Tanulmányunkban a munkaerőpiaci adóelkerülést vizsgáljuk a 2010-es évek elején bevezetett főbb munkaerőpiaci reformok utáni évtizedben. Először bemutatjuk, hogy az aggregált makró idősorok szerint a jövedelem egyre nagyobb hányada került bevallásra, ami ”fehéredésre” utalhat. Azonban, mivel a makro folyamatokat számos más tényező befolyásolja, köztük nem megfigyelhetők is, így nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a munkaerőpiacon megfigyelt stilizált tényeket valóban a fehéredés okozta. Ezért a tanulmány második részében mikroadatbázisok segítségével vizsgáljuk a fehéredés kérdését. Összehasonlítjuk az egyéni vállalkozók (akiknek lehet eltitkolt jövedelme) és közszférában alkalmazottak (akiknek nem valószínű, hogy eltitkolt jövedelme van) fogyasztási mintáját, és azt találjuk, hogy az egyéni vállalkozók jövedelemeltitkolása csökkent a 2010- es évek során. Másrészt azt találjuk, hogy a nem bejelentett foglalkoztatottak száma - pl. akik munkaszerződés nélkül dolgoznak - csak ideiglenesen csökkent a pénzügyi válság után és változása prociklikus mintát követ.