A tegnapi napon a hvg.hu portálon megjelent újságcikkben foglaltakkal kapcsolatban az MNB az alábbiakban kíván reagálni.
A jegybanki működés legfőbb garanciája a politikai és gazdasági függetlenség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Alaptörvény, a jegybanktörvény és az MNB Alapokmánya értelmében a feladatai végrehajtása és szakmai döntéseinek meghozatala során csak a jogszabályoknak van alárendelve. A törvényben rögzített feladatai megvalósítása és kötelességei teljesítése során tehát az MNB független. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank működése során arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával és a magyar gazdaság fenntartható növekedését biztosító, kiszámíthatóan működő pénzügyi rendszer támogatásával hozzájáruljon Magyarország nemzetgazdasági érdekeihez és ahogy az eddigiekben, úgy ezután sem enged semmilyen nyomásgyakorlásnak.
Az MNB felelősen, a törvény által előírt transzparencia biztosításával gazdálkodik, aktuális pénzügyeiről a tájékoztatási kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz. Az MNB működését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint - a magyar állam képviselője és a politikai pártok által delegált független tagokból álló - felügyelőbizottság ellenőrzi, miközben az MNB eleget tesz a jegybankról szóló törvényben rögzített rendszeres és eseti tájékoztatási kötelezettségeinek is.
A jegybank nem kívánja kommentálni a folyamatban lévő Állami Számvevőszék ellenőrzését, ugyanakkor a cikk tartalmával összhangban továbbra is fontosnak tartja kiemelni, hogy a Szabadság téri székházának felújítását 2021. októberében azért kezdte meg, mivel vizsgálatok szerint a közel 120 éves épület műszaki állapota egy külső és belső felújítás nélkül már komoly működési kockázatokat jelentett volna.
A jegybank a felújítással kapcsolatos döntéseit kizárólag szakmai szempontok alapján, értékelvű megközelítéssel hozta meg, kiemelt figyelmet fordítva a pazarló gazdálkodás elkerülésére. Ennek megfelelően a beruházás megkezdése előtt a jegybank megvizsgálta a hasonló nagyságrendű, műemléki jellegű – akár állami – beruházások műszaki, pénzügyi és jogi megvalósításának módjait és ezen iparági tapasztalatok alapján kezdte el a projekt kivitelezését annak érdekében, hogy a független jegybank a következő évtizedekben is a történelméhez méltó helyen szolgálja Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.
A tervezett jegybanktörvény módosításával kapcsolatban az MNB már számos alkalommal kifejtette a véleményét, és egyetért dr. Windisch Lászlónak, az ÁSZ elnökének azon gondolatával, mely szerint az esetleges „módosításra a jegybank egyetértésével kerüljön sor”. Ahogy az Állami Számvevőszéket idéző cikk is kiemeli: hosszú évek nyereséges működése után az MNB a 2022-es évet követően 2023-ban is veszteséges lesz. Fontos azonban, hogy a veszteség nincs hatással a jegybank törvényi kötelezettségeinek hatékony teljesítésére. A jelenlegi magas veszteség az ország pénzügyi stabilitásának az ára, hiszen az elmúlt három évben szinte a világ összes jegybankjához hasonlóan az MNB is egy magasabb kamatkörnyezettel harcolt az infláció letörése érdekében.
A cikkben idézett Állami Számvevőszéki állítással ellentétben a hatályos MNB törvényből ugyanakkor nem következik, hogy a jelenlegi jegybanki veszteséget „a központi költségvetésből kell visszapótolni”. Éppen az elmúlt év végén került sor a jegybanktörvény jegybanki veszteségek térítéséről szóló részeinek a módosítására, melynek köszönhetően – az Európai Központi Bank egyetértésével – az átmeneti negatív eredményt a jegybank középtávon várható nyereségéből pótolhatja.