági csoda évtizedéről”, valamint az ehhez az időszakhoz vezető kormányzati politikai lépésekről és gazdaságpolitikai irányváltásokról nyújt rövid gazdaságtörténeti áttekintést Horák Bence szakmai cikke.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és három konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége